Kezdőlap Blog Oldal 655

Nőuralom a magyar adatvizualizációs elitben

0

Közös adatvizualizációs versenyt hirdetett a BI Fórum és az OTP Bank. A kiírásra több mint 200 pályázó jelentkezett. A verseny döntőjébe végül 11 pályázó anyaga került be, akiknek élőben, a szakmai zsűri előtt kellett prezentálniuk az OTP Bank kedvezményprogramjával kapcsolatos elemzéseiket.

Az elmúlt néhány évben feldolgozhatatlan mennyiségű adattömeg vált elérhetővé a cégek számára. Nem elég ezeknek az adatoknak a birtokában lenni, fel is kell őket tudni használni. Ennek eszköze az adatvizualizáció, amelynek segítségével egyszerűbbé válik a döntéshozatal, és vállalaton belül segíti a különböző munkacsoportok együttműködését is.

Látva a piaci igényt, a BI Fórum évek óta szervez adatvizualizációs versenyt, amelyet idén az OTP Bankkal közösen hirdetett meg. Az adatokat az OTP kedvezményprogram adatbázisa biztosította, amelynek jelenleg több mint 300 ezer tagja van, és az ügyfelek a 100 szerződött partnernél történt vásárlásaik után kapnak extra kedvezményeket. A versenyen adatsorok milliói vártak feldolgozásra, hogy a nevezők feltárják az igazán hasznos részleteket. A szervezők fő elvárása az volt, hogy a résztvevők minél érthetőbb és látványosabb diagramok, dashboradok és infografikák segítségével mutassák be a levont következtetéseiket.

A szakmai zsűrit Szűcs Krisztina adatvizualizációs szakember, Achilles Georgiu, a CEU IT Management professzora, valamint Gozlán Illés, az OTP adatbányászati és ügyfélérték optimalizációs főosztályának vezetője alkotta. A zsűri egyedi látásmódot és megoldásokat kereső pályázatokat várt, amelyek nemcsak vizuálisan szépek és kreatívak, de hasznosak is a döntéshozók számára. A legjobb pályázatokat – 4 kategóriában (diák, egyéni, csapat és különdíjas) – pedig 700 ezer forint össznyereménnyel díjazták, amelyet az OTP ajánlott fel.

„Nem véletlenül választottuk az adatvizualizációs versenyhez a Kedvezményprogramunk adatbázisát. Ez egy speciális, rendkívül érdekes területe a banküzemnek, ahol hatalmas mennyiségű adatot kell folyamatosan feldolgozni, hogy a legjobb szolgáltatást nyújthassuk ügyfeleinknek. A modern adatvizualizációs megoldásokkal még egyszerűbben, hatékonyabban és gyorsabban érthetjük meg, hogy valójában mire van szükségük ügyfeleinknek. Ugyanakkor az adattudományok iránt érdeklődő diákok is sokat profitálhattak a versenyből, mert valós üzleti problémákat, valós adatbázisokon vizsgálhattak, és így mérhették fel tudásuk szakmai megítélését.” – nyilatkozta Gozlán Illés, az OTP főosztályvezetője. „Információ dömpingben élünk, ezért az adatvizualizáció minőségének megítélésénél az érthetőség mellett nagyon fontos a rejtett információk felfedése, a figyelemfelkeltés és az egyediség is” – fűzte hozzá a szakember.

A verseny diák kategóriájának első helyezettje a mindössze 17 éves Nagy Márton lett, a különdíjat Korompai István nyerte. A közönség díjat Bekker Judit hozta el, aki végül az egyéni felnőtt kategóriában is megszerezte az első helyet, míg Pál Zsolt a második lett. A csoport kategóriában az első helyen Kemény Márta vezetésével a tiGer teAM végzett, megelőzve Somos Eszter csapatát, a Détát, akik döntési karácsonyfával illusztrálták az elérhető legjobb kedvezményeket.  

Csak nevében volt korrekt a záloghitelező

Az MNB a teljes hiteldíj mutató (THM) feltüntetésére, számítására, valamint a THM maximum mértékére vonatkozó jogszabályok megsértése miatt 5 millió forint, illetve 1,5 millió forint bírsággal sújtotta a záloghitelezési tevékenységet folytató Corner Záloghitel Zrt.-t és a Correct Zálogház Zrt.-t.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mint ismeretes – a kézizálog-hitelezési piac több szereplőjénél folytatott le fogyasztóvédelmi vizsgálatot. Ennek során a jegybank többek közt ellenőrizte, hogy a pénzügyi intézmények miként tesznek eleget e kölcsöntípus esetében a THM közzétételére, számítására, s a THM maximum mértékére vonatkozó előírásoknak. Az MNB az ellenőrzések nyomán tavaly novemberben, decemberben, idénjanuárban és novemberben is hozott már elmarasztaló intézkedéseket – derül ki az MNB közleményéből.

A most lezárt jegybanki vizsgálatok a Corner Záloghitel Zrt.-nél a 2014. január 1. és a 2017. január 31. közötti, a Correct Zálogház Zrt.-nél a 2013. január 1-től 2017. július 28-ig terjedő időszakot tekintették át. A vizsgálatok megállapították, hogy a pénzügyi vállalkozások fogyasztói kézizálog-kölcsöneiknél megsértették a THM számítására vonatkozó rendelkezéseket, és a jogszabályi felső korlátot – esetenként jelentősen – meghaladó THM mellett nyújtottak kézizálog-kölcsönt ügyfeleiknek.

A Correct Zálogház Zrt. emellett a tevékenységét népszerűsítő közterületi plakátjain, szórólapjain és honlapján elhelyezett kereskedelmi kommunikációjában – szintén jogsértő módon – nem tüntette fel a THM értékét. Több hirdetésében pedig a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon állította, hogy az általa nyújtott kézizáloghitel „a legkedvezőbb” a zálogpiacon.

A vizsgált kézizálog-piaci szereplők a fenti gyakorlatukkal jogszabály által meg nem engedett árazást alkalmaztak. Sérült a fogyasztók azon joga is, hogy az adott termék – annak valós jellemzőinek alapul vételével – más, versengő kézizálog-hiteltermékekkel összehasonlíthatóvá váljon.

Mindezek alapján az MNB határozataiban – egyebek mellett – felhívta az érintett pénzügyi intézményeket a THM számítására, mértékére és közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására. A feltárt jogsértések miatt a Corner Záloghitel Zrt.-re emellett 5 millió forint, a Correct Zálogház Zrt.-re 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság mértékénél a jegybank figyelembe vette, hogy a pénzügyi vállalkozások a fogyasztók vagyoni érdekének védelmére vonatkozó, illetve tájékoztatáshoz fűződő jogával kapcsolatos jogszabályokat sértettek meg, s hogy a jogsértések jelentős számú kézizáloghitel-szerződést érintettek.

2016 augusztusa óta a jegybank összesen kilenc pénzügyi vállalkozás és három takarékszövetkezet esetében összesen 62 millió forint bírságot szabott ki és hozott intézkedéseket a THM-re vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az MNB a jövőben is kiemelt figyelemmel kíséri a kézizálog-hitelezést végző pénzügyi intézmények tevékenységét.

