Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Márciusban még 3,7 százalékos volt az infláció. Utoljára 2012 decemberében volt 5 százalék az infláció. Elemzők 4,9 százalékos inflációt vártak áprilisra.
A járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett, annak ellenére is, hogy az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal mérséklődött. A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte márciushoz viszonyítva és 20,1 százalékkal emelte egy év alatt. A szeszesitalok 3,0 százalékos áremelkedésével együtt a termékcsoport árszintje 12,2 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.
A maginfláció 3,1 százalékos volt, de ez éppen áprilistól a KSH új módszertana szerint nem tartalmazza a szeszesitalok és dohánytermékek árváltozását, ezzel a korábbi 73 százalék helyett a teljes fogyasztói kosár 63 százalékát fedi le. A márciusi maginfláció 3,9 százalékos volt.
Az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal emelkedett, a drágulás üteme tovább csökkent a márciusi 2,7 százalékról, amiben az egy évvel korábbi 8,7 százalékos magas bázisnak is szerepe lehetett. Ezen belül azonban az étolaj ára 22,8 százalékkal, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8 százalékkal nőtt. A friss gyümölcsök éves áremelkedése a márciusi 12,3 százalékról 6,5 százalékosra fékeződött. A sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és kolbász ára 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent.
A tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4 százalékkal drágultak, ami mérsékeltebb növekedés az előző havi 11,4 százalékosnál. A ruházati termékek 0,2 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly áprilisban.
A szolgáltatások éves áremelkedése a márciusi 1,3 százalékosról 2,0 százalékosra nőtt. A postai szolgáltatások továbbra is 7,0 százalékkal voltak drágábbak az egy évvel korábbinál, a telefon és internet szolgáltatási tarifák 3,0 százalékkal csökkentek.
A növekedést döntően az üzemanyagok áremelkedése okozta, ami 2,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez – állapította meg a legfrissebb inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest a jövedéki adó csökkentésével párhuzamosan mérséklődött, a kétszámjegyű éves áremelkedésben az egy évvel korábbi árcsökkenés bázishatása jelentős szerepet játszott – hívta fel a figyelmet az MNB elemzése.
A KSH új módszertanával számolt áprilisi 3,1 százalékos éves maginfláció 0,3 százalékponttal magasabb az előző havinál.
Az infláció mélyén rejlő folyamatok megragadására hivatott, MNB által számított alapmutatók áprilisban emelkedtek. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció, az új módon számolt maginflációval megegyezően 0,3 százalékponttal 3,1 százalékosra nőtt, a keresletérzékeny termékek és szolgáltatások inflációja 0,2 százalékponttal 3,0 százalékosra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,4 százalékponttal 4,2 százalékosra változott.
Nem okozott meglepetést az elemzők számára az áprilisban felszökkent infláció, a járvány miatt tavaly tavasszal beszakadt olajárakból és a dohánytermékek jövedéki adójának idén áprilisi megemeléséből előre számítani lehetett rá. A kilátások alapján több elemzőház is 4,0 százalék fölé emelte az idei éves inflációra vonatkozó prognózisát.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte, elsősorban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony ára, és az azóta bekövetkezett árrobbanás, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozta, hogy az elemzői konszenzust meghaladva, de a Takarékbank várakozásainál kevésbé, 5,1 százalékosra ugrott az áprilisi infláció a márciusi 3,7 százalékról.
Suppan Gergely lényegesnek tartja a maginfláció számítási módszertanában bekövetkezett változást, azt, hogy a maginflációból a KSH kiemelte a szeszes italokat és dohánytermékeket, így az esetleges jövedéki adóváltozások már nem fogják érinteni a maginflációt. Hozzátette, az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,1 százalékos maradt, így a következő hónapokban egyelőre nem várnak további kamatemelést az egyhetes betétben, ugyanakkor a várhatóan tartósan magas infláció miatt nem várható lazítás sem. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt az év második felében kisebb szigorításra kerülhet sor.
