Kezdőlap Blog Oldal 553

Ön itt áll – Cégek a digitalizációs térképen

0

A digitalizáció ma a kis- és középvállalatok hatékonyságának nagy teljesítményű motorja. Ha sikerül beépíteni a működésbe, hamar lekörözhetőek vele a digitális evolúció startvonalán ragadt versenytársak.

De a szintlépéshez tudnunk kell, honnan is indulunk – ebben lehet segítségünkre a Microsoft Magyarország online kérdőíve.

A vállalati digitalizáció kapcsán egy valamiben mindenki egyetért. A transzformációt sem megkerülni, sem átugrani nem lehet, neki kell menni és kész. De ha már mindenképp meg kell tenni, akkor érdemes azt jól csinálni, tudatos tervezéssel, okosan felépített stratégiával. A Microsoft nemzetközi felmérésének tanulsága szerint a digitalizáció az arra fogékony vállalati kultúra táptalaján tud eredményesen fejlődni, ezért mindenekelőtt a támogató légkör kialakítására kell energiát fordítanunk. A technológiától csak akkor várhatunk többletteljesítményt, ha az informatikai innováció áthatja a működést, az egyes eszközökhöz nem csupán hozzáférnek az alkalmazottak, de motiváltak is azok használatára. A fejlesztéseknek a munkatársak autonómiáját és felhatalmazását biztosító szervezetben lesz a legnagyobb hozzáadott értéke. Magyarországon a kutatás szerint a dolgozók 16,2 százaléka érzékel fejlett vállalati kultúrát a munkahelyén, és 17,8 százalék dolgozik erős digitális kultúrával rendelkező vállalkozásban – ezek egyébként összecsengenek az európai átlaggal.

A digitális kultúra és munkakörnyezet megteremtéséhez fontos, hogy reális képünk legyen arról, hol állunk a digitalizációs térképen. A felméréshez nincs feltétlenül szükség költséges auditra, a tájékozódást segíti a Microsoft Digitális Fejlettségi Index (MDFI). A mutató birtokában könnyen elhelyezhetjük magunkat a térképen, az index alapját képző online kérdőív pedig egyfajta gyorstesztként funkcionálva ad diagnózist vállalkozásunk digitális érettségéről, így iránymutatást kapunk cégünk digitalizációjának javasolt irányait illetően.

De hogyan illeszkedik a digitalizáció a kisvállalati működésbe? A munkatársak elkötelezettségét és az ügyfelek elégedettségét is javíthatjuk a biztonságos távoli munkavégzés feltételeinek megteremtésével. Ha a kollégák az irodán kívül, akár több száz kilométerről is elérhetik vagy megoszthatják a céges információkat, be tudnak kapcsolódni egy értekezletbe videó- vagy audio-konferencia segítségével, azzal biztosítjuk számukra a munka-magánélet közti egyensúly megtalálását. A fontos ügyfelek kiszolgálása vagy a krízishelyzetek gyors megoldása is lehetővé válik az iroda nyitva tartási idején kívüli időszakban. Csapatmunka-megoldásokkal segíthetjük a hatékony információáramlást, könnyen kezelhetünk, tarthatunk egyben projekteket. (x)

Pénteken ismét csökken az üzemanyagok ára

0

A Mol bruttó 2 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 394 forintra, a gázolajé pedig literenként 405 forintra mérséklődik. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán csökkent 2-2 forinttal, a benziné 396 forintra, a gázolajé 408 forintra literenként. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Veszélyesek a hamis autódiagnosztikai eszközök

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei évről évre több Távol-Keletről rendelt hamis autódiagnosztikai eszközt foglalnak le, jellemzően postaforgalomban. Ezek az olcsó, de hamis termékek számos veszélyt hordoznak magukban – figyelmeztet a NAV.

A NAV kiemelt figyelmet fordít a hamisított termékek – többek között ruhaneműk, cipők, divatcikkek, valamint játékok – forgalmazásának megakadályozására, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy megnövekedett az érdeklődés az olcsó, azonban hamis autódiagnosztikai eszközök iránt. A NAV pénzügyőrei 2016-ban 193 ilyen jellegű terméket foglaltak le postaforgalomban, 2017-ben már 332-t, 2018. május végéig pedig 202 hamis autódiagnosztikai eszköz akadt fenn az ellenőrzéseken.

Mik is ezek hamis autódiagnosztikai eszközök? Ezek a készülékek a gyártó tudta és engedélye nélkül készülnek, illetve értékesítik őket és a hozzájuk kapcsolódó szoftver vagy nem a gyártótól ered, vagy nem a legfrissebb adatokat tartalmazza, tehát a gépjárművön ezzel végzett módosítás, vagy javítás szakszerűsége és pontossága egyáltalán nem garantált. Ezeket a berendezéseket gépjárművek fedélzeti számítógépéhez csatlakozva lehet olvasni és törölni hibakódokat, de élő adatokat, kimenetteszteket is meg lehet jeleníteni, vezérlők aktiválását lehet elvégezni, valamint programozásokat lehet rajtuk keresztül elvégezni. Ezek a tevékenységek viszont sokféle veszélyt is magukban hordoznak, hiszen az autók megbízható működését és ezáltal a bennük utazók életét is kockáztatja, aki egy ilyen, nem ellenőrzött eszközzel nyúl a gépjárműhöz. Hiába van meg ugyanis a szakértelem, ha ezek a készülékek pontatlanok és a rajtuk keresztül bevitt adatok nem megbízhatóak.

A hamis autódiagnosztikai eszközök forgalmazása – amellett, hogy a gépkocsikra is veszélyt jelentenek – károkat okoz a legális termékek kereskedőinek, pedig náluk elérhetők a legújabb frissítések, a legális termékekre vonatkozó teljes körű garancia, de az annak lejárta utáni javítás lehetősége, valamint az egyéb, akár olyan, személyre szabható használati lehetőségek is, amelyek a hamis termékeknél egyáltalán nincsenek.

A már említett veszélyeken túl nem elhanyagolható az sem, hogy ha valaki hamis, bevizsgálatlan terméket rendel, nagy valószínűséggel sosem kapja meg – annak ellenére, hogy a vételárat kifizette az eladónak –, mert ha a pénzügyőrök szellemi tulajdonjogot sértő termékeket találnak az ellenőrzéseik alkalmával, akkor az eljárás akár a termék megsemmisítésével is végződhet – zárul az adóhivatal közleménye.