Harmincéves korukig maradnának a fiatalok a „mamahotelben”

0

A lakással nem rendelkező fiatalok arra számítanak, hogy átlagosan 30 éves korukra költözhetnek saját ingatlanba. A 19-29 éves fiatalok 36 százaléka külvárosi kertes házban élne a legszívesebben, belvárosi, kisebb társasházi vagy lakóparki lakásban csak tízből egy tudja magát elképzelni.

Eltérően látják a lakáshoz jutási esélyeiket a 19-29 éves lakással nem rendelkező fiatalok. Összességében arra számítanak, hogy 30 évesen tudnak saját lakásba költözni, a korosztályok szerint azonban jelentősek a különbségek – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a fiatalok lakásvásárlási terveit is vizsgálta. 

30 évesen saját lakás

A megkérdezettek közül a legtöbben (29 százalék) azzal számolnak, hogy 26-30 éves korukban szereznek saját lakást. A fiatalabbak optimistábbak: a 19-25 évesek úgy érzik, 27 éves korukra tudják majd ezt megvalósítani, míg a 26-29 éves korosztálynál a határidő már kitolódik, ők 34 éves koruk környékén látják reálisnak a saját lakást. Azok közül, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, a legtöbben (43 százalék) 21 és 25 éves kora között jutott lakáshoz.

A fiatalok legnagyobb arányban (36 százalék) egyébként még mindig a külvárosi kertes házat tartják ideális lakóhelynek, bár ezek népszerűsége csökkent 2016-hoz képest: akkor a fiatalok 42 százaléka tudta itt elképzelni az életét. 29 százalékuk vidéki kertes házban élne a legszívesebben, a kisebb társasházi lakás 10 százalékuknak tetszene, míg 13-13 százalékuk pedig belvárosi vagy lakóparki lakást szeretne. A lakóparkok népszerűsége a fiatalok körében azonban 2016-hoz képest nőtt: 8-ról 13 százalékra.

A budapestiek maradnának a fővárosban

A felmérésből az is kiderül, hogy a budapesti fiatalok nem szeretnének vidékre költözni, maximum a külvárosig lennének hajlandóak menni. Vidéki házat a fővárosi fiatalok mindössze 12 százaléka szeretne. A még tanuló fiatalok körében pedig az átlag feletti arányban vonzóak a kisebb társasházi lakások: 24 százalékuk választaná ezt a lakásmegoldást.

Rekordsokan tervezik és hitelből vásárolnának

A fiatalok ötöde – 22 százaléka – tervezi a lakásvásárlást a következő 3 évben, ami az eddigi legmagasabb arány. A vásárlást tervezők 22 százaléka ezt saját erőből oldaná meg, a többségnek – 57 százalékuknak – ugyanakkor legalább fele arányban hitelre lesz szüksége. Ez pedig a legmagasabb arány az index ötéves történetében. Jelentős különbséget mutat a nemek szerinti bontás: a férfiaknak csak 11 százaléka vásárolna legalább 50 százalékban hitelből lakást, míg a nők körében 44 százalékos az arányuk.

Az állami támogatásokról a fiatalok 31 százaléka mondta azt, hogy a lakáshoz jutási lehetőségek kedvezően változtak az elmúlt egy évben, 30 százalékuk szerint azonban kedvezőtlen változás történt, 40 százalékuk szerint pedig nem módosult a helyzet. 

Ilyen hatással lehet az ingatlanpiacra, ha bezárul a budapesti körgyűrű

0

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Ma még óriási eltérések vannak az érintett települések között: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 kilométerre fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

A budai körzet kedvelt és felkapott, javarészt zöldövezeti, családi házas lakónegyedeit közvetlenül érinti a hír, hogy a Nemzeti Infrastruktúrakezelő Fejlesztő Zrt. előkészíti az M0-ás autóút nyugati szektorának megépítését. A fővárost tehermentesítő elkerülő út eddig hiányzó, 20 kilométeres, 2×2 sávos gyorsforgalmi szakasza a nyomvonaltól függően 5-10 kilométeren alagútban fog vezetni.

A hírek szerint a nyomvonal kiválasztása után még idén kijelölhetik a kivitelezőt, és a beruházás 2022-re befejeződhet. Amennyiben valaki az M0-s újonnan épülő szakasza környéken tervezi ház vásárlását vagy áll építkezés előtt, nem árt, ha a szokásosnál is alaposabban tájékozódik az útépítési tervekről – figyelmeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az új közlekedési lehetőség kialakítása nyilvánvalóan jelentős hatást gyakorol majd a Pilisi-hegység és a Zsámbéki-medence településeire. Ezek jelentős része eddig csak nehézkesen volt megközelíthető, mint például Csobánka vagy Nagykovácsi, melyek értékét szépségükön kívül éppen a védettségük, elzártságuk adja.

Az M0-ás új szakasza különbözőképpen érinti a környék ingatlanait  Eddig távolinak számító települések kerülnek a főváros közvetlen vonzáskörzetébe, itt várhatóan lassú növekedésnek indulnak az ingatlanárak. Ilyen lehet a gyönyörű tájakon fekvő Pilisjászfalu-Perbál-Tinnye-Tök tengely, de számos, már eddig is kedvelt pilisi település is.

Perbálon, Tinnyén és Tökön 2016-ban 150-170 ezer forintos négyzetméter áron lehetett házat venni, de a jóval ismertebb Zsámbékon se sokkal drágábban. A jobban megközelíthető Pilisjászfalun viszont már 220 ezer forint volt ugyanez az ár, csak úgy, mint Pátyon, ahol 274 ezer. (Telki, a maga luxus lakóparkjával kiugróan magas, bőven 400 ezer forint feletti négyzetméterárat produkált 2016-ban.)

Kedvező hatás várható azokon a településeken, amelyeket az M0-ásnak köszönhetően lehet majd megközelíteni, ugyanakkor az autóúttal járó zaj- és környezetterhelés elkerüli majd őket; vagy éppen a most áthaladó járműáradattól szabadulnak meg végre. Ezeken a tájakon az ingatlanárak dinamikus emelkedésével lehet számolni.

Tipikus példája ennek Budakeszi, ahol az OTP Értéktérképe szerint a négyzetméterárak a 2016-os 295 ezer forintról idénre 315 ezerre szöktek fel, a tendencia vélhetőleg nem is fog alábbhagyni. Ahogy Ürömön is már jócskán meghaladják a tavalyi négyzetméter-átlagárakat, átlépve a négyszázezres határt.

Természetesen lesznek olyan településrészek, tájak is, amelyek nem minden tekintetben járnak jól. Az M0-ásra felvezető alsóbbrendű utakon megnövekedhet a forgalom. A leendő autóút nyomvonala mentén, vagy az arra rálátó telkeken minden védőintézkedés ellenére növekedhet a zajterhelés. Az alagutak nyilván kedvező megoldást jelentenek ebből a szempontból, de azoknak is vannak kiszolgáló létesítményei, például szellőző kürtői.

Ezek elhelyezkedése mindenképpen befolyásolhatja az ingatlanok árát, és nem mindig kedvezően. Az autóút nyomvonalán nyilván szükség lesz telkek, ingatlanok kisajátítására is – erre azonban csak azok spekuláljanak, akiknek első kézből származó, biztos információik vannak, vagy éppen nagyon kedvelik a kockázatot.

