A december 12-én elfogadott adócsomagot figyelembe véve a Mazars szakértői újra összefoglalták a legfontosabb 2017-es cafeteria-tudnivalókat.
December 5-én nyújtották be a „Mikulás-csomag” néven is emlegetett, újabb adócsomagot, amelyet december 12-én elfogadott a Parlament. A módosítás a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan 2017. január 1-től 22 százalékra mérsékelte a magasabb, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási kulcsot. Ennek fényében a Mazars szakemberei frissítették korábbi, Cafeteria témában megjelent hírlevelüket. Az alábbiakban a frissített hírlevél olvasható.
Adómentes juttatások 2017. január 1-jétől
A jelenlegi adómentes juttatások köre bővül, melynek következtében a munkáltató az alábbi juttatásokat adhatja munkavállalói részére köztehermentesen:
- a sportról szóló tv. szerinti sportrendezvényekre szóló bérlet, jegy értékhatár nélkül, valamint a kifizető által fenntartott sportlétesítmény használata;
- kulturális szolgáltatás 50 ezer forintig;
- az óvodai, bölcsődei szolgáltatás és ellátás;
- vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, mely kiegészült az akadálymentesítési célú támogatással, munkáltatói hitellel;
- a kifizető által biztosított védőoltás;
- jogszabály által előírt használatra tekintettel adott védőeszköz (pl. szemüveg );
- albérleti támogatás.
2017-től az albérleti támogatás a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett adható majd adómentesen. Kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon, ezáltal nem csak a cafeteria juttatások keretében nyújtható.
A 2017. január 1-jétől életbe lépő rendelkezések értelmében adómentes lesz az úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatás, melyet megszabott feltételek mellett biztosíthat a munkáltató a munkavállalók részére.
Az albérleti támogatás adómentes korlátai:
- a minimálbér 40 százaléka a foglakoztatás első 2 évében,
- a minimálbér 25 százaléka a foglakoztatás második 2 évében,
- a minimálbér 15 százaléka a foglakoztatás 5. évében.
Az albérleti támogatást a munkáltató olyan munkavállalónak adhatja, aki részére bizonylattal elszámol, akivel határozatlan idejű, legalább 36 óra keretében fennálló munkaviszonya van, továbbá a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye legalább 60 km távolságra van egymástól, vagy a tömegközlekedés a lakóhely és a munkahely között legalább 3 órát vesz igénybe. További feltétel emellett, hogy a támogatás nyújtásának időpontjában, valamint a munkaviszony létrejöttét megelőző 1 évben sem lakás tulajdoni joggal, sem haszonélvezeti joggal nem rendelkezik a munkavállaló a munkavégzés helyén, vagy attól 60 km-es távolságon belül, illetve olyan településen, melyre a tömegközlekedés időtartama nem haladja meg a 3 órát.
A munkavállalónak a jogosultsági feltételek fennállásáról, teljesüléséről illetve azok megszűnéséről nyilatkoznia kell a munkáltató részére. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetében a nyújtott támogatás adókötelezettségét a munkaviszonyból származó jövedelem szabályai szerint kell megállapítani.
A legnépszerűbb juttatási elemek listáját az alábbi táblázat szemlélteti a 2016–2017–2018-as évek vonatkozásában:
A béren kívüli juttatások rendszere
2017. január 1-jétől a cafeteria rendszerében új elemként jelenik meg a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, mely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, a fennmaradó 350 ezer forint felosztható a SZÉP kártya keretében adható juttatásokra. A közszférában dolgozók számára továbbra is megmarad a 200 ezer forintos keret.
A fenti értékhatárok abban az esetben érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Egyéb esetben a keretösszeg időarányosan, a munkában töltött napoknak megfelelően csökken. Amennyiben a SZÉP kártyás juttatás átlépi a rekreációs keretet (azaz a 450 ezer, illetve 200 ezer forintot), úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy a többlet a felek között fennálló jogviszony szerint, bérjövedelemként válik adókötelessé.
Jövő évtől megváltozik az adóalap számítása a béren kívüli juttatások esetében. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő, azaz a közterhek mértéke összesen 34,22 százalék lesz.
A béren kívüli juttatások alakulását a 2016–2018-as évek vonatkozásában az alábbi táblázat szemlélteti:
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások köre jövő évtől kibővül azon juttatási elemekkel, melyek kikerülnek a béren kívüli juttatások köréből. Így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott jutatásként lesz adóköteles.
Az egyes meghatározott juttatások esetében is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a kötelezettség a számított adóalap után 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint a Mikulás-csomagban kihirdetekkel összhangban, 22 százalék egészségügyi hozzájárulás, ez összesen 43,66 százalék közterhet jelent. 2018. január 1-től további, 2 százalékos mérséklés várható a magasabb eho-kulcs vonatkozásában.
Az egyes meghatározott juttatások áttekintését az alábbi táblázat segíti:
Ugyan a 2017-es évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, és számos juttatási elem átsorolásra került a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, a Mikulás-csomagnak köszönhetően azonban mérséklődött az utóbbi után fizetendő közterhek mértéke. További előny a munkavállalók számára, hogy az egyes meghatározott juttatásba átemelt elemek esetében megszűnnek az értékhatárok.