Fotó: NAV

A nem-személyes adatok szabad áramlása mellett foglalt állást az EP szakbizottsága

Megszavazta a nem-személyes adatok szabad áramlásáról szóló jelentéstervezetet az Európai Parlament belső piaci szakbizottsága. A tervezet célja, hogy elhárítsa a nem-személyes adatok kezelésére háruló területi akadályokat, ezzel segítve például nemzetközi szinten működő felhőalkalmazások működését.

Az európai egységes piac alapja az emberek, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlása, a következő lépés, hogy ez a nem-személyes adatokra is igaz legyen – áll az Európai Parlament (EP) közleményében.

„Ez a szabályozás gyökeres változást hoz az európai digitális gazdaságba és potenciálisan óriási előnyökkel járhat a cégek és közintézmények hatékonyságára nézve. A szabályozás a mesterséges intelligencia, a felhőalkalmazások és a big data elemzés útját is egyengetni fogja” – mondta el Anna Maria Corazza Bildt (néppárti, svéd) jelentéstevő, a belső piaci szakbizottság alelnöke.

Jelenleg a tagállamok a vállalkozásokat és a közintézményeket is gyakran arra kötelezik, hogy az adatkezelést az adott ország határain belül oldják meg. Az ilyen jellegű korlátozások és az adatok hordozhatóságára vonatkozó jogi bizonytalanság évente több milliárd euró kiesést jelent az uniós vállalkozásoknak.

A jövőben területi korlátozás csak abban az esetben lenne megengedett, ha az a közbiztonság védelme miatt elkerülhetetlen. A felhő alapú szolgáltatások közti adathordozhatóság valódi nemzetközi versenyt biztosítana.

Corazza Bildt hozzátette, hogy a szabályozás egy jelentős előrelépés az adatkezelésnél tapasztalható protekcionizmus ellen, amely komoly veszélyt jelent a digitális gazdaság számára.  „A célom, hogy egyértelmű, netsemleges szabályozás szülessen, amely kiállja majd az idő próbáját.”

A szabályozás kizárólag a nem-személyes adatokra vonatkozik, tehát vagy eleve nem személyes természetű adatokról van szó, vagy anonimizálás révén nem lehet belőlük azonosítani az érintett személyt. Ilyen módon a jelentéstervezet kiegészíti a május 25-én életbe lépett általános adatvédelmi szabályozást (GDPR).

A jelentéstervezetről júniusban szavaz a parlament a plenáris ülésen Strasbourgban. Ha az EP-képviselők elfogadják, már június 14-én megkezdődhet az egyeztetés a parlament, a tanács és a bizottság között.

Ilyen szempontok alapján döntenek a lakásvásárlók

0

Az ár mellett a környék és a ház vagy lakás mérete számít leginkább, amikor ingatlant keresünk – derül ki a Jófogás és a GKI Digital közös felméréséből. Az új otthont keresők főleg az internetről tájékozódnak, átlagosan három platformon kutatunk új otthon után.

Régen tapasztalt pezsgésnek lehetünk tanúi a hazai ingatlanpiacon, elsősorban Budapesten és az ország fejlettebb régióiban néhány év alatt több tíz százalékot emelkedtek az ingatlanárak, többek között az ugrásszerűen megnövekedett keresletnek köszönhetően. A Jófogás felhasználói körében a GKI Digital által készített felmérés szerint 2015 óta a válaszadók 27 százaléka keresett vásárlás, míg 7 százalékuk bérlés céljából ingatlant.

Egyre tudatosabbak az ingatlant keresők

Az ingatlant keresők mintegy kétharmadánál az ár utáni legfontosabb tényező az, hogy milyen környéken van az ingatlan. Az alapterület a lakást vásárlók 52 százalékánál számított kiemelt szempontnak, a házat keresők esetében 49 százalék volt ez az arány. A lakások esetében a legfontosabb döntési szempontok között megjelennek a fenntartási költségek is, ami azt mutatja, hogy az ingatlankeresők egyre tudatosabbak és előrelátóbbak. A házak és sorházak esetében pedig az ingatlanhoz tartozó kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.

Mi alapján választunk ingatlant?

Az ingatlankeresés főként online felületeken zajlik, a válaszadók átlagosan 3 platformon kutatnak új otthon után. A vizsgált időszakban – 2015 eleje és 2018 februárja között – a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. A keresett ingatlan típusát meghatározza a gyerekek száma is, ugyanis minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Persze az is döntő tényező, hogy milyen településen keres valaki ingatlant, hiszen míg Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, addig a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.

Kompromisszum nélkül kevesen boldogulnak

Attól függetlenül, hogy a legfontosabb szempontok kérdésében hasonlóan vélekedik az internetezők többsége, az ingatlanválasztás összetett folyamat, amely során nem mindenki tudja az előzetes elképzeléseit megvalósítani. A válaszadók alig több mint egyharmada jelezte azt, hogy semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnie az ingatlanvásárlás során. A felmérésben résztvevők közel fele viszont arra kényszerült, hogy csökkentse igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretek közé. A válaszadók 16 százaléka pedig úgy döntött, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra.

Kompromisszumok az ingatlanvásárlás során

Az átlagosnál is kevesebben vannak a teljesen elégedett budapestiek, bérlés és vásárlás esetén egyaránt. Ez egyrészt arra utal, hogy a bérleti díjak és az ingatlanárak a fővárosban az átlagosnál is jobban növekedtek, de az sem kizárt, a legmagasabb igények is Budapesten vannak. Ezt jól mutatják a Jófogás saját adatai is. Míg 2015-ben vidéken még 162 ezer forintos átlagos négyzetméter árról lehetett beszélni a feladott hirdetések alapján, addig ez napjainkra 301 ezer forintra nőtt. A fővárosban pedig 3 évvel ezelőtt négyzetméterenként átlagosan 306 ezer forintos árral kellett számolniuk az ingatlant keresőknek, ez az összeg napjainkra a hirdetésekben szereplő számok alapján 600 ezer forintra nőtt.

Sokan elzárkóznak a hiteltől

Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ebből is látszik, hogy az igények megvalósítása csak a legritkább esetben nem jelent komolyabb anyagi terhet. Ennek fényében meglepő, hogy a 2015 óta ingatlant vásárolni akarók között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. Igaz a korosztályokat összehasonlítva jól látszik, hogy 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét.

Az ingatlant keresők körében 29 százalék azon szerencsések aránya, akiknek nincs szükségük kölcsönre a vásárláshoz. A válaszadók mintegy ötöde pedig határozottan elzárkózik attól, hogy hosszú ideig tartozzon valakinek. A hitelfelvételt leginkább a 40-49 éves korosztály utasítja el, ami arra vezethető vissza, hogy őket érinthette leginkább a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása.

