Kezdőlap Blog Oldal 1103

Száztíz újságírót gyilkoltak meg ebben az évben

0

Fekete év volt az újságíróknak az idei. A Riporterek Határ Nélkül szervezet adatai szerint 110 zsurnalisztát öltek meg a világon.

A legveszélyesebb ország az idén Szíria volt, ahol 13 zsurnaliszta vesztette életét munkavégzés közben. A januári párizsi merényletben tízen haltak meg, amikor terroristák megrohamozták a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségét.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint 2015-ben ezek voltak a legveszélyesebb országok az újságírók számára: Szíria, Irak, Banglades, Brazília, Dél-Szudán és Jemen.

A nyugati szankciók elsöpörhetik az oroszok Hold-utazását

0

A 2016-25. közötti orosz űrprogramok költségvetéséből szinte valamennyi Hold-programos tételt törölték. Alaposan eltolódhat az expedíció.

Az orosz Hold-programból egyelőre csak a szuper űrhajó megépítését hagyták meg, ám annak költségvetését is alaposan megkurtították. Az Iszvesztyija napilap úgy tudja, hogy 12 milliárd rubelt (55 milliárd forintot) húztak ki a büdzséből, így 58,22 milliárd rubelból kell előállítani az űrhajót.

A Hold-program átrendezésével összesen 88,5 milliárd rubelt takarítanak meg, elemzők szerint egyértelműen