Februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 668 ezer volt, 118 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A fő mutatónak tekintett háromhavi mozgóátlag szerint a 2021. december-2022. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezret tett ki, ami 101 ezerrel több, mint egy évvel korábban – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-74 éves foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz, januárhoz képest 24 ezerrel nőtt, de még elmaradt a tavaly júliusi 4 millió 704 ezres rekordtól. A 15-64 éves foglalkoztatottak száma a tavaly februárinál 98 ezerrel, januárhoz képest 25 ezerrel nőtt.
A 2021. december-2022 februári háromhónapos időszakban az elsődleges munkaerőpiacon 107 ezerrel dolgoztak többen, a közfoglalkoztatottak száma 15 ezerrel csökkent, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 9 ezerrel nőtt.
A 15-74 éves foglalkoztatottak számának növekedése a munkanélküliek számának 33 ezres csökkenéséből, valamint a munkaerőpiacon jelenlévő aktív népesség létszámának 68 ezres emelkedéséből táplálkozott. A gazdaságilag inaktív lakosság létszáma a korosztály lélekszámának 55 ezres csökkenésével együtt 123 ezerrel alacsonyabb lett az egy ével korábbinál. A potenciális munkaerőtartalék 126 ezerrel 309 ezerre esett vissza egy év alatt.
A 15-64 évesek közül 4 millió 570 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt, 2,2 százalékponttal nőtt egy év alatt. A férfiak foglalkoztatási rátája 78,5 százalékos volt 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, a nőké 2,9 százalékpont emelkedéssel 69,4 százalékot tett ki.
Februárban a munkanélküliek száma 185 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A fő mutatónak tartott háromhavi mozgóátlag szerint a 2021. december-2022. februári időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer, a munkanélküliségi ráta szintén 3,8 százalékos volt. Az állástalanok száma 33 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A 3,8 százalékos havi munkanélküliségi ráta 2020. augusztusa óta a legalacsonyabb, a háromhónapos mozgóátlagot tekintve viszont megegyezik az egy hónappal korábbival és magasabb a tavaly negyedik negyedévi 3,7, illetve a 2021. szeptember-novemberi 3,6 százalékosnál.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal 11,4 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra csökkent.
A férfiak munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,6 százalékponttal, 3,8 százalékosra mérséklődött a nőknél 0,9 százalékpont csökkenéssel lett szintén 3,8 százalékos.
A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 50 ezerrel 16,6 százalékkal, 252 ezer főre csökkent februárra, de ez a januárinál 3 ezerrel, a decemberinél pedig 13 ezerrel több.
Továbbra is a teljes foglalkoztatáshoz közeli csúcson a munkaerőpiac, a gazdasági fejlődének azonban nem a dolgos kezek hiánya, hanem a háború miatt ismét szakadozó termelési láncok, az alapanyaghiány és az energiaárak szabnak korlátot – így kommentálták a statisztikai adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában leszögezte: továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is magas kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A Takarékbank várakozása szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Az ukrajnai háborúnak a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet konkrétan számszerűsíteni, így további durva eszkaláció esetén érdemi negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára. A menekültek egy része viszont átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot.
Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokra vonatkozó aggodalmakat is, mivel az elszabaduló energia- és alapanyagárakhoz hozzáadódva még tovább gyorsítja a bérnövekedés ütemét. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége – ismét – a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Mindazonáltal a háború számos csatornán keresztül befolyásolja a gazdaság teljesítményét és egy ilyen helyzetben sokkal inkább meghatározó a háztartások viselkedése – például a jövőbe vetett hit mérséklődése és a fogyasztás visszafogása – semmint a munkaerőpiaci ingadozások.
A háború következtében egy újabb ütést szenvedett el a globális termelési láncok hálózata, így vélhetően a következő hónapokban is elsősorban az alapanyag és eszközhiány lesz az elsődleges korlát a növekedésben, nem pedig a munkaerőhiány. Az ING Bank szakértője ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a piaci szereplők túlnyomó többsége csak átmeneti zavarokra számít és ez nem befolyásolja érdemben a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így továbbra is egy feszes, a béreket és az inflációt felfelé hajtó munkaerőpiaci helyzettel számol Virovácz Péter az idei év folyamán.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki kommentárjában, hogy a foglalkoztatás növekedésében a legnagyobb szerepet az elsődleges munkaerőpiac játszotta. Bár nőtt a külföldi telephelyen dolgozók száma is, azonban a koronavírus-járvány előtti szintet még nem érte el. A kiemelkedő éves növekedésben elsősorban az előző évhez képest kedvezőbb vírushelyzetnek van szerepe, illetve a dinamikus gazdasági bővülésnek. A foglalkoztatás növekedése minden korosztályt érintett. A historikusan is magas foglalkoztatás ugyanakkor egyre erősödő munkaerőhiánnyal párosul, ami a bérek emelkedéséhez vezet. Regős Gábor a következő időszakban nem számít érdemi változásra a munkaerőpiaci adatokban.
Az orosz-ukrán háború foglalkoztatási hatása kettős lehet: mivel a harc gazdasági hatásai világszerte negatívak lesznek, ez egyrészt némiképp visszafogja a foglalkoztatást, másrészt azonban az Ukrajnából elmenekültek egy részének munkába állása segítheti az üres álláshelyek betöltését. A magas beruházási ráta szintén a foglalkoztatás bővülésének irányába hat – tette hozzá.
(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)