Májusban még 5 százalék közelében maradhat az infláció, azonban a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad. Így idén 4,1 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank a tavalyi 3,3 százalék után.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: mivel az áprilisi infláció magasabb lett a vártnál, és májusban is hasonló szintű adat várható, az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 3,9 százalékról 4,2 százalékra a emelte az Erste Bank.
Nyeste Orsolya sem ment el szó nélkül az üzemanyagok és dohánytermékek szerepe mellett az infláció áprilisi megélénkülésében, majd kitért arra, hogy a KSH módszertani váltásának köszönhetően most már nem csak a járműüzemanyag, hanem az alkohol és dohánytermékek is teljesen kikerültek a maginflációs kosárból. A maginflációs mutató így pontosan 2,0 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a „headline” adat és ugyanezen a 3,1 százalékon állt az MNB által számított adószűrt maginfláció is.
A további kilátásokat illetően a gazdaság éppen zajló újranyitása hozhatja a következő jelentősebb bizonytalanságot az inflációs tendenciákba. Az egyes területeken esetlegesen kialakuló kereslet-kínálati feszültségek vélhetően magasabb árakban csapódnak le, nagy kérdés, hogy ez átmenetinek vagy tartósnak bizonyul-e – vetette fel. A felfelé mutató inflációs kockázatok ellenére a támogatóvá váló bázishatás a nyári hónapokban kisebb inflációlassulást hozhat. Ősztől azonban ismét 4 százalék fölé emelkedhet az éves inflációs ráta és valószínűsíthetően itt is marad az év végéig, tette hozzá az Erste Bank szakértője.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyagok ára a világpiaci olajár beszakadása nyomán tavaly tavasszal visszaesett, ezért most a magasabb üzemanyagár felfelé húzta az árindexet. Szintén felfelé húzta az inflációt a szeszes italok és dohányáruk áremelkedése, amit a jövedéki adó emelése magyaráz. Így megfelel a várakozásoknak, hogy az infláció áprilisban 5 százalék fölé emelkedett.
Az alapinflációs folyamatokat leíró maginfláció a jegybanki cél közelében alakult, ez azonban jelentős részben a KSH által végrehajtott módszertani váltásnak köszönhető – jegyezte meg.
Májusban még az áprilisihoz hasonló, magas inflációs adatra számít Regős Gábor is, utána a bázishatás megszűnésével a pénzromlás üteme normalizálódhat. A májusi adatban ugyanakkor már látszódhat, hogy a gazdaság újraindítása nyomán a bezárni kényszerült vállalkozások mennyivel növelték áraikat, ekkor derül ki, hogy a monetáris politikának kell-e reagálnia az inflációs folyamatokra. Az infláció szempontjából kockázatot jelent az élelmiszerek árnövekedésének ismételt beindulása, tette hozzá.
Meglehetősen ritkán látni az infláció ilyen mértékű, 1,4 százalékpontos gyorsulását egyik hónapról a másikra. Persze ebben szerepe van a tavalyi rendkívül alacsony bázisnak, amelyet akkor az olajárak beszakadása mellett a szolgáltatószektor leállása is okozott – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ugyanakkor a 0,8 százalékos havi infláció is meglehetősen dinamikusnak tekinthető – tette hozzá.
Az alkoholos italok és dohánytermékek körének kihagyása a kosárból nagyjából 1 százalékponttal mérsékelte a maginflációt – állapította meg.
Az áprilisi inflációs adat kismértékben felfelé módosítja az ING Bank szakértőinek idei inflációs várakozásait. Májusban tovább erősödhet az infláció, ám ezúttal a szolgáltatások lehetnek a gyorsuló mutató legfőbb okai. Az év második felében a termelői árak jelentős emelkedése fokozatosan gyűrűzik majd be a fogyasztói árakba, így várhatóan végig 4 százalék feletti inflációval kell számolni, és az év egészét nézve is 4 százalék felett alakulhat az átlagos infláció.
(Forrás: MTI)
