Az Európai Bizottság bemutatta a társadalombiztosítási rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatának eredményét.

A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására vonatkozó uniós előírások hiányában a személyek szabad mozgása nem volna lehetséges. E szabályok garantálják ugyanis, hogy egy másik tagállamba költözés esetén is járjon az egyéneknek társadalombiztosítás. 1959 óta vannak érvényben ilyen rendelkezések, és korszerűsítésükre rendszeresen sor kerül, hogy mindenkor alkalmasak és megfelelőek legyenek az uniós társadalmi és gazdasági realitások fényében – olvasható a bizottság közleményében.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A munkavállalók mobilitása elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a versenyképesség helyreállításához. Ezért azt egyértelműen, igazságosan és végrehajtható módon kell szabályozni. Ezt a célt szolgálja a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó uniós szabályok naprakésszé tétele: védi a polgárok szabad mozgáshoz való és szociális jogait, de lehetőséget biztosít az esetleges visszaélések kiszűrésére.”

Négy terület

1. Munkanélküliségi ellátások

Az álláskeresők az eddigi 3 hónap helyett legalább 6 hónapon keresztül vehetik igénybe a munkanélküliségi ellátást egy másik tagállamban. Így nagyobb eséllyel találnak munkát, uniós szinten javítva a betöltetlen álláshelyek és a megfelelő szakképzettségek egyensúlyát.

A határokon keresztül ingázó munkavállalóknak (akik az egyik tagállamban laknak és egy másikban dolgoznak, és hetente legalább egyszer hazajárnak), a jövőben az az ország fizetné a munkanélküliségi ellátást, ahol az utolsó 12 hónapban dolgoztak. Ez azt az elvet testesíti meg, hogy az az ország nyújtson ellátást, amelyik beszedte a hozzájárulásokat.

A tagállamok előírhatják, hogy egy másik tagállamban megszerzett korábbi jogosultságra hivatkozva munkanélküliségi ellátásért csak olyan folyamodhat, aki legalább három hónapig munkaviszonnyal rendelkezett a területükön.

2. Tartós ápolási biztosítás

A javaslat egyértelművé teszi, hogy mi tartozik a tartós ápolási ellátások körébe, és hogy a mobilitást gyakorló polgárok hol vehetik ezeket igénybe. Ez nagyobb jogbiztonságot teremt az elöregedő társadalmakban annak az egyre növekvő rétegnek, amelynek tagjai tartós ápolásra szorulnak.

3. A gazdasági tevékenységet nem végző polgárok hozzájutása a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz

A javaslat az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján kimondja, hogy a tagállamok megtagadhatják a társadalombiztosítási ellátások nyújtását azoktól a költöző polgároktól, akik gazdaságilag inaktívak – vagyis se nem dolgoznak, se nem keresnek aktívan munkát – és az adott tagállamban nincs letelepedési joguk. A gazdaságilag inaktív polgárok akkor rendelkeznek letelepedési joggal, ha megélhetésük valamilyen módon biztosított (megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek), és teljes körű egészségbiztosítást kötöttek.

4. A kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálása

A Bizottság javasolja a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos adminisztratív szabályok megerősítését. Célja biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok a megfelelő eszközökkel ellenőrizni tudják e munkavállalók társadalombiztosítási jogállását, és egyszerűbb együttműködési eljárást helyez kilátásba a tagállami hatóságok között az igazságtalan vagy visszaélésszerű gyakorlatok megszüntetése érdekében.

Végül a javaslat nem módosítja a gyermekügyi ellátások exportját érintő aktuális szabályokat. A családi pótlékok indexálásáról nincs szó: a szülő munkavégzése szerinti ország fizeti a gyermek után járó családi pótlékot, és annak összege nem igazítható ki a gyermek lakhelyének figyelembevételével. Az EU-ban a családi pótlékok kevesebb, mint 1 százaléka kerül átvitelre egyik tagállamból a másikba.

A javasolt változtatások együttesen javítják az átláthatóságot és a jogbiztonságot, egyúttal igazságos helyzetet teremtenek a mobilitással élő polgárok, a hatóságok, a munkaadók és az adófizetők szempontjából. A szabad mozgást megkönnyítik, de felruházzák a tagállamokat a visszaélések megelőzését lehetővé tévő eszközökkel – hangsúlyozzák az Európai Bizottság szakemberei.

Tb-összehangolás

Az EU szabályok révén összehangolja a nemzeti társadalombiztosítási rendszereket és szociális biztonsági hálót biztosít az Európán belüli költözés esetén (a 28 uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területén). A szabályok csak annyiban rendelkeznek a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról, hogy meg lehessen állapítani, hogy a mobilitást gyakorló polgár melyik rendszerhez tartozik. Az előírások célja elkerülni, hogy valakinek ne járjon szociális védelem, vagy hogy határon átnyúló helyzetben egyszerre két rendszerhez is tartozzon.

Mindegyik tagállam szabadon határozza meg saját szociális biztonsági rendszerének elemeit, így a szociális ellátások fajtáit, a jogosultság feltételeit, a juttatások kiszámításának módját és a fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, méghozzá a szociális biztonsági rendszer minden ágára, így az öregségi, a munkanélküliségi és a családi ellátásokra vonatkozóan is, feltéve, hogy az ilyen nemzeti társadalombiztosítási járulékok tiszteletben tartják az uniós jogot, különösen az egyenlő bánásmódra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályokat. Ilyen keretek között a tagállamok nyomon követhetik az említett juttatások fizetésére vonatkozó fejleményeket, mégpedig azoknak a polgároknak az esetében is, akik más tagállamokban laknak. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságnak fontos szerepe van az ilyen információk cseréjében.