A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói szállták meg kedd reggel a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. pécsi székhelyét – értesült a Bama.hu. A pécsi önkormányzat az MTI-vel azt közölte: „volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének”.
A hírportál információi szerint a cégnél egy bejelentés nyomán indult átfogó vizsgálat, amelynek eredményeként több dolgozót is kihallgattak, illetve elkísértek a nyomozók, köztük a cégvezetőt is, akit a cikkben nem neveztek meg.
Kuperczkó Adrienn, a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense az MTI megkeresésére közölte, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást, további tájékoztatást azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt adni.
A Bama.hu megkereste Cséplő Petrát, a porcelánmanufaktúra igazgatóságának elnökét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre múlt hétfőn azt közölte: attól tartanak, hogy továbbra is ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt., a baranyai megyeszékhely önkormányzatának vagyonkezelő vállalata.
A pécsi önkormányzat akkor arról tájékoztatta az MTI-t: szándékuk, hogy a város emblematikus vállalata a jövőben is biztonságban legyen. A céget kedden a déli órákban az MTI nem tudta elérni.
A pécsi önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében a sajtóértesülésekre hivatkozva azt írta, „volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének”, utalva arra, hogy „már korábban is voltak félelmeik” a gyár működésével kapcsolatban. Ez a történés is mutatja, s érthetővé teszi, hogy miért volt szükség korábban a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítésére, azaz „védelem alá helyezésére” – fogalmaztak a közleményben.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelettel kapcsolatban a cég és fő tulajdonosi köre már februárban kifejezte fenntartásait, mivel akkori információik szerint a gyár ellen nem érkezett csőd- vagy felszámolási kérelem a Pécsi Törvényszékhez, és álláspontjuk szerint ehhez nem is volt jogalap.
MTI