A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott csok az ingatlant vásárlás céljából keresők körében ambivalens véleményeket váltott ki. Egyik oldalon a konstrukció sikerét jól jelzi, hogy a jelenleg is ingatlan keresők közül csaknem minden második (46 százalék) egyértelműen pozitívan ítéli meg a csok-ot, miközben 60 százalékuk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával.

A leginkább „célkorosztálynak” tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára. Másrészt tízből hárman riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a csok elsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.

Láthatatlan értékek is segíthetik a vállalkozások fejlődését

Mérhetőbb hatékonyság, vállalatfelvásárlás esetén akár többszörös felár elérése, illetve jelentősen javuló finanszírozási és befektetési esélyek – néhány fontos előny, ami mindenképpen indokolttá teszi egyes immateriális javak, így például a márkaérték meghatározását és a mérlegben való szerepeltetését.

A világ 10 legértékesebb márkájának listájára az idén már nem lehetett 100 milliárd dollár alatti márkaértékkel felkerülni – derül ki a Kantar Millward Brown által kiadott idei ranglistából. A Top 10 cég márkaértéke a közzétett adatok alapján átlagosan 33 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, de a 100 legértékesebb márka is átlagosan 21 százalékkal ér többet, mint tavaly – írja közleményében a BDO Magyarország.

Az élen szereplő cégek részvényeinek megvásárlói átlagosan harmadrészben a márkaértéket vásárolják meg, de például a Visa, a McDonald’s vagy az AT&T esetében ez az arány 50 százalékos vagy a feletti szinten mozog. A vállalatfelvásárlások eddigi történetei is világosan bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a vevők akár a tranzakciós érték legnagyobb részét a sikeres márka megvásárlása miatt fizetik meg. A márkaérték azonban nem csak tulajdonosváltás esetén játszik alapvető szerepet egy társaság működésében.

A válság óta szigorodott banki finanszírozási feltételek mellett könnyen azon múlhat egy vállalat további fejlődése vagy akár hosszabb távú túlélése is, hogy hozzá tud-e jutni további forrásokhoz. A mérlegben vagyonértékű jogként megjelenő márkaértéknek ebből a szempontból is nagy jelentősége van, hiszen jelentősen javíthatja a vállalat saját tőke/idegen tőke arányát, ami a finanszírozók számára alapvető szempont a hitelképesség meghatározása során.

A vagyoni értékű jogként megjelenő márkaértéknek fontos szerepe lehet kontrolling rendszerek működésében és adótervezésben is. Az értékelt márkanév emellett a vállalati eredményesség vizsgálatának egyik fontos segédeszköze is lehet, hiszen mérhetővé teszi az erőforrások megfelelő elosztását és a menedzsment hatékonyságát is – hangsúlyozza Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek az első megközelítésben igen szubjektívnek tűnő márkaértéket többféle szempontból közelítik. A többnyire csak ellenőrzésre alkalmazott költségalapú értékelés során az adott márkanév kialakításához kapcsolódó ráfordításokat vizsgálják, más módszerek a márkanév által generált többletjövedelmet számítják ki. A piaci összehasonlító módszerek ugyanakkor például a márkával jelzett termékek árelőnyének elemzésével, vagy éppen a márkáért fizetett tranzakciós összegek, valamint licencdíjak mértékének vizsgálatával képesek a márka értékének megjelenítésére.

Az elmúlt évtizedekben a piaci verseny a márkaépítést, ezen belül a vállalati, illetve a termék- és szolgáltatási márkát tette a megkülönböztetés legfőbb eszközévé. Kontroláltabb környezetet, ezáltal gyorsabb reagálást és magasabb profitot lehet elérni azokkal a vállalati stratégiákkal, melyek a márkadifferenciálásra és a márkaépítésre fókuszálnak.

A gazdasági életben igen nagy jelentősége van a márkaérték meghatározásának – hívja fel a figyelmet Boross Ákos, a BDO pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. A tőkebevonási és finanszírozási lehetőségek bővülése mellett fontos még megemlíteni a sport– és kulturális szférában jellemző szponzori gyakorlatot, vagy éppen a vállalati vagy a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó márkanevek és logók cseréjét is. Ezek mindegyikében a tervezett lépések költség-haszon elemzéseihez alapvető feltétel az adott márka értékének megfelelő ismerete.

Csalók hamis Wizz Air promócióval próbálnak lehúzni az interneten

Hamis Wizz Air promóció terjed az interneten, a cég arculatával megegyező weblap, illetve Facebook poszt hamisan azt ígéri, hogy egy megosztással, valamint néhány kérdésre adott helyes válasszal a felhasználó 1 euróért 2 Wizz Air repülőjegyet vásárolhat.

A Wizz Air közleményében felhívja a figyelmet, hogy a diszkont légitársaság hivatalos honlapja a wizzair.com címen található. Bármilyen promóciót, versenyt kizárólag a saját hivatalos honlapján, illetve a saját hivatalos közösségi média felületein, valamint a Wizz hírlevélben hirdetnek meg – közölték.

A tájékoztatás szerint a Wizz Air megteszi a szükséges lépéseket azon természetes és jogi személyek ellen, akik hamisan állítják, hogy a Wizz Air nevében járnak el, és a cég nevében megtévesztik a fogyasztókat. (MTI)

Óriási veszteséget okoz Magyarországon a hamisítás

Évente mintegy 300 milliárd forint forgalomkiesést okoz a Magyarországon a hamisítás. Az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítésben 12,2 százalék, amely csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Becslések alapján a forgalomkiesés következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon, a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni.

Az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti – idézi közleményében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentését.

Ismertetik: a legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség, ez a szektor bevételének 14,1 százalékát jelenti. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 70, illetve 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka „fertőzött” hamisítással. 

A HENT és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja. 

Az EUIPO jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok. (MTI)

Képünk illusztráció

Siófok lett a marketing fővárosa 2018-ban

0

Idén Siófok lett a leginkább marketingaktív város, míg a megyék versenyét Borsod-Abaúj-Zemplén nyerte.

A Magyar Marketing Sövetség elkészítette a 2018-as Országos Városmarketing Térképet, amely bemutatja a „marketingaktív” megyéket és városokat – írja a Kreatív Online.

Csupán négy megyéből nem érkezett nevezés, 14 város egynél több pályázattal nyert Városmarketing gyémántot, míg nyolc város egy pályázattal nyert.

