Az új európai iparpolitikai stratégia célja, hogy az uniós iparágak a világ élvonalában maradjanak, illetve a világ élvonalába kerüljenek az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Jean-Claude Juncker elnök az unió helyzetéről szóló éves beszédében kijelentette: „Azt akarom elérni, hogy iparunk erősebbé és versenyképesebbé váljon. Az Európai Bizottság által előterjesztett új iparpolitikai stratégia hozzájárul majd ahhoz, hogy iparágaink a világ élvonalában maradhassanak vagy oda kerülhessenek az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén”
Az EU megújított iparpolitikai stratégiája egységes keretbe, egy átfogó stratégiába szervezi a már meglévő és az új horizontális és ágazati kezdeményezéseket. Emellett világossá teszi az összes érintett szereplő feladatait, és megjelöli azokat a fórumokat (az évenkénti ipar napja, amely először 2017 februárjában került megrendezésre, valamint egy magas szintű ipari kerekasztal), amelyek lehetővé teszik a jövőre nézve – elsősorban az ipar és a civil társadalom számára – az iparpolitikai fellépések meghatározását.
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök így nyilatkozott: „A technológiai változások felkarolásával, a kutatásfinanszírozás innovatív üzleti ötletekre váltásával és a kis szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdasággal kapcsolatos úttörő munka folytatásával előkészítjük a terepet egy intelligens, innovatív és fenntartható európai ipar számára.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Számos európai iparág fordulóponthoz érkezett. Napjainkban és korunkban az iparpolitika lényege abban áll, hogy régióink és polgáraink érdekében lehetővé tegyük az egyes iparágak számára a fenntartható növekedés és foglalkoztatás fenntartását.”
Az EU iparpolitikai stratégiájának legfontosabb új elemei között vannak a következők:
- Átfogó kezdeményezéscsomag az ipar kiberbiztonságának megerősítésére. Ennek eleme egy Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont létrehozása, amely támogatja a kiberbiztonság területén a műszaki megoldások és az ipari képességek fejlesztését, illetőleg egy, az EU egészére kiterjedő, valamennyi tagállam által elismert termék- és szolgáltatástanúsítási rendszer felállítása (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
- Rendeletjavaslat a nem személyes jellegű adatok szabad áramlásáról, amely lehetővé teszi majd az adatok szabad mozgását a tagállamok között, és segíti az ipar korszerűsítését, valamint egy valóban közös európai adattér létrehozását (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
- Új fellépések a körforgásos gazdaság területén, köztük egy, a műanyagokra vonatkozó stratégia, valamint különböző intézkedések a megújuló biológiai erőforrások előállításának, illetve bioeljárással előállított termékekké és bioenergiává alakításának javítására (tervezett időpont: 2017. ősz).
- Több kezdeményezés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok keretszabályozásának korszerűsítésére, ezen belül jelentés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését szabályozó irányelv hatályosulásáról, valamint közlemény a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kiegyensúlyozott, egyértelmű és kiszámítható európai engedélyezési rendszeréről (tervezett időpont: 2017. ősz).
- Kezdeményezés az EU-ban lefolytatott közbeszerzési eljárások minőségének javítására, ennek keretében javaslat egy olyan önkéntes mechanizmus létrehozására, amely magyarázatokkal és eligazítással szolgál a nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekre készülő hatóságok számára (tervezett időpont: 2017. ősz).
- A készségfejlesztési program kiterjesztése új kulcsfontosságú iparágakra, köztük az építő-, az acél- és a papíriparra, a környezetbarát technológiákra és a megújuló energiaforrások hasznosítására, a feldolgozóiparra, valamint a tengeri fuvarozásra (tervezett időpont: 2017. ősz).
- Stratégia a fenntartható finanszírozás területén, amely segíteni fog abban, hogy a magántőke hatékonyabban eljuthasson a fenntarthatóbb beruházásokhoz (tervezett időpont: 2018 eleje).
- Kezdeményezések egy kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika érdekében, valamint európai keret kialakítása az EU biztonságát vagy közrendjét esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetések átvilágítására (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
- A kritikus fontosságú nyersanyagok listájának felülvizsgálata, amelynek kapcsán a Bizottság továbbra is segíteni fog abban, hogy ezek az anyagok folyamatosan biztonságos, fenntartható és megfizethető módon hozzáférhetők legyenek az EU feldolgozóipara számára (az elfogadás időpontja: 2017. szeptember 13.).
- Új javaslatok a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás érdekében, köztük a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabályozás szigorítása, egy, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájával foglalkozó cselekvési terv, amely a gépjárműtöltő infrastruktúra kiépítését fogja támogatni, valamint a vezető nélküli járművek elterjesztését célzó kezdeményezések (tervezett időpont: 2017. ősz).
E holisztikus stratégia gyakorlati átültetése közös felelősség. Sikere az európai uniós intézmények, a tagállamok és a régiók erőfeszítésein és együttműködésén, de mindenekelőtt az ipar aktív szerepvállalásán múlik – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
