Januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek emelkedésének üteme tavaly április óta először volt egyszámjegyű.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 249 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 256 900 forintot ért el, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 8,6 százalékkal 391 ezer 200 forintra, a költségvetési szektorban 9,7 százalékkal 374 ezer 100 forintra emelkedett.
A feldolgozóiparban 9,5 százalékkal, az építőiparban 11,9 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset és 400 ezer 900 forintot, illetve 294 ezer 500 forintot tett ki. A pénzügyi és biztosító cégeknél 7,1 százalékkal 678 ezer 900 forintra nőtt az átlagkereset, a turizmusban – szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás – 8,7 százalékkal, 252 ezer 100 forintra emelkedett a bruttó kereset.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén a januári bruttó átlagkereset 12,1 százalékos emelkedéssel 428 ezer 400 forintra nőtt, a humán egészségügyben 15,0 százalékos növekedéssel 394 ezer forint volt, míg a szociális ellátás területén 180 ezer forint volt az átlag, ami 11,7 százalékkal több a tavaly januárinál. Az oktatásban 5,3 százalékos béremelkedést jelentett a KSH, ezzel 336 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány hatásai várhatóan ezen a területen is érezhetőek lesznek, az elsődleges kihívást a munkahelyek védelme jelenti. A kormány ezért döntött több gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedésről és továbbiakon dolgozik.
A KSH adatait értékelve az ITM kiemelte: a versenyszférában a bérnövekedési ütem 8,6 százalék volt, a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra bérei gyorsabb ütemben, 9,7 százalékkal emelkedtek januárban. A pénzügyi ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb. A legjelentősebb bérnövekedés más szektorok mellett az egészségügyben, az építőiparban és a mezőgazdaságban volt tapasztalható.
A minisztérium közleményében kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény bevezetésének eredményeképpen a három vagy több gyermekesek nettó keresete nőtt a legnagyobb mértékben 2010-hez képest. A kétgyermekesek esetében kisebb, de szintén jelentős volt a kedvezmények hatása, a 2016 óta bevezetett adóváltozások azonban éppen az ő esetükben növelték meg az adókedvezmények összegét.
A kormány gazdaságvédelmi intézkedései, például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó (kiva) csökkentése, a kisvállalati adók optimalizálása, az adóelőleg-feltöltés eltörlése hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson – közölte a tárca.
A koronavírus járvány hatása még nem jelent meg a januári béradatokban, de abban egyetértenek az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a korábban vártnál mérsékeltebb lesz a keresetek emelkedése ebben az évben. Az eddiginél nagyobb szórásra is számítani lehet, például az idegenforgalomban jóval alacsonyabb lehet a bérdinamika, mint a járvány elleni küzdelemben élharcos egészségügyben.
A januári béradatok nem jelentenek meglepetést, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett januárban még a munkaerőhiány is felfelé húzta a fizetéseket – értékelte a jelentést Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A koronavírus-járvány még nem befolyásolta a bérstatisztikát, ez majd a márciusi adatokban lesz látható – jegyezte meg.
A járvány negatív gazdasági hatásai – például a céges elbocsátások, valamint a kiadások mérséklése érdekében végrehajtandó fizetéscsökkentések – miatt a korábban várt 9-10 százalékos bérdinamikánál jóval lassabb lesz az idei tempó, de egyelőre korai pontos becslést mondani erre.
A járványnak legjobban kitett ágazatokban, például a turizmusban és a vendéglátásban dolgozóknál lehet alacsonyabb a bérdinamika, a járműipari alkalmazottaknál pedig várhatóan nem fogják a cégek annyival emelni a béreket, amennyiről korábban szó volt. Ugyanakkor a járvány leküzdésében főszerepet vállaló egészségügyben emelkedhetnek a bérek – vélekedett Németh Dávid.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapítja: bár tavaly április óta most januárban volt leggyengébb a bérnövekmény, aggodalomra ugyanakkor nincs ok, hiszen a lassulás oka egyértelműen a prémiumkifizetések alakulása volt. A decemberi kereseti adatokat jelentősen felfelé módosítják az egyszeri juttatások, amelyek hiányában a januári és februári adatok mindig gyengébbek. Januárban az egyszeri juttatások nélkül számított bérek éves alapon 10,3 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában az átlagosnál jelentősebben lassult a bérkiáramlás, mint a költségvetési szférában, ami szintén azt jelzi, hogy elsősorban a versenyszféra egyedi juttatásai lehetnek a felelősek a nemzetgazdasági szintű mutató ingadozásáért. A januári adatokban a koronavírus-járvány hatása még nem érződött. Előre tekintve az ING elemzői arra számítanak, hogy az idei évi átlagos bruttó bérnövekedés a januári mutató alatt alakulhat, valahol 8 százalék közelében.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően, 10 százaléktól némileg elmaradó mértékben emelkedtek a januárban a keresetek. A továbbra is erőteljes bérnövekedéshez a minimálbér és a bérminimum emelése, a januárban még magas foglalkoztatás, illetve a költségvetési szféra bérrendezései járultak hozzá. Ekkor a koronavírus hatásai még csak mérsékelten voltak jelen a Kínából származó hatásokon keresztül. Ugyanakkor a vállalatok a német gazdasági problémák begyűrűzésétől való félelem miatt visszafogták a béremelések ütemét.
A következő időszak bérfolyamatait a vírushelyzet fogja meghatározni: várható a nem rendszeres keresetek visszaesése, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás szerepének terjedése. Ezen kívül az átlagbérek alakulását befolyásolhatja a foglalkoztatottak összetételének alakulása, így például az alacsony átlagbérű turizmus ágazat szerepének csökkenése – írta a szakember.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az adatokat úgy kommentálta, hogy azokon a világgazdasági dekonjunktúra már láthatóan éreztette hatását. A munkaerő kínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye. A bérek alakulására ható tényezőket Horváth András az alábbiakban fogalmazta meg: „a következő időszakban – a helyreállásig – a teljes bérdinamikát a munkaerő kínálat növekedéséből az új belépők bérére ható csökkenő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a kérdéses ideig csökkentett bérrel szabadságra küldött munkavállalói tömeg eredője fogja meghatározni, ám egyelőre még kérdéses, hogy a hatások közül melyek lesznek túlerőben az idei évben.”
(Forrás: MTI)