A negyedik évben 76 nevezés érkezett 23 várostól. A pályázó szervezetek 7 kategóriában nevezhettek. Idén – szemben az előző évekkel, ahol a rendezvény kategória volt a legnépszerűbb – a külső kommunikációs megoldások és tartalom kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 23.

Az idei év fődíjasa Siófok városa lett, így ezentúl viselheti a „Marketing Fővárosa 2018” címet. A város 11 nevezést nyújtott be, 8 Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

Gőr kapta meg a Városmarketing nagykövete különdíjat, mert Siófok után ők nyújtották be a legtöbb pályázatot.

A Marketingaktív megye 2018 különdíjat Borsod-Abaúj Zemplén megye nyerte. Ezt az elismerést azon megye kapta meg, amely a települései révén a legtöbb Városmarketing gyémánt elismerést szerezte.

Már majdnem 200 milliárd órát futtatták a Windows 10-et

0

Az áprilisi frissítés újabb lökést adott a Windows 10 operációs rendszer terjedésének, de változatlanul a 7-es a legelterjedtebb Windows-változat.

A londoni Insider Dev Touron a cég arról számolt be, hogy a Windows 10 már 700 millió eszközön fut.

A Microsoft beszámolója szerint a felhasználók 197 milliárd órát töltöttek a Windows 10 futtatásával – írja a Computerworld.

Azonban továbbra is a Windows 7 a legelterjedtebb operációs rendszer. Független cégek adatai szerint a PC-felhasználók több, mint negyven százaléka ezt az OS-t használja, amelynek 2020. januárjától lejár a támogatása.

A Microsoft nagyon szeretné már a Windows 10-et látni a lista élén, különböző új szolgáltatásokkal kívánja kiszorítani a Windows 7-et.

Kata, kiva: kisadók, nagy buktatókkal

0

Töretlenül nő a kisadók (kata, kiva) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Egyre többen katáznak ma Magyarországon, a NAV napokban megjelent évkönyve alapján 2017-ben csaknem 240 ezren éltek ezzel az adózási formával. Nem is csoda, hiszen a kata választására jogosult adózó 50 000 forintos havi adófizetéssel szinte valamennyi adókötelezettségét letudhatja. A kis- és középvállalkozások körében szintén szárnyal a kiva népszerűsége: már több mint 15 ezren adóznak a kiva hatálya alatt – főként olyanok, akik sokakat foglalkoztatnak, és emiatt bérköltségük magas. Mindezek fényében nem is csoda, hogy a kisadókból származó adóbevételek is jelentősen nőttek 2017-ben: katából kb. 100 milliárd, kivából pedig 20 milliárd forint bevétele származott az államkasszának, ami a tavalyi évhez képest 45 százalékos növekedés.

Láthatóan tehát a kisadókkal mind az adózók, mind pedig az adóhatóság jól járnak. Nem árt azonban az óvatosság azoknál, akik ezen adózási formák valamelyikét választják.

Amikor a kata munkaviszonnyá válik

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint a kata szabályozás csapdát rejt magában. Amennyiben ugyanis a kisadózó évi nettó egymillió forintnál nagyobb bevételt realizál ugyanazon személytől, úgy a törvény azt feltételezi, hogy a kisadózó és megrendelője/foglalkoztatója között munkaviszony áll fenn. Ez a feltételezés ugyan megdönthető, ehhez azonban a kisadózónak kell bizonyítania, hogy a kata-törvényben listázott körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ezen körülmények jelentős része pedig – így például az, hogy a megrendelő utasíthatta-e a kisadózót vagy sem, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozhatta-e meg, a kisadózó tevékenységéhez szükséges eszközöket és anyagokat a kisadózó biztosította-e stb. – sokszor nehezen megfogható vagy nehezen bizonyítható.

Amennyiben e körülmények (vagy azokból legalább kettő) meglétét a kisadózó nem tudja bizonyítani, úgy a megrendelőtől kapott jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemként adóztatandó. Ez pedig nem csak a kisadózóra, hanem a foglalkoztatóra is komoly kihatással jár: a foglalkoztatónál ugyanis szociális hozzájárulás- és szakképzési hozzájárulás-hiány állapítható meg, az erre kivetett adóbírsággal, késedelemi pótlékkal (és esetleg mulasztási bírsággal) együtt. Ebből következően a foglalkoztatónak elemi érdeke figyelemmel követni azt, hogy egymillió forintot meghaladó éves kifizetés esetén a törvényben foglalt körülmények (vagy azok közül legalább kettő) megvalósulnak-e a kisadózónál, és nem kezelheti úgy a kérdést, mintha ez pusztán a kisadózó kockázata lenne.

Kiva: reszkess a rokonoktól!

A kiva választásának lehetősége bevételi és létszámkorláthoz van kötve. Konkrétan, a kiva szerinti adózást csak olyan cég választhatja, amelynek bevétele az 500 millió forintot, alkalmazottainak száma pedig az 50 főt nem haladja meg. A törvény egy ártatlanul elejtett megjegyzése szerint azonban ezeket az értékeket kapcsolt vállalkozások esetében össze kell számítani.

Értelemszerűen kapcsolt vállalkozásnak minősül a kiva-alany leányvállalata és az is, a kiva-alany tulajdonosa másik vállalkozást alapít. Ezek az esetek viszonylag könnyen átláthatók és kontrollálhatók. Nem árt azonban észben tartani, hogy két vállalkozás akkor is kapcsoltnak minősül, ha tulajdonosaik egymás közeli hozzátartozói. Hiába teljesíti ezért egy magánszemély tulajdonában levő cég vagy cégcsoport a kiva választásának a feltételeit, ha az adott személy édesapja, fia, vagy esetleg testvére is cégtulajdonos. Ilyenkor ugyanis ezen cégek forgalmát vagy alkalmazotti létszámát össze kell adni, és könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy azok együttesen már meghaladják a kiva-választási határértékeket. Különös problémát jelent ez a szabály azon családoknál, amelyek tagjai nem tudnak egymás üzleti ügyeiről, vagy ahol a családtagok közötti összetartás egyébként is lazább.

Kisadózó – Nagy óvatosság

Könnyűnek, illetve adminisztráció- és bonyodalommentesnek tűnhet a kisadók választása – és ez így is van az adó összegének kalkulálása, vagy az adófizetés adminisztrálása tekintetében. Annál nagyobb figyelmet igényel azonban annak a folyamatos szem előtt tartása, hogy a kisadózó megfeleljen ezen adózási formák választási feltételeinek. Nem árt ezért akár a katás megbízottunkkal való kávézáskor, akár kivás családtagjainkkal való vasárnapi ebédkor ennek a megbeszélésére is energiát fordítani.

