Már az év közepe táján visszatérhet a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.
Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 55 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz, 47 ezerrel az előző hónaphoz képest, és elérte a 4 millió 607 ezret – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A foglalkoztatottak számának 55 ezres emelkedéséhez a munkanélküliek számának 26 ezres csökkenése mellett a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség létszámának 29 ezres emelkedése is hozzájárult. A munkaerőpiactól távol maradó inaktív 15-74 éves népesség létszáma 79 ezerrel csökkent a korosztály lélekszámának 50 ezres csökkenésével együtt, ennyivel csökkent a KSH által számított potenciális munkaerőtartalék, ami 365 ezerre volt tehető májusban.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,6 százalékos volt, ami az áprilisi értéknél 0,7 százalékponttal, a tavaly májusinál 1,6 százalékponttal magasabb volt.
A március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 594 ezeres átlagos létszáma 44 ezerrel volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az elsődleges munkaerőpiacon 65 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt, a közfoglalkoztatottak száma 4 ezerrel, a külföldön dolgozóké 17 ezerrel csökkent.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája egy év alatt 0,6 százalékponttal, 27,6 százalékra emelkedett. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 86,2 százalékra, az 55-64 éves idősebbeké2,9 százalékponttal, 61,4 százalékra nőtt.
A férfiak foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 77,4 százalékra emelkedett, a nőké 1,3 százalékponttal, 67,2 százalékra nőtt.
Májusban a munkanélküliek száma 189 ezer volt, az egy évvel korábbinál 26 ezerrel, az áprilisinál 22 ezerrel kevesebb. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,6 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
A március-májusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 198 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 0,2 százalékponttal, 12,4 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel egyötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékos volt, megegyezett az egy évvel korábbival, míg az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal, 3,1 százalékosra emelkedett.
A 15-74 éves férfiak munkanélküliségi rátája 0,2 százalékponttal 3,9 százalékosra csökkent, a nőké 0,4 százalékponttal 4,3 százalékosra nőtt.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének kommentárja szerint nem meglepő, hogy májusban javult munkanélküliségi ráta a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítése nyomán. Rövid távon tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók, és a következő időszakban újból megjelenhet a munkaerőhiányos helyzet a magyar gazdaságban. Egyrészt csökkenőben van a munkaképes korú lakosok száma. Másrészt felszínre kerültek az ellátási kockázatok, így a nagy cégeknél napirendre kerül a diverzifikáltabb ellátás, azaz közelebb hozhatják a vásárlókhoz a kiszolgálást, ez pedig a helyi munkaerőigények fokozódásával járhat – vélekedett Németh Dávid.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a harmadik hullám végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére szerinte is visszatérhet a korábbi munkaerőpiaci feszesség.
A Takarékbank várakozása szerint idén 3,7 százalék körül lehet a munkanélküliség. Az iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a harmadik negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a várakozásoknak megfelelőnek ítélte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. A gazdaság újraindulásával még van tér a foglalkoztatás emelkedésére, azonban előbb-utóbb ismét egyre hangsúlyosabb lesz a munkaerőhiány. Ez különösen a válság által leginkább érintett ágazatokban lehet számottevő, hiszen a leépített munkaerő sok esetben más ágazatokba áramlott. Egy esetleges negyedik hullám és az ehhez kapcsolódó korlátozások azonban ismét kedvezőtlen helyzetet teremthetnek a munkaerőpiacon – figyelmeztet a Századvég szakértője.
(Forrás: MTI)
