Novemberben 12,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest, az épületek építése 11,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,8 százalékkal bővült – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz mérve 4,9 százalékkal nőtt a termelési volumen a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 28,4 százalékos, az egyéb építmények építésében 13,8 százalékos volt a termelésbővülés. A speciális szaképítés 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A megkötött új szerződések volumene 50,0 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 41,5 százalékkal, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 58,1 százalékkal volt kisebb a 2020. novemberi bázisnál. Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 6,7 százalékkal volt alacsonyabb éves összevetésben. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 7,8 százalékkal, az egyéb építményeké 6,0 százalékkal csökkent.
2021 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest 11,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés – közölte a KSH.
Meghaladta a várakozásokat az építőipar novemberi teljesítménye, kevesebb új szerződés mellett is van elég megrendelés – reagáltak a KSH adataira az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Az elemzők a visszafogottabb szerződésállományt részben az állami beruházások csökkenésének tulajdonítják. A mérséklődés a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint indokolt, mert a kereslet ezzel együtt is kiemelkedő. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az építőipari termelés felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt a negyedik negyedévben. Az adatok annak ellenére kedvezőek, hogy az építőipar az előző év azonos időszakában is jól teljesített, nem magyarázható tehát bázishatással az emelkedés – tette hozzá.
A Takarékbank vezető elemzője úgy véli, hogy az otthonteremtési és felújítási támogatások kedvezően hatottak az építőiparra, és visszatérni látszanak a magyar piacra a külföldi befektetők is. Horváth András szerint a keresletet a hitelkamatok emelkedése fékezheti, bár ezt a zöldhitel részben ellensúlyozhatja. Nagyobb kihívásnak tartja az alapanyag-ellátást és azok drágulását, ami kivitelezések és beruházások csúszását is okozhatja. Az exportkorlátozás némileg javított a helyzeten, de a korábbi alacsony árak várhatóan nem térnek már vissza – tette hozzá. Az elemző szerint a nehézségek ellenére a magyar építőipar 2022-ben is jó évet zárhat.
(Forrás: MTI)