Háromból kétszer legalább részben megadja a kért fizetési kedvezményt a NAV

0

Tavaly 128 ezer alkalommal kértek fizetési kedvezményt az adófizetők a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A beadványok összesen 157 milliárd forintról szóltak. Az ügyek kétharmadában részben eleget tett a hatóság az ügyfelek kérésének.

Az adófizetők 78 ezer iratban könnyítést, azaz részletfizetést vagy fizetési halasztást indítványoztak, 13 ezer kérelem a lerovandó összeg mérséklésére irányult, 14 ezer esetben pedig könnyítést és mérséklést is kért egyidejűleg a dokumentum megfogalmazója – írja a Magyar Idők.

Ezek mellett iktatott a NAV 23 ezer olyan kérelmet, amely hiányosnak bizonyult: ezekben az esetekben nem volt egyértelmű, hogy az adófizető mit várna a hivataltól.

A hivatal – amely 113 ezer jogerős elsőfokú határozatot hozott meg – ötmilliárd forintot elengedett, 68 milliárd forintra pedig részletfizetést engedélyezett vagy haladékot adott. Ezek alapján tavaly a NAV átlagosan három ügyből kettőnél legalább részben teljesítette az adófizetők kérését. (MTI)

Áprilisban 7,8 százalékkal nőtt az ipari termelés

0

Az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta áprilisban az egy évvel korábbit a márciusi 2,4 százalékos csökkenés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás növekedése 2,9 százalékosra gyorsult az előző havi 1,9 százalékról.

A kiigazított és a nyers adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy idén áprilisban kettővel több munkanap volt, mint 2017-ben – közölte a KSH. Az előző hónaphoz viszonyítva szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 0,2 százalékkal nőtt, a márciusi 0,7 százalékos visszaeséssel szemben. Az év első négy hónapjában 3,8 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: a feldolgozóipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. A három legjelentősebb ágazatból a járműgyártás és az élelmiszeripar termelése átlag körül bővült, az elektronikai ipar növekedése elmaradt az átlagos mértéktől.

A kiigazítatlan adatok szerint legutóbb tavaly októberben volt ekkora az ipari termelés növekedése az előző év azonos időszakához képest, az azóta eltelt hónapokban kisebb bővülést mértek. Tavaly decemberben és idén márciusban a kiigazítatlan adatok alapján, a munkanaphatás miatt csökkent is a termelés.

A munkanappal kiigazított adatokat nézve ugyanakkor az elmúlt 12 hónap mindegyikében nőtt a termelés, a legerőteljesebben, 8,1 százalékkal tavaly októberben, a legkisebb, 0,4 százalékos bővülést pedig júliusban mérték. (MTI)

Irreálisak a bérigények, kevés a munkaerő a Balatonon

Minden korábbinál nehezebb a szezonkezdés a szakképzett munkaerő hiánya és az irreális bérigények miatt a Balatonnál, ugyanakkor a növekvő kereseteknek köszönhetően kezdenek visszatérni a külföldön munkát vállaló fiatalok.

A Kisosz (Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete) szezonindító rendezvényén Kertész Rezső, a szervezet ügyvezető társelnöke elmondta, a legnagyobb probléma a térségben a munkaerő hiánya. Elsősorban a szakképzett és gyakorlattal rendelkező munkaerő hiányzik, amin enyhíteni fognak a júliustól munkába álló egyetemisták, főiskolások.

A szakképzett munkaerő megtartásáért több balatoni vállalkozó is próbálkozott a korábbinál hosszabb nyitva tartással. Vannak azonban olyanok is, akik a munkaerőhiány miatt csak a főszezonban nyitnak ki, és akadnak, akik bezárnak. Idős az egyéni vállalakozói kör a térségben, ezért szükség lenne generációváltásra. Ehhez, a fejlesztésekhez, valamint a külföldön dolgozó fiatalok hazacsábításához kedvező hitelfelvételi lehetőségek, uniós támogatások kellenek.

A tervezett garantált bérminimum, illetve minimálbér emelésről azt mondta, ha 10 százaléknál magasabb lesz az emelés, az drasztikus áremelkedést hoz, és a belföldi vendégkör egy részének elvesztésével jár. „Sokat segítene, ha a járulék-, illetve a közterhek nem nőnének a bérekkel arányosan, mint eddig” – fogalmazott. A munkaerőhiányról egy üzletét részben felszámoló fonyódi vállalkozó elmondta: „annyira nincs senki, hogy még a bértárgyalásokig se jutok el”.

Borsi András siófoki vállalkozó úgy látja, megindult a fluktuáció a munkavállalók között a jobb helyekért és jobb fizetésekért, de megindult a fiatalok hazatérése is külföldről. „Elrugaszkodtak a bérek, drága mutatvány lesz az idei szezon, ami az éttermi árakra is kihat” – summázta a helyzetet.

Egy másik, neve mellőzését kérő siófoki vállalkozó elmondta, sokszor silány munkával társul az extra bérigény. A bérek alakulásáról kifejtette, a kiskereskedelemben, ahol ő dolgozik, 2016-ban jellemzően 600 forintos volt az órabér, ami ma már elérte a 900 forintot.

A helyi munkaerő-piaci helyzetet jól tükrözi, hogy a Kisosz az idén először kérte fel a 3 illetékes dél-balatoni járási hivatalt, küldjön álláskeresőket a balatonszárszói fórumára, ahol sok munkaadó volt jelen. Mindössze egy érdeklődő érkezett, aki egészségi okokból nem vállalt munkát. (MTI)

Kevesebb uránt tartalmazó üzemanyagot fejlesztenek ki a paksi atomerőműbe

Kevesebb uránt tartalmazó, úgynevezett karcsúsított üzemanyagtípus kifejlesztésén dolgoznak magyar és orosz kutatók, amellyel költséghatékonyabban üzemelhet a paksi atomerőmű.

Hamvas István vezérigazgató az atomerőműben tartott sajtóbejárás után hozzátette: a Roszatom üzemanyaggyártó cégével, a Tvellel kötött szerződés alapján, orosz kutatóintézetek közreműködésével végzik a kutatást, amelytől azt várják, hogy a paksi atomerőműben ugyanazt a energiamennyiséget kevesebb urán felhasználásával állítják elő. A fejlesztés alatt álló üzemanyagot 2020-tól használhatják, és 3,8 százalékos megtakarítást várnak tőle.

Az utóbbi években ez a második magyar-orosz kutatási projekt azt követően, hogy új, 12 helyett 15 hónapos ciklusban üzemeltethető kazettákat fejlesztettek ki az atomerőmű számára. A C15-ös üzemanyagként ismert kazettatípust már az erőmű mind a négy blokkjában alkalmazzák, a 2. és 3. blokkban túl vannak egy teljes cikluson – mondta a vezérigazgató.

A két éve bevezetett újítás lényege, hogy a meghosszabbított üzemanyagciklusnak köszönhetően ritkábban kell leállítani a blokkokat üzemanyagcserére, és kevesebb kiégett fűtőelem keletkezik. A korábbi 4,2 százalékos helyett 4,7 százalékos átlagdúsítású üzemanyag-kazettákkal évi 2 százalékkal növelhető a megtermelt villamosenergia mennyisége.

Ismertetése szerint a hosszabb ciklusú üzemanyagtípus kifejlesztésében magyar kutatók dolgozták ki például azt, hogy milyennek kell lennie a kazettákban lévő 126 fűtőelempálca elosztásának. A világ atomerőműveiben van kétéves ciklusú üzemanyagtípus is, a paksi típusú reaktorokban azonban a 15 hónapos üzemelés már határeset – jegyezte meg.

Hamvas István az MTI-nek megerősítette: nyugdíjba vonul, és közölte, hogy heteken belül várja az erről szóló döntést.

A sajtóbejáráson Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója és Dohóczki Csaba csoportvezető két erőművi blokkban az üzemanyag útját ismertette meg újságírókkal, valamint azt, hogy a friss üzemanyag nem bocsát ki számottevő sugárzást. Elhangzott: a tárolóban két évre elegendő üzamanyag vár felhasználásra.

Az atomerőmű mellett álló, 2047-ig engedéllyel rendelkező kiégett kazetták átmeneti tárolójában hat modul 24 kamrája összesen 9308 kazetta befogadására alkalmas. Barnabás István üzemeltetési főmérnök elmondta, évi 500 kazetta elhelyezésére van a tárolónak engedélye, idén eddig 150 üzemanyag-kazettát helyeztek el, és összesen háromszáz elhelyezését tervezik. A szakember megjegyezte: a lezárt kazettákat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség plombával látja elé, a tárolóteret kamerával is ellenőrzik. (MTI)

Képünk illusztráció

Megkezdte a Főtáv a budapesti belváros bekapcsolását a távfűtésbe

Az Erzsébet hídon átmenő távhővezeték kiépítésével megkezdte a Főtáv Zrt. a budapesti belváros bekapcsolását a távfűtésbe. A beruházás költsége csaknem 5 milliárd forint.

A tervek szerint a Főpolgármesteri Hivatal V. kerületi épületében az idén decemberben elindulhat a távfűtés. A beruházás jövő tavaszi teljes befejezése után újabb belvárosi fogyasztók kapcsolódhatnak rá a fővárosi távhővezeték-rendszerre – mondta Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója a projektismertető rendezvényen.

A vezérigazgató hangsúlyozta: a távfűtés szélesebb körű használata érzékelhetően csökkentené a légszennyezettséget Budapesten. A számítások szerint 10 ezer gázfűtéses lakás távhőre állítása évente mintegy 6400 tonna szén-dioxid, valamint 11 tonna egyéb káros anyag kibocsátását akadályozná meg.

Mitnyan György kiemelte azt is, hogy a 240 ezer lakást és mintegy 7000 intézményt ellátó Főtáv versenyképes szolgáltatást nyújt, a kedvező költségek miatt folyamatosan nő az érdeklődés a távfűtés iránt.

A kéménymentes belváros elnevezésű programjában a Főtáv bővíti meglévő vezetékhálózatát, 2022-re összekötik a külvárosi területeken található szigetszerű hőkörzeteket, az így létrejövő gyűrűből pedig elérhető lesz az V., VI., VII. és VIII. kerület egy része. Több tízezer belvárosi lakás csatlakozhat a fővárosi távhőhálózatra – ismertette a vezérigazgató.

Az ehhez szükséges 51 kilométernyi vezetékpár 2021-ig megépül, a kapcsolódó létesítményekkel együtt a becsült költség nettó 40 milliárd forint. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a fejlesztést uniós és saját forrásból finanszírozza majd a távhőszolgáltató, és ez az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb fővárosi energetikai beruházása lesz.

A tervek között szerepel újabb középületek ellátása is, csatlakozhat a rendszerhez a többi között a Fővárosi Állat- és Növénykert, a városligeti múzeumok, valamint a Puskás Ferenc Stadion és a környékén található ingatlanok.

Mitnyan György kitért arra, hogy a budapesti távhőszolgáltatásban egyre nagyobb szerepet tölt be a hulladékhőből és a megújuló forrásokból előállított fűtő- és hűtőenergia. Európai példákat említve kiemelte, hogy az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvvel összhangban, fontos lenne a távhőszolgáltatás igénybevételének ösztönzése. (MTI)

Szerdán 2 forinttal csökkent az üzemanyagok ára

0

A Mol bruttó 2-2 forinttal csökkentette szerdától a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 396 forintra, a gázolajé pedig literenként 408 forintra mérséklődött.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A gázolaj ára legutóbb május 30-án 2 forinttal emelkedett, így a literenkénti átlagára 410 forintra nőtt. A 95-ös benzin ára akkor nem változott, literenkénti átlagára 398 forint maradt.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Megtiltja a hírközlési hatóság az sms-üzenettel történő egyenlegfeltöltést

0

A szükséges biztonsági intézkedések megtételéig megtiltja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a telefonegyenleg feltöltését sms-üzenettel, mivel jelenlegi formájában az visszaélésre és a csalásra ad lehetőséget.

Az NMHH közleménye szerint olyan esetekre derült fény, amikor ismeretlenek sms-t kértek hamis indokokkal, nyereményjátékra vagy adategyeztetésre hivatkozva, ám ezzel valójában a saját számlájukat gyarapították az üzenetküldő egyenlegéről. A csalás áldozatai ugyanis nem tudhatták, hogy az üzenet szövege telefonszámot és pénzösszeget tartalmaz, amit a saját számlájukról emel le a szolgáltató. Az egyenleget terhelő sms-hez korábban semmilyen biztonsági azonosítás nem tartozott, a szolgáltatást megrendelni és beállítani sem kell, alkalmanként pedig akár 15 ezer forintot is lehet így küldeni – írták. 