Nyilvántartásba vették az első Nemzeti Otthonteremtési Közösséget

Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét. Ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése.

A Central NOK közleménye szerint a nemzeti otthonteremtési közösség legfontosabb eleme, hogy mostantól a magyar családok banki hitelezés nélkül, közösségi formában, jelentős – akár 4,5 millió forintos – állami támogatás igénybevétele mellett finanszírozhatják új építésű lakásuk vásárlását.

Az új modellben a tagok közösségekbe szerveződve, jelenleg két választható időtávon (120 vagy 180 hónap) gyűjthetik befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 15 milliós szerződéses érték a maximális állami támogatással egy 19,5 millió forintos új lakás megvásárlását teszi lehetővé – olvasható a közleményben.

A NOK-ba belépő tagok a közösség számlájára minden hónapban azonos összeget fizetnek be, amely a teljes futamidő alatt – minden körülmények között – változatlan marad. Ez a megoldás a termék egyik legfontosabb jellemzője, mert ezáltal nagyon sok más, piacon jelenleg elérhető termékkel szemben hosszútávon is jól tervezhetővé teszi az új lakás vásárlással kapcsolatos megtakarítást és családi tehervállalást.

Minden egyes befizetésük a közösségük számláján halmozódik és összeadódva biztosítja, hogy negyedévente akár több tag számára is elégséges pénz álljon rendelkezésre a közösségen belüli jogosultságok odaítélésére. Az, hogy az egyes tagok mikor jutnak a teljes összeghez, a negyedévente megtartandó úgynevezett kiválasztási eseményen dől el.

A jogosultságot szerzett tagok 1 éven belül jelölhetik meg a számukra legmegfelelőbb ingatlant, saját elképzeléseiknek megfelelő helyen és méretben. Az állami támogatást az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően hívják le a Magyar Államkincstártól, és utalják át a teljes összeget az ingatlan eladójának.

Az új megtakarítási konstrukció másik fontos előnye, hogy a kamatmentes közösségi finanszírozás mellett semmilyen formában sem fordulhat elő, hogy a közösség bármely tagjának nagyobb kötelezettsége keletkezne, mint amennyit a szerződésben vállalt. Az első közösség nyilvántartásba vétele mellett elindult a további közösségek szervezése és várhatóan a jövő év első negyedévében megrendezik az első kiválasztást is. 

A konstrukció szervesen illeszkedik a magyar kormány otthonteremtő és egyben gazdaságélénkítő lépéseihez, azaz a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok), a devizahitelek átvállalásához és a kedvezményes áfa bevezetéséhez. Ezek az intézkedések azt célozzák, hogy könnyebb legyen a magyar családok lakáshoz jutása, valamint az építőiparhoz kapcsolódó beruházások ösztönzésével munkahelyeket teremtsen, és felpörgesse a hazai építőipart. (MTI)

Izraeli dolgozóinak negyedétől válhat meg a Teva

0

Az izraeli Teva vállalat drasztikus elbocsájtási hullámra készül. Várhatóan megválik izraeli dolgozóinak negyedétől az új, hatékonyságnövelő szerkezetátalakítási reformprogram keretében.

A következő hónapokban elbocsájtásra jelölt 1700 alkalmazott között lesz Michael Hayden is, aki az új gyógyszerek kifejlesztéséért felelt a cégnél. Az Izraelben  jelenleg foglalkoztatott 6860 embernek várhatóan mintegy negyede kényszerül új munkahelyet keresni, s az egész világon dolgozó mintegy 57 ezer Teva-alkalmazottnak az ötödétől köszön el az izraeli óriásvállalat. Külföldön a ynet szerint elsősorban Amerikát, és nem Európát érintik a változások – írja a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. 

A leépítéseket már Kare Schultz, a november elsején munkába állt új vezérigazgató vezényeli le. A döntést a három hete közzétett lesújtó harmadik negyedéves eredmények is okozhatták. Shultz nem először kezdi a dolgozók jelentős részének menesztésével az átszervezéseket: a dán Lundbeck vállalat élén 2015-ben az alkalmazottak tizenhét százalékának kellett távoznia az új igazgató munkába állása után. 

A november elején kiadott negyedéves adatok a harmadik negyedévben a nyereség és a megrendelések drámai csökkenéséről számoltak be, és jelentősen visszavetették az év hátralévő részére szóló előrejelzéseket. A New York-i tőzsdén a vállalat részvényei az elmúlt 12 hónapban mintegy 68 százalékot estek, mivel a cég a stratégiai irányváltás nehézségeivel küzd zászlóshajó terméke, a szklerózis multiplex elleni Copaxone gyógyszer kizárólagossági jogainak megszűnte, és egy újabb, hasonlóan sikeres gyógyszer hiánya miatt.

A Teva visszaesése nem csak a vállalat alkalmazottaira hat negatívan, de megérzik azok az izraeliek is, akiknek nyugdíj-megtakarításait részben ennek a cégnek a részvényeibe fektették a nyugdíjalapkezelők. (MTI)

NAV-nyomozó szeretne lenni? – Akkor ez tetszeni fog

Több álláspályázatot is meghirdetett a NAV Bűnügyi Főigazgatósága.

Az adóhivatal bűnjelkezelő szakreferens, bűnjelkezelő szakértő referens, bűnügyi előadó, szakértő főnyomozó és kiemelt főnyomozó munkakörökbe keres – összesen 12 – új kollégát.

A pályázatok itt érhetők el.

Nitrogénnel csapolt sörrel újít a Borsodi

Már kapható a Borsodi Nitro, Magyarország első nitrogénnel dúsított világos söre. Az egyedi technológiával készülő láger sör mostantól meghatározott számú vendéglátóhelyen érhető el.

Már kapható Magyarország első nitrogénnel dúsított világos söre, a Borsodi Nitro. A termék fő különlegességét az adja, hogy a sörhöz már a gyártás során nitrogént adnak, illetve csapoláskor a nitrogén szén-dioxiddal keveredik, ezáltal egyedi látványt és különleges ízt ad a sörnek – ígéri a gyártó.

A Borsodi Sörgyár mintegy 45 éves története során mindig is arra törekedett, hogy innovációi révén hozzájáruljon a hazai sörkultúra fejlesztéséhez. Tette ezt többek között az első alkoholmentes sör vagy az első dobozos sör bevezetésekor, illetve most, a Borsodi Nitro bemutatásával – emelte ki Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezetője.

Az egyedi technológiának köszönhetően a korábban ismert sörökhöz képest a Borsodi Nitro íze könnyű és bársonyos, tökéletesen passzol akár étkezések mellé is. Magyarországon november 22-étől egyelőre húsz vendéglátóegységben kérhető a pultosoktól, amelyből tizenöt Budapesten, egy Székesfehérváron, három Győrben és egy Pécsett található.

Az éves átlag felett nőtt szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom

0

Idén szeptemberben a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a 5,6 százalékkal, ugyanannyi munkanappal számolva 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első kilenc hónapban a forgalom így összességében 4,3 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi azonos időszakban.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,8 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,7 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 12,2 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (17 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- és a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (egyaránt 13 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (9,2 százalék), a bútor-, műszakicikk- (7,1 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (6,2 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 30 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,5 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,0 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 898 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei első kilenc hónapban a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene összességében 4,3 százalékalkal emelkedett éves összevetésben. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,8 százalékalkal nőtt az értékesítés volumene.

