2016-os tevékenységéről szóló beszámolójában a Gazdasági Versenyhivatal három javaslatot tett az Országgyűlésnek.
„A Gazdasági Versenyhivatal 2016. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról” című, az Országgyűlés honlapjára nemrégiben felkerül beszámolóban a versenyhivatal három javaslatot fogalmazott meg.
A GVH javasolja az Országgyűlésnek az üdülési jogok piacára vonatkozó szabályok újragondolását.
A GVH tapasztalata szerint eljárásai és a rendelkezésére álló eszközök önmagukban nem tudják megakadályozni az üdülési jogokkal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Ezért a GVH a még hatékonyabb fellépés érdekében tovább folytatja a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységét és fenntartja a 2015. évi Országgyűlési beszámolójában a jogalkotó felé megfogalmazott javaslatát.
Eszerint a GVH szükségesnek tartja az üdülési jogok piacára vonatkozó szabályok újragondolását, különös tekintettel a másodlagos értékesítők nyilvántartásba vételét, tevékenységük folytatásától történő eltiltásuk körének kiszélesítését, illetve az üdülőfenntartók felelősségének megteremtését a telefonos megkeresések rögzítése révén.
A GVH javasolja az Országgyűlésnek az orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek nemzeti egyesületei és az egészségügyi jótékonysági intézmények ajánlásainak szabályozását.
A GVH tapasztalatai szerint a különböző egészségügyi szakmai szervezetek, intézmények különböző termékekre vonatkozó ajánlásai gyakori kommunikációs elemek, a fogyasztók pedig megbíznak az ilyen ajánlásokban. A GVH szerint a független, széleskörű szakmai álláspontot képviselő szervezetek ajánlásai, tájékoztatásai hasznos információforrások lehetnek a fogyasztók számára, amennyiben azok versenysemlegesek, egyértelműek, transzparensek és nem megtévesztőek.
Az 1924/2006/EK rendelet 12. cikke általánosságban tiltja az élelmiszerek esetében olyan – egészségre vonatkozó – állítások alkalmazását, amelyek egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek, valamint egyéb, a 11. cikkben nem említett szervezetek ajánlásaira hivatkoznak. A 11. cikk pedig azt mondja, hogy az orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek nemzeti egyesületei és az egészségügyi jótékonysági intézmények által kiadott ajánlásokkal vagy jóváhagyásokkal kapcsolatos külön közösségi szabályok hiányában a vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazhatóak az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseivel összhangban.
Vonatkozó nemzeti szabályozás hiányában azonban számos fogyasztóvédelmi jellegű kérdés felmerülhet, ezért a GVH szükségesnek tartja annak szabályozását, hogy egyrészt mely (milyen jellemzőkkel rendelkező) szervezet minősül – az általános ajánlási tilalom alól kivehető – orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek nemzeti egyesületei és az egészségügyi jótékonysági intézmények körébe tartozónak, másrészt azt, hogy ezen szervezetek hogyan, milyen keretek között ajánlhatnak, illetve hagyhatnak jóvá termékeket a versenysemlegesség elveire és a fogyasztóvédelemre is figyelemmel.
A GVH megjegyzi azonban azt is, hogy alapvetően az egyértelmű közösségi szabályozást tartaná a jelen kérdésben a legjobb megoldásnak.
A GVH javasolja az Országgyűlésnek az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát.
A GVH eljárásai azt támasztják alá, hogy az egészségügyi állapotfelmérést, illetve ingyenes szűrővizsgálatot ígérő, ám ezen alkalmakkor termékek bemutatását és értékesítését is folytató vállalkozások nem teljesítik a kereskedőkkel szemben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény által megkívánt feltételeket arra hivatkozva, hogy rendezvényeiket nem termék bemutatása és értékesítése, hanem állapotfelmérés céljából szervezik.
A fentieken túl a fogyasztókat ezek a vállalkozások jellemzően arról sem tájékoztatják, hogy mivel a termék értékesítésével összefüggő adásvételi szerződés aláírása, illetve a termék átadása a vállalkozás telephelyén történik meg, a fogyasztó nem élhet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben biztosított elállási jogával. A GVH ezért javasolja a jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát a bemutatott – nagyszámú, jellemzően sérülékeny fogyasztói körrel szemben alkalmazott – kereskedelmi gyakorlatok megakadályozása érdekében.
GVH