Az eljárást egyedüliként alkalmazó Magyar Telekom később megerősítette az üzenetküldés biztonságát, de azt a hatóság továbbra is kockázatosnak ítéli. A távközlési szolgáltató elzárkózott a becsapott előfizetők kártalanításától arra hivatkozva, hogy a károkat nem ő okozta, ám a visszaélések – hívta fel a figyelmet az NHMM – a Magyar Telekom rendszerén keresztül történtek.

A hatóság figyelmezteti az előfizetőket, hogy ne küldjenek számsort tartalmazó üzenetet ismeretlenek kérésére, károkozás esetén pedig tegyenek feljelentést. Az NMHH az egyenlegek feltöltésre a készpénzes, bankkártyás vagy internetes megoldásokat javasolja. A kifogásolt felöltési módot megtiltó hatósági döntés nem jogerős. A tiltás a határozat jogerőre emelkedésétől számítva addig érvényes, amíg nem születnek meg a szükséges biztonsági intézkedéseket az előfizetők pénzügyi védelmére.

A Magyar Telekom közölte, hogy fellebbezést nyújtott be az NMHH határozata ellen. A szolgáltató álláspontja szerint az SMS-ben történő egyenlegfeltöltés nem elektronikus hírközlési szolgáltatás, így erre nincs hatásköre az ügyben eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak.  

A Magyar Telekom közleménye szerint a kifogásolt egyenlegfeltöltés az ügyfelek kényelmét szolgálja, az eljárás biztonsága érdekében pedig már több intézkedést is hoztak. Az üzenet elküldését követően megerősítő kérdést küldenek az ügyfélnek, aki a tranzakciót csak a megadott kódszó beírásával tudja elindítani, ezt követően pedig értesítést kap a feltöltésről is. 

Megjegyezték, hogy más megoldásokhoz képest alacsony az sms-egyenlegfeltöltés aránya, a csalások száma pedig ezen belül sem éri el az 1 százalékot. A Magyar Telekom feljelentést javasol azoknak, akik csalás áldozatainak érzik magukat, és közölte, hogy mindegy konkrét ügyben együttműködik a rendőrséggel. (MTI)

Új csőgyárat épít Tatán a Tom-Ferr

A csőáruk magyarországi piacának közel harmadát birtokló, magyar tulajdonú Tom-Ferr Zrt. 2,1 milliárd forintos beruházással egy új, autóipari csőgyárat épít meglévő telephelye mellett, a tatai ipari parkban.

A Tom-Ferr célja, hogy az európai autóipari piacon vezető beszállítói szerepe legyen és növelje a gyár függetlenségét a külső alapanyag szállítóktól. Az új üzem Magyarországon egyedüliként, szabványos minőségű autóipari csöveket állít elő kör, négyzet vagy téglalap keresztmetszettel – közölte Laczkó Nóra, a vállalat igazgatóhelyettese.

A társaság évente 10 ezer tonna csőárut és 20 ezer tonna hasítottacél-szalagot külső ügyfeleknek értékesítene, számításaik szerint a piac felvevő kapacitása ennek többszöröse. A Tom-Ferr által feldolgozott termékek a belföldi autógyárak mellett mintegy ezer kilométeres körön belül lévő üzemekbe kerülnek, Magyarországtól nyugati irányba.

A 2,1 milliárd forintos beruházáshoz a vállalat két uniós pályázaton összesen közel 850 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A 4000 négyzetméteres üzem a piacon található legmodernebb technológiával rendelkezik, megépülésével 25 új munkahelyet teremtenek. A fejlesztés 2019 nyarán zárul le.

A Tom-Ferr Zrt. 2008-ban adta át jelenlegi üzemét a tatai ipari parkban közel kétmilliárd forintos beruházással. A 4400 négyzetméteres létesítményben ülésvázakat, ajtómerevítéseket, lökhárítókat és más fémből készült biztonsági elemeket gyártanak.

A vállalat Magyarország legnagyobb autóipari csőellátó vállalkozása, a társaság szállítja az esztergomi Suzukikba épített csövek 70 százalékát, partnereik között az autógyár számos beszállítója szerepel, mint a Kirchoff Hungária, a Magyar Toyo Seat, a Rába Nyrt., a Toyo Seat Europe vagy a Tom-Ferr telephelye melletti német tulajdonú, karosszéria-elem gyártó Gedia Hungary.

A Tom-Ferr 1997-ben a csepeli csőgyár privatizációja idején vásárolta meg az egyik csőgyártó társaságot, majd kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Mára évente 28 000 tonnánál több csövet értékesít belföldön és külföldön. A társaság 190 dolgozónak ad munkát, közülük 40 ember foglalkozik kereskedelemmel, a tatai gyártóbázison 150 fő dolgozik. A vállalat 2017-es árbevétele elérte a 6 milliárd forintot. (MTI)

Valós rezsicsökkentést javasolnak Romániában

0

Miközben az ivóvíz áfája már több mint két éve 9 százalékos, a csatornadíjé 19 százalék maradt. Ezt csökkentenék egy törvényjavaslattal.

A román képviselőháznak még el kell fogadnia, hogy januártól csökkenhessen a csatornadíj általános forgalmi adója, az RMDSZ javaslatát ugyanis már elfogadta a szenátus – írja a Krónika.

„Több pénz marad a családok zsebében” – idézi a szövetség hírlevele Cseke Attila felsőházi frakcióvezetőt. Elmondása szerint a rezsikiadások csökkentésével segítenék a családok megélhetését, életszínvonalának javítását. Az intézkedés bevezetését az RMDSZ választási programja is tartalmazta, egyéb családbarát adópolitikai célkitűzésekkel együtt.

2019. január 1-jétől 19 százalékról 9 százalékra csökkenne a szennyvízszolgáltatás áfája. A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos az általános forgalmi adója.

„Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.

Az Eurostat adatai szerint a romániai háztartások átlagosan jövedelmük több mint 40 százalékát költik közszolgáltatásokra, lakbérre és bankhitel törlesztésére.

„Románia lakossága óriási rezsiköltségeket fizet jövedelméhez képest. Ezen az arányon minden lehetséges eszközzel változtatni kell”  – mondta Tánczos Barna szenátor.

Több gyógynövényt termesztenének, mint gyűjtenének

0

Újjáalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyógynövény alosztálya, amely a Gyógynövény Szövetség és Terméktanáccsal is szorosabbá fűzte kapcsolatát. Cél a termesztett és a gyűjtött gyógynövények arányának megfordítása az előbbi javára.

Május végén tartotta közös ülését a NAK Kertészeti Osztályának gyógynövény alosztálya és a GYSZT. Az esemény célja és apropója a GYSZT évi rendes közgyűlésén és a működését érintő ügyek tárgyalásán túl, a NAK gyógynövény alosztályának újraalakulása, valamint – a résztvevő köztestületi, érdekképviseleti szervek és ágazati szereplők által – az iparág legfontosabb feladatainak megvitatása volt.

Az ülésen a magyar gyógynövény iparág csaknem 95 százaléka képviseltette magát, valamennyi szegmensből: gyűjtők, termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatás-fejlesztéssel foglalkozók. A nagy tapasztalati háttérrel, tudásbázissal és sokszintű termelési értékkel rendelkező szervezeti tagok így nem csak földrajzilag, de ágazatilag is lefedték a hazai gyógynövényiparban érdekeltek körét.

Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti osztályának elnöke az ülésen hangsúlyozta a köztestületi és érdekképviseleti munka összehangolásának fontosságát, melyben az új ciklus során a szervezetek közösen, egymást erősítve határozzák meg céljaikat, és szakmai munkájukat összehangolják.

Czirbus Zoltán, a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az elnöke kiegészítette ezt azzal, hogy a szakmai együttműködés alapja a NAK és a GYSZT 2014-ben megkötött stratégiai megállapodása, mely az elmúlt ciklusban is sikereket eredményezett.

Czirbus Zoltán elmondta, hogy a NAK gyógynövény alosztályának munkája az elmúlt négy évben a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálásáról szólt: az iparág létezik és aktívan működik. Az ágazat korábban leginkább a vadon termő gyógynövények gyűjtése révén került szóba, ami az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása.

A makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben paradigmaváltásra van szükség: bár jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70 százalékát adja – a termesztéssel szemben –, a gyűjtés ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A ciklus végére a vezetők az arány változását szeretnék elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény.

Módosítaná a logisztikai pályázatok feltételeit a logisztikai szövetség

A logisztikai pályázatok feltételrendszerének kiigazítását kéri a kormánytól a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.

A szövetség javaslata szerint a pályázat pénzügyi értékelési szempontjait szükséges lenne összehangolni a logisztikai iparág finanszírozási, gazdálkodási sajátosságaival, mert a cégek jelentős része nem tud megfelelni bírálat feltételeinek. Emellett nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a pályázaton belül a korszerű, jövőbemutató, hatékonyságot jelentősen növelő digitális, 4.0-s logisztikai technológiák gyorsabb térnyerésére, így erősítve az Ipar 4.0-s folyamatokat.

Úgy vélik, hogy rövidíteni kell a pályázat elbírálásának folyamatát a jelenlegi egy évről lehetőség szerint maximum három hónapra annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések, beruházások üzleti tervei tarthatóak legyenek a gyorsan változó piaci környezetben. Az MLSZKSZ úgy látja, hogy a pályázat korábban lecsökkentett keretösszege – 4 milliárd forint – messze elmarad a logisztikai ágazat fejlesztési igényeitől, a pályázati feltételek testreszabásával ennek többszörösét tudná hatékonyan felhasználni a logisztikai ágazat.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben rámutatott arra, hogy a javasolt változtatásokkal – amelyek az irányító hatóságok hatásköre és kompetenciája keretében megvalósíthatók lennének – érdemben növekedhetne a pályázó cégek száma, valamint az ágazatba érkező források volumene.

A szövetség elnöke a közleményben emlékeztet arra, hogy a Világbank 2016-os logisztikai teljesítményindexe (LPI) szerint Magyarország a globális logisztikai rangsorban négy év alatt 11 helyet javítva a 31. helyre lépett előre, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbi uniós költségvetési időszakban (2008 és 2015 között) a teljes logisztikai ágazatnak 32,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek eredményeképpen összességében mintegy 81,6 milliárd forintos fejlesztés valósulhatott meg. (Ehhez még 52 milliárd forint értékű dunai kikötőfejlesztés is társult.) 

A 2002-ben alapított MLSZKSZ a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. Tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2016-ben elérte a 409 milliárd forintot. (MTI)

Tesztelje Ön is a hivatalos pályázati oldal új verzióját!

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elkészült a palyazat.gov.hu oldal új verziója – tájékoztatott a kormány.

A kormány szeretné, ha az áttérés előtt minél többen megismernék és véleményeznék az új honlapot.

Az új portál itt érhető el; a véleményeket a honlapteszt@ujvilag.gov.hu címre várják.

Hekkerek jelentik a legnagyobb veszélyt a bankok számára

Az adatvédelem növelése a pénzintézetek legfontosabb feladata az idei évben – derül ki az EY felmérésből, amely során 221 vezetőt kérdeztek meg világszerte a bankszektor kilátásairól. A válaszadók kétharmadának fontos, hogy szervezete 2020-ra élen járjon a digitális technológiák alkalmazásában.

A kiberbiztonsági kockázatok kezelése okozza a legnagyobb kihívást a bankok számára a pénzügyi vezetők 89 százaléka szerint – mutat rá az EY nemzetközi kutatása (Global Banking Outlook 2018). Ezt követi a munkaerő felvétele és megtartása, valamint a tehetségek fejlesztése (83 százalék).

A fenntartható üzleti siker legfontosabb kritériumának tartják a döntéshozók, hogy miként tudják megragadni a gazdasági fellendülésből adódó növekedési lehetőségeket, ezért elsősorban a technológiai fejlettség terén szeretnének előrelépni. A szektorra napjainkban inkább jellemző szabályozáskövető magatartás helyett így innovatív megoldások révén kezdeményeznék a fejlesztéseket – világít rá a kutatás.

Szemléletváltásuk elsődleges célja, hogy megőrizzék piaci pozíciójukat, mivel jelenleg a válaszadók mindössze ötöde véli úgy, hogy az általa irányított szervezet digitálisan érett, ugyanakkor több mint 60 százalékuk szeretne változást elérni ezen a területen a következő két éven belül.

„Tíz évvel a gazdasági világválság kirobbanását követően már itthon is tapasztaljuk a fellendülést. Ebben a környezetben fontos, hogy a hazai pénzintézetek felismerjék, piaci pozíciójuk erősítéséhez vagy megtartásához elengedhetetlen, hogy merjenek befektetni az új technológiákba. A fejlesztéseket már sokan elkezdték, azok fő iránya az ügyfélélmény teljes újradefiniálása digitális termékek és szolgáltatások segítségével” – nyilatkozta Demeter Ákos, az EY Üzleti Tanácsadással foglalkozó részlegének partnere.