Nem pihennek a hétvégén a Győr-Moson-Sopron megyei revizorok

0

Fokozott ellenőrzések várhatók Győrben és környékén november 24-től 26-ig – tájékoztatott az adóhivatal.

A NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2017. november 24. és 26. között fokozottan ellenőrzik a piacokat, a vásárcsarnokokat, a nagy bevásárlóközpontokhoz kitelepült árusokat, valamint az éjszakai vendéglátó egységeket Győrben és környékén. Az ellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, valamint a foglalkoztatottak bejelentését is.

A 47. hétre bejelentett ellenőrzésekről itt írtunk; a NAV folyamatosan frissülő listája itt érhető el.

Hiába az olcsó források, egyelőre kivárnak a vállalati befektetők

0

Négy éve nem volt olyan kevés vállalat felvásárlás és összeolvadás a világon, mint az idei harmadik negyedévben. A kelet-közép-európai régió azonban továbbra is aktív, tizedével több tranzakciót zártak le július és szeptember között, mint egy évvel korábban.

Az idei harmadik negyedévben világszerte 1767 közepes méretű összeolvadási és felvásárlási (M&A) tranzakciót hajtottak végre, összesen 153 milliárd dollár értékben. Volumen tekintetében 2013 óta a legutóbbi időszak volt a leggyengébb negyedév. A piac teljesítménye 2016 hasonló időszakához képest volumenben 12 százalékkal, míg összértékben 10 százalékkal marad el. A kilátásba helyezett tranzakciók száma ugyanakkor továbbra is magas szinten áll, ami arra utal, hogy az óvatos befektetők változatlanul kivárnak – ezt a magatartásukat tovább erősítheti a váratlanul kirobbant, és jó eséllyel hónapokig bizonytalanságot teremtő német kormányválság is.

Továbbra is magas szinten mozog a kilátásba helyezett tranzakciók száma, a tőkepiacok pedig a teljes idei évben szárnyaltak. Ezeken a tényezőkön kívül a befektethető tőke nagysága és az olcsón elérhető hitelek bősége is mind azt valószínűsíti előre, hogy az M&A piac is komoly bővülés előtt áll – magyarázza Boross Ákos, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. A fordulat azonban egyelőre továbbra sem érkezett el, noha az utolsó negyedév teljesítménye a szezonális hatás miatt a mostaninál mindenképpen magasabb szinten lehet.

A Mergermarket által összegzett, az előző fél év során kilátásba helyezett, de még le nem zárt tranzakciók száma jelenleg 8200 felett áll, ami több mint másfélszerese év végén regisztrált 5400-nak. A kilátásba helyezett tranzakciók 42 százaléka a világ két régiójában, Észak-Amerikában, illetve Kínában zajlik majd le. Továbbra is tartja harmadik helyét a FÁK-országokat is magában foglaló kelet-közép-európai régió 9 százalékkal (700 várható tranzakció).

A harmadik negyedévben a felvásárlási tranzakciók 22 százalékára az ipar és vegyipar szektorban került sor, 19 százalékkal részesedett a TMT (technológia, média, telekommunikáció), míg 13 százalékkal az üzleti szolgáltatások, 11 százalékkal pedig az energetika és bányászat szektora vette ki részét a piaci folyamatokból. Az előző negyedéves, 15 százalék feletti kiugrást követően a magántőke alapú kivásárlások aránya ismét az átlagos, 11 százalék körüli szintre tért vissza.

A vizsgált időszakban ismét az Észak-Amerikai régió volt a legaktívabb, és bár az itt regisztrált 465 tranzakció szintén 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi volumentől, értékben gyakorlatilag a tavalyi szinten maradt a régió (51 milliárd dollár). A második legjelentősebb régió Kína volt, az itt lezajlott 428 ügylet tette ki az összes tranzakció 24 százalékát, és a globális trendekkel szemben a régióban eddig a legutóbbi volt a legaktívabb negyedéves időszak idén.

A FÁK országait is magában foglaló kelet-közép-európai régióban a negyedév során 67 összeolvadás/felvásárlás történt, ez tíz százalékkal meghaladja a tavaly ilyenkor mért szintet. Összértékben még kedvezőbb a kép, az 5,4 milliárd dolláros szint 71 százalékkal múlta felül 2016 harmadik negyedévének hasonló értékét. Aktivitásban itt az ipar és vegyipar (24 százalék), illetve az energetika és bányászat (18 százalék) áll a lista élén. Noha a magántőke szerepe itt is alacsony szinten maradt a harmadik negyedévben, a magántőke-felvásárlások átlagos értéke (211 millió dollár) 10 éven csúcsra jutott.

A vállalati felvásárlási folyamatok jelentős része az 500 millió dollár alatti, úgynevezett közepes méretű tranzakciók területén zajlik, ezért a teljes piac mozgását is alapvetően ez a szegmens határozza meg. Miközben a több milliárd dolláros nagyságrendű tranzakciókra alapvetően befektetési bankok specializálódtak, a nagy könyvvizsgáló/tanácsadó cégek klasszikus területe a mid-market M&A piac. 

Megjelent az EFOP hitelprogramjának dokumentációja, 1,37 milliárd forintra lehet pályázni

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Pénzügyi eszköz” című (EFOP-5.1.1-17) termékdokumentáció – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) hitelprogramjának célja

  • a közvetlenül EFOP-kapcsolódású szektorban tevékenykedő vagy e szolgáltatások minőségjavulásához hozzájáruló,
  • a finanszírozási forrásokhoz ugyanakkor nem vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó,
  • beruházásokat, fejlesztéseket megvalósító

mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése.

„A közvetlenül EFOP-kapcsolódású” szektorok:

  • egészségügyi,
  • köznevelési,
  • felsőoktatási,
  • szociális, gyermekvédelmi és társadalmi felzárkózási,
  • ifjúság- és családügyi,
  • gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá
  • kulturális szolgáltatások.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,37 milliárd forint; az igényelhető kölcsön összege: minimum 1 millió, maximum 4 millió forint.

További részletek az alább letölthető termékleírásban.

A tavalyinál gazdagabb év végi forgalmat várnak az áruházláncok

0

Öt-tíz százalékos bevételnövekedést várnak az áruházláncok az év végi vásárlási láztól, a szárnyasok és az édesvízi halak kereslete 15, illetve 20 százalékkal is megélénkülhet.

Bár tavaly decemberben meghaladta az ezermilliárd forintot a kiskereskedelmi forgalom, a magas bázishoz képest is 3-4 százalékos bővülést hozhat az idei év végi költekezés, több mint 200 milliárd forintot önmagában lefedhet az élelmiszer-vásárlás és az ajándékozás az Országos Kereskedelmi Szövetség becslése alapján – írja a Világgazdaság.

A Spar 5-10 százalékos bevételnövekedésre számít, a CBA az elmúlt évi 5 százalékos bővülés megismétlődését várja, kiemelve, hogy az ünnepek közeledtével emelkedik a vásárlói kosárérték, mert a többség ebben az időszakban a jó minőségű termékeket részesíti előnyben. A Tesco szerint különösen a karácsony előtti másfél hétben ugrik meg az áruházi vásárlások száma, az Aldi pedig úgy látja, a növekedés nagymértékben a saját márkás termékek népszerűségének tudható be. (MTI)

Átadták az Invitech Solutions legújabb adatközpont egységét

0

Átadták az Invitech Solutions legújabb adatközpont egységét Budapesten. Az adatközpont-bővítés, és a létesítmény üzemeltetése a következő tíz évben összesen mintegy 4 milliárd forint közvetlen ráfordítást jelent a társaság számára.

A távközlési szolgáltató tájékoztatása szerint a Magyarországgal szomszédos államok közül mindössze háromban található ilyen vagy hasonló színvonalú adatközpont. A több mint ezer négyzetméteres új szerverközpontnak az adatközpontokat világszerte minősítő szervezet, az Uptime Institute megadta az országban elsőként az úgynevezett Tier 3 biztonsági szabályainak megfelelő minősítést. Az első bérlők hamarosan beköltöznek az új szerverparkba.

A Tier 3 tanúsítás lényege a magas rendelkezésre állás, az adatközpontban karbantartás, berendezés-csere vagy bármilyen más nem üzemszerű állapot esetén is garantáltak a szolgáltatási paraméterek, ugyanis minden aktív eszközből rendelkezésre áll tartalék. Emellett a tanúsítás előírja, hogy minden ellátási útvonal – azaz például az adatátvitel, a villamosenergia-betáplálás vagy a hűtés – kettőzött legyen, tehát egy ellátási útvonal kiesése esetén is minden berendezés üzemfolytonossága biztosítható legyen. Az Invitech Solutions jelenleg több mint 650 szakembert foglalkoztat, és mintegy hatezer üzleti partnerének nyújt telekommunikációs-, adatközponti- és felhőmegoldásokat, illetve IT-szolgáltatásokat.

Idén júliusban a Digi Távközlési Zrt. megvásárolta az Invitel-csoport lakossági és kisvállalati üzletágát, az Invitel Távközlési Zrt.-t, a tranzakció várhatóan 2018 első negyedévében zárul. Az akkori közlemény szerint az Invitel-csoport, a továbbiakban Invitech Solutions az üzleti IT és telekommunikációs infrastruktúra piacára fókuszál. A felek mintegy 43 milliárd forintos vételárban állapodtak meg.

A tranzakció kulcseleme egy hosszú távú együttműködési megállapodás, amely szerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Digi számára, minimum éves 2,8 milliárd forint értékben, legalább tíz évig. Az Invitech Solutions hasonló időtartam alatt szintén hálózati szolgáltatásokat igényel a Digi csoporttól, éves szinten átlagosan 500 millió forint értékben. (MTI)

Oszmán hadjáratok miniatúrái a Magyar Nemzeti Múzeumban

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható csütörtöktől a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be.

Az Isztambuli Interkulturális Művészeti Párbeszéd Egyesület rendezésében és a Török Köztársasági Elnöki Hivatal védnöksége alatt megvalósuló kiállítás Szarajevó, Belgrád, Isztambul, Bécs, Tokió, Párizs, Róma és Washington után érkezett utolsó állomására, Magyarországra, ahol annak idején I. Szulejmán szultán örök nyugalomra lelt.  

A múzeum tájékoztatása szerint Matrakci Nasuh a 16. századi Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztora volt, miniatúrái a mai napig megihletik a képzőművészet világát. A kiállítás tizenkét kortárs török művésznő munkáit mutatja be, amelyeket Matrakci Nasuh I. Szulejmán hadjáratait leíró művei inspiráltak.

Nasuh versgyűjteményének sorait díszes, kalligrafikus feliratokon festették meg; egy modern vászon pedig a polihisztor által művelt tudományokat ábrázolja. A múzeum tájékoztatása szerint 41 mű mutatja be Törökország gazdag történelmét és művészetét az érdeklődő közönség számára. 

Az alkotások mellett az érdeklődők megtekinthetik a Matraki című rövidfilmet is. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban. (MTI)

A General Electric szállítja az első török atomerőmű turbináit

A General Electric szállítja a Roszatom fővállalkozásában épülő első török atomerőmű turbinaegységeit. A Büyükeceli városban épülő Akkuyu atomerőművet a fővállalkozó Roszatom ugyanazzal a reaktortechnológiával építi fel, mint a Paks II. atomerőművet.

A turbinaszigetek berendezéseinek tervezésére és szállítására a Roszatom-csoport érdekeltsége, az AtomEnergoMash (AEM), valamint a General Electric (GE) vegyesvállalata, a szentpétervári székhelyű AAEM Turbine Technology LLC kapott megbízást. A szerződés keretében a GE Steam Power Systems összesen négy Arabelle típusú erőművi gőzturbinát szállít. 

Az AEM és a GE 2007-ben alapította az AAEM Turbine Technology LLC vegyesvállalatot, annak érdekében, hogy átfogó technológiai megoldásokat tudjon nyújtani a nyomott vizes reaktorral épülő atomerőművek turbinaszigeteihez. A világon működő atomerőművi blokkok több mint 50 százalékában GE gyártmányú gőzturbina üzemel, amelyek teljes beépített áramtermelő kapacitása meghaladja a 200 gigawattot. Az Arabelle technológia hatvan év műszaki és technológiai fejlesztéseinek tapasztalatait képviseli. 

Az elmúlt egy évtizedben a világon épült négy legnagyobb teljesítményű atomerőmű is Arabelle technológiát alkalmaz. Az első török atomerőmű a Paks II.-höz hasonlóan 1200 megawattos blokkokkal rendelkezik majd, de nem kettővel, hanem néggyel. Az erőmű első blokkját várhatóan 2023-ban helyezik üzembe, a többit pedig 2026-ig folyamatosan, évente kapcsolják hálózatra. Az erőmű tulajdonosa és üzemeltetője a Rusatom Energy International által vezetett vegyesvállalat, az Akkuyu Nuclear AS. (MTI)

Képünk illusztráció; forrás: Roszatom

Idén 5-10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak a gépjármű márkakereskedők

A magyarországi gépjármű márkakereskedések többsége az idén a tavalyinál lassabb, 5-10 százalékos növekedést vár. A munkaerőhiány, illetve a bérek és járulékok jelentős emelkedése azonban problémát okoz a szereplőknek.

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) felmérése szerint a magyarországi márkakereskedések 63 százaléka elégedett a tavalyi eredményével, és további, bár lassabb növekedést vár a piacon, a munkaerőhiányt azonban 63 százalék, a bérek és járulékok drasztikus emelkedését pedig 59 százalék nevezte a legnagyobb gondnak. A válaszadók által forgalmazott márkák kínálatában 78 százalékban szerepel elektromos vagy hibrid modell, a vásárlók többsége mindkét technológia iránt érdeklődik.

A jelentés szerint a teljes új autó kereskedelem 688 szalonban, 399 telephelyen bonyolódik, ez csaknem megegyezik a 2015-ös adatokkal. A budapesti és pest megyei kereskedések aránya továbbra is kiemelkedően magas. A márkakereskedések száma az évek óta növekedő piac ellenére sem nőtt, a piacon működő tulajdonosok újabb márkákat vállalva és a meglévő telephelyeiket kihasználva fejlődtek. Adataik szerint 2015-2017 között közel 38 százalékkal nőttek az új autó eladások, míg a szalonok száma csupán 2,5 százalékkal emelkedett. 

A GÉMOSZ felmérése szerint a márkakereskedői kör stabil, jól működő, képesek megfelelően kezelni a növekedő mennyiségi és minőségi elvárásokkal jelentkező keresletet. A közleményben kitértek arra is, hogy május végén elindult a JóAutók.hu ellenőrzött használtautó piactér Magyarországon. A GÉMOSZ és a JóAutók.hu együttműködik a magyar használt autó kereskedelem átláthatóságának javításában, hogy a biztonságorientált autóvásárlókat és a tisztességes eladókat hatékonyan összekapcsolja – írták. (MTI)

Európai Bizottság: figyelni kell a magyarországi lakásárakra

Az Európai Bizottság közzétette az európai szemeszter őszi csomagját, melyben meghatározza az EU következő évre vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait, szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az euróövezet számára, valamint lezárja az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatainak értékelési folyamatát.

A gazdaság-, költségvetés- és szociálpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterének kezdetén az euróövezetben és az EU egészében egyaránt élénk a gazdasági tevékenység, rekordmagasak a foglalkoztatási ráták, az egyre csökkenő munkanélküliség pedig már csaknem visszaállt a válság előtti szintre: jelenleg 7,5 százalékot tesz ki átlagosan az EU területén, és 8,9 százalékon áll az euróövezetben. Az erőteljes növekedéshez mindegyik tagállam hozzájárul. Most az a legfőbb cél, hogy a kedvező tendencia fennmaradjon, és a társadalom minden tagját előnyös helyzetbe hozza. A felelősségteljes költségvetési politikák érvényesítése mellett a strukturális reformok további végrehajtása során olyan feltételek megteremtésére kell törekedni, amelyek tovább élénkítik a beruházást és fokozzák a reálbér-növekedést, ezáltal előmozdítva a belső keresletet.

A gazdaság bővülése számottevően gyorsul. A kiváló teljesítmény mozgatórugói közé tartozik a töretlen magánfogyasztás, a világszerte megfigyelhető stabil növekedés és a munkanélküliségi ráták visszaesése. A gazdaság mindegyik tagállamban bővül, és a tagállami munkaerőpiacokon is javulás mutatkozik, ám a bérek csak lassan emelkednek. A beruházási kedv szintén élénkül, ahogy ismét kedvezőbbek a finanszírozási feltételek, és a bizonytalanság enyhülése nyomán jóval optimistább a gazdasági hangulat.

A bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok a beruházások ösztönzése révén támogassák a gazdaság bővülését, és fokozzák a termelékenységet és a hosszú távú növekedést. Emellett további strukturális reformokat javasol egy stabilabb, inkluzívabb, termelékenyebb és ellenállóbb európai gazdaság kiépítése érdekében. A magas adósságszintek csökkentését és a költségvetési tartalékok újraépítését a továbbiakban is kiemelt feladatként kell kezelni. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza a gazdaság bővülésének támogatása és az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása közötti helyes egyensúly megteremtésének szükségességét. A társadalmi méltányosság változatlanul általános érvényű prioritás, és a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek és jogok mostantól az európai szemeszterben is érvényesülni fognak.

Magyarország nincs azon országok között, amelyek makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzdenek. Az őszi csomagot bemutató sajtótájékoztatón Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos azonban kiemelte, hogy Magyarország esetében figyelemmel kellene kísérni a lakásárak emelkedését, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított alakulását.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

Mall.hu: megszűntek a vizsgálat miatti korlátozások

Feloldották a Mall.hu magyarországi raktárának zárolását a hatóságok, ezzel megszűntek a vizsgálat miatt korlátozások az internetes áruháznál – közölte a Mall.hu szerdán.

A Mall.hu közleményében megerősítette, hogy a webáruházat üzemeltető Internet Mall Hungary Kft. ellen nem indult büntetőeljárás, a társaság nem követett el törvénytelenséget.

A kiszállítások a magyarországi raktárból zökkenőmentesen működnek, az átvételi pontok is elérhetőek, ezek nyitva tartását a Black Friday akcióra tekintettel meghosszabbították – áll  a közleményben.  

A Mall.hu november 14-én jelentette be, hogy telephelyét a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai ellenőrzik egy munkavállalójuk tevékenysége kapcsán, ezért a megrendeléseket nem tudják teljesíteni. Leszögezték: mindenben együttműködnek a hatóságokkal annak érdekében, hogy a nyomozást mielőbb megnyugtatóan lezárhassák.

A NAV másnapi közleménye szerint országos akciót hajtottak végre az NNI-vel közösen, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn közölte, hogy az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt két gyanúsított előzetes letartóztatását rendelték el.

A Mall.hu keddi tájékoztatása szerint a letartóztatottak nem köthetők a Internet Mall Hungary Kft.-hez. Az ügyben ismereteik szerint egyetlen olyan gyanúsított van, aki a Mall.hu-t üzemeltető cég munkavállalója, aki a nyomozás jelenlegi szakaszában rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerint az elkövetési érték elenyésző részével terhelt, és szabadlábon védekezik. Közölték azt is, hogy a feltételezett bűncselekmény során a cég sem termékhez, sem pénzhez nem jutott, jogszerűen és transzparensen tevékenykedik, és sokkal inkább áldozata, mint haszonélvezője az esetlegesen megvalósított bűncselekménynek. (MTI)

Díjazták a magyar ingatlanpiac legjobbjait

0

A Property Investment Forumon immár nyolcadik alkalommal osztották ki a Portfolio Property Awards díjait. Az év projektjét, a legjobb koncepciót, 2018 irodabérleti, valamint befektetési tranzakcióját ismerték el.

Az év projektje: Nokia Skypark/Futureal

2016 utolsó negyedévében adták át a Corvin sétány 25 400 négyzetméteres projektjét; a Nokia Skyparkot, ami 100 százalék „build-to-suit” fejlesztésként a Nokia Networks egyedi bérlői igényeinek megfelelően épült. A közönség szavazata alapján ez lett az év projektje.

Az év koncepciója: Szervita Square/Horizon Development

A konferencia egyik délutáni szekciójában a meghívott előadóknak mindössze 7 perce volt arra, hogy bemutassák új ingatlanfejlesztéseiket. A 7 projekt közül a közönség szavazata alapján a nyertes a Horizon Development fejlesztésében a Szervita Square lett.

Az év befektetési tranzakciója: CPI Property Group vásárlás

A CPI Property Group a CBRE Global Inverstors által menedzselt ingatlanalapoktól kiskereskedelmi portfoliót vásárolt a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. A portfólió része több magyarországi ingatlan is, így a Pólus Center, a Campona, egy Andrássy úti komplexum és két Interspar is.

Az év irodabérleti tranzakciója: Mol Campus

A Mol-csoport építi fel a Kopaszi-gát mellé tervezett 120 méteres, bruttó 83 ezer négyzetméteres toronyházat, amiben a cég új központja kap majd helyet. A 2021-re elkészülő épület egyesíti a cégcsoport 11 különböző helyen lévő irodáját és 28 emeleten összesen 2500 munkaállomást biztosít az ott dolgozóknak. 

Őszi adócsomag: változások január 1-től

0

Az őszi adócsomag legfontosabb elemeit dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere foglalta össze.

2018. január 1-jén lépnek hatályba Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok – kezdi friss bejegyzését dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

A törvényhozó szabad utat engedett többek között

  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998 sz. törvényjavaslatnak („salátatörvény”),
  • az adóigazgatási rendtartásról szóló T/17995. számú törvényjavaslatnak,
  • az adózás rendjéről szóló T/17994. számú törvényjavaslatnak,
  • az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló T/17782. számú törvényjavaslatnak,
  • a személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásáról szóló T/17957 törvényjavaslatnak,
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/18006 számú javaslatnak,
  • a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló T/18007 számú törvényjavaslatnak,
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló T/18008 számú javaslatnak,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt módosító T/18009 számú javaslatnak, valamint
  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosító T/18010. sz. javaslatnak.

Ez még korántsem a teljes kép

Bár a fenti jogszabálycsokor önmagában is terjedelmes normatömeget reprezentál, mégsem állíthatjuk, hogy a fenti felsorolás a teljes őszi adócsomagot tartalmazná, ugyanis a fentieken túlmenően további – pl. áfakulcsokkal, szja-mentességekkel kapcsolatos – adózási szabályok már kihirdetésre is kerültek, illetve rendeleti szinten is megjelennek adózást érintő részletszabályok.

Azt mondanunk sem kell, hogy az őszi adócsomag ismerete önmagában még nem elég ahhoz, hogy naprakészek legyünk az összes, 2018. évet érintő adóváltozás tekintetében.

Az előbbi, némiképpen pesszimista hangulatú felvezetés semmi újat nem mond az adójogszabályok labirintusában eligazodni vágyóknak, ugyanis az utóbbi években következetes tendenciává vált, hogy több turnusban kerülnek elfogadásra egy adott évre vonatkozó adótörvények, így „térben és időben” is többfelé kell tapogatóznia annak, aki a hatályos normák minél teljesebb körű áttekintésére törekszik.

Ez a tendencia idén sem változik, sőt…

Maradt a szabályozási koncepció változása

Az adózást érintő jogszabályok változásaira nagyban rányomta a bélyegét az adóigazgatás átfogó reformja, melynek következtében az adóigazgatási eljárást a jelenlegi Ket.-Art. tandem helyett az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.), valamint az új adózás rendjéről szóló törvény (új Art.) meglehetősen nehezen definiálható viszonyban álló párosával igyekeznek teljes körűen lefedni. A szabályozási koncepció itt vázolt módosulásával megszűnt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr., az „új Ket.”) alkalmazhatósága az adóigazgatási eljárásokban, vagyis az adóigazgatás olyannyira speciálissá vált a közigazgatási eljárások között, hogy szabályozási autonómiát kapott ezen a sajátos eljárásjogi birodalmon belül.

Adócsökkentéseket is tartalmaz a csomag

Az érdemi anyagi jogi változások közül mindenekelőtt az egészségügyi hozzájárulásnak és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak a szociális hozzájárulási adóval összefüggő csökkenését (19,5 százalék) kell kiemelnünk, amely a szocho-csökkentéssel ellentétben gyakorlatilag minden esetben a munkáltatói terhek valódi csökkentéseként értékelhető. A változásnak számszerű kihatása lesz az összevont szja-alap megállapítására is azokban az eseteken, amikor a magánszemély kötelezett a szocho vagy az eho megfizetésére és az említett kiadásokat ő viseli és költségként sem számolhatja el.

2018-tól 13 százalékra csökken a KIVA mértéke.

Az eljárásjogi változások közül jelentősége miatt mindenképpen említést kell tennünk arról, hogy a korábbi javaslattal szemben változatlanul 200 százalék marad a csalárd adózói magatartások esetére előírt emelt összegű bírság mértéke, ugyanakkor a jelenlegi Art-ban foglaltakhoz képest annak alkalmazására szélesebb körben kerülhet majd sor, ugyanis az említett nem mérsékelhető és nem mellőzhető szankció – némileg vitatható módon – hamis bizonylatok, könyvek nyilvántartások felhasználása esetén is alkalmazható lesz.

A kisebb horderejű anyagi jogi változások közül csak utalás szintjén említjük meg, hogy a jövőben majd állandó nyilatkozatot lehet tenni az szja 1 százalékának egyházak részére történő felajánlásáról. 

A fejlesztési kedvezmény tao-szabályainak változásáról, illetve a sportszervezeteket érintő kedvező módosulásokról korábban már részletesen beszámoltunk.

Az átstrukturálásból következő eljárásjogi átcsoportosítások

Az Ákr-rel összefüggő adó- és egyéb törvénymódosítás kapcsán kiemeljük, hogy a kevés és nem túl nagy jelentőségű anyagi jogi változás mellett annál több a jelenlegi Art. és Ket. átstrukturálásából fakadó eljárásjogi átcsoportosítást tartalmaz a salátatörvény. A korábbi bejegyzésünkben taglalt változásokon túlmenően csak pár kisebb jelentőségű módosulásra hívjuk fel a figyelmet:

  • Nem tartalmi változás, de a szabályok lokalizálása szempontjából hasznos információ lehet, hogy az eltérő üzleti éves adózók iparűzési adó és adóelőleg-kiegészítés tekintetében fennálló bevallási, valamint az adóelőleg-, feltöltés és adófizetési kötelezettségeit az elfogadott törvényjavaslat szerint végül is nem a Helyi adókról szóló törvényben, hanem az Art-ban kell majd keresnünk.
  • A helyi adókról szóló törvényben és az  Art-ban az adókivetéssel összefüggésben párhuzamosan került bevezetésre egy „új adókötelezettség”, az adatbejelentés. Valójában nem egy teljesen új intézménnyel, hanem egy fogalmi pontosítással állunk szemben. A bejelentési kötelezettség e speciális alkategóriájának definícióját nem az anyagi jogi szabályban, hanem az új Art. értelmező rendelkezései között találjuk meg. Az adatbejelentés, mint intézmény az adókivetés rendszerében foglal majd el előkelő helyet, ugyanis – a közhiteles nyilvántartások és az adatszolgáltatás mellett – a helyi, települési és gépjárműadó megállapításának képezi majd nélkülözhetetlen előfeltételét. Az adatbejelentéshez igazodik az adó megállapításához való jog elévülése is, illetve a bejelentés tartalma az elévülési időn belül utólag is módosítható lesz.  Az előbbiekkel összefüggésben az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések köre is kibővül az adatbejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzéssel.
  • A hatósági adómegállapításra vonatkozó szabályok terén változás a jelenlegi Art-hoz képest, hogy az említett hatósági eljárás tárgyaként kerül nevesítésre a jövedéki adó is, illetve tételesen kerültek felsorolásra azok a helyi adók, melyeket az adóhatóság kivetéssel állapít meg (építmény, telek, kommunális, gépjármű, települési).
  • Korrigálásra kerültek a szabály-áthelyezésekből fakadó korábbi hiányosságok, így pl. az Air-ben már megtalálható lesz a jelenlegi Art-ból változtatás nélkül átvett részkiutalási szabály. Megnyugodhatnak tehát az áfa-visszaigénylők, ugyanis nem az ellenőrzési koncepció szigorodása, hanem mindössze jogalkotói figyelmetlenség miatt nem olvashattuk az eddigi tervezetekben az visszaigényelt adó NAV által nem vitatott részének kiutalására vonatkozó szabályt, vagyis a kiutalás előtti ellenőrzések továbbra sem fognak olyan kártékony hatást gyakorolni az adózók likviditására, mint azt 2012. előtt tették.
  • Szabályozástechnikai módosulás, mely szerint a NAV hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének részletszabályai Kormányrendeletben lesznek majd szabályozva.
  • Az új Art. hatásköri szabályait nem tartalmában érinti, sokkal inkább csak a szövegezés szintjén pontosítja az a jelenlegi Art-beli szabállyal megegyező fordulat, mely szerint a törvény nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint főszabály szerint az uniós vámjog hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre sem, ugyanakkor az Art. mint háttérszabály csak az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény illetve vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában lesz alkalmazható vám, adó, díj, szankciók  és egyéb, a vámhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségek elszámolására.
  • Technikaibb jellegű az a változás, melynek értelmében kikerült az Art. értelmező rendelkezései közül az adózói minősítésben szerepet játszó adóteljesítmény fogalma.
  • A méltányossági eljárások körében kiemelendő, hogy az adómérséklés köréből a természetes személytől levont adó és járuléktartozásokon túlmenően kizárásra kerültek a beszedéssel megállapított adók is.
  • Nem történt koncepcionális változás az elévülési szabályok tekintetében sem, mindössze egy, a korábbi javaslatból kifelejtett szabály került vissza az Art-ba az elévült időszak önellenőrzésének bírósági döntés alapján történő biztosításával.
  • Az Art. 2. sz. melléklet II. pontjában a helyi adókkal kapcsolatos adókötelezettségek változásai nem érdemi, mindössze technikai változások, ugyanakkor itt kerültek szabályozásra a gépjárműadóval kapcsolatos adatbejelentés, valamint az ezer forintot el nem érő adó megfizetésére, illetve meg nem fizetésére vonatkozó szabályok is.
  • A kisadózó vállalkozásokról és a kisvállalati adóról szóló törvényt módosító javaslat kapcsán kiemelendő, hogy jövőre az ügyvédi irodák is KATA alanyokká válhatnak, amennyiben idén decembertől eleget tesznek ez irányú bejelentési kötelezettségüknek. A kisvállalati adó kapcsán rámutatunk, hogy bővülnek a veszteségelhatárolási lehetőségek, ugyanis mind a KIVA alanyiság előtt, mind az az alatt keletkezett, korábban nem érvényesített veszteség érvényesíthető az adóalapnál 2017. január 1-től.

Integrált térségi gyermekprogramok: kimerült a 15 milliárdos keret

A beérkezett támogatási kérelmek számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel, 2017. november 30. napjától a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Integrált térségi gyermekprogramok” című (EFOP-1.4.2-16) felhívás felfüggesztésre kerül – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati honlapon.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében áprilisban megjelent felhívás keretösszeg 15 milliárd forint; a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A célok:

  • a gyermekeket sújtó nélkülözés mérséklése,
  • az iskolaérett gyerekek arányának növelése, az iskolai hiányzások, valamint a köznevelési intézményekből való lemorzsolódás arányának csökkentése,
  • a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javulása,
  • a résztvevők körében az egészségtudatos életmód elterjesztése,
  • a humán szolgáltatások minőségének javítása, valamint indokolt esetben kapacitásbővítése,
  • helyi közösségek kialakítása, önszerveződésük megerősítése,
  • a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjainak, valamint szakmai, módszertani támogatásának folytatása és bővítése.

Egy projekt 350–500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphat.

Támogatási kérelmet az alábbi járások család-és gyermekjóléti központjainak fenntartói nyújthattak/nyújhatnak be:

  1. Baktalórántházai járás, valamint Apagy Nyírtét, Berkesz Nyírtass, Nyírkarász
  2. Bátonyterenyei járás
  3. Cigándi járás, valamint Felsőberecki és Alsóberecki
  4. Csengeri járás
  5. Edelényi járás
  6. Encsi járás
  7. Fehérgyarmati járás
  8. Gönci járás
  9. Hegyháti járás, valamint Bikal és Oroszló
  10. Hevesi járás
  11. Jánoshalmai járás
  12. Kaposvári járás
  13. Kisteleki járás
  14. Mátészalkai járás
  15. Mezőcsáti járás, valamint Tiszavalk és Tiszabábolna
  16. Nyírbátori járás
  17. Ózdi járás
  18. Putnoki járás
  19. Sarkadi járás
  20. Szerencsi járás, valamint Sóstófalva és Újcsanálos
  21. Szigetvári, valamint Szentdénes
  22. Szikszói járás
  23. Vásárosnaményi járás
  24. Berettyóújfalui járás
  25. Barcsi járás
  26. Kunhegyesi járás
  27. Derecskei járás
  28. Salgótarjáni járás
  29. Sellyei járás
  30. Szécsényi járás
  31. Tiszafüredi járás

Szakképzés középfokon: Magyarország az uniós lista sereghajtói között

Az unióbeli középiskolák felsőbb évfolyamain tanuló mintegy 22 millió fiatal 47 százaléka vett részt szakmai képzésen – tájékoztatott szerdán az Eurostat.

A legmagasabb arányban Csehországban vettek részt szakképzésen a középiskolások (73 százalékuk), megelőzve finn (71 százalék), horvát és osztrák (mindkettő 70 százalék), szlovák és holland (mindkettő 69 százalék), valamint szlovén (68 százalék) kortársaikat.

Magyarországon a szóban forgó arány mindössze 23 százalék, ennél csak Máltán (13 százalék) és Cipruson (16 százalék) kisebb a szakképzésben részt vevő középiskolások aránya.

Az Európai Unió statisztikai hivatal az Európai Szakképzési Hét alkalmából tette közzé a szakképzésre vonatkozó adatokat.

Nem került a magyarországi IKEA áruházakba a megnőtt diklórbenzol szintű termékekből

Nem került az IKEA magyarországi áruházaiba azokból a termékekből, amelyekben egy gyártási hiba miatt megemelkedett a diklórbenzol szintje.

Az IKEA Magyarország közleménye szerint a megnövekedett diklórbenzol szint, amely a BASF cég gyártási hibája során került bizonyos termékekbe, nem jelent egészségügyi kockázatot.

A vizsgálat során megállapították, hogy a megnőtt diklórbenzol szintű termékeket a logisztikai folyamat korábbi pontján kiszűrték, a magyarországi áruházakba ezekbe a termékcsaládokba tartozó termékek nem kerültek. 

Hangsúlyozták, hogy a termékek biztonságosak, senkire nem jelentenek veszélyt, így az IKEA nem is hívja vissza azokat. (MTI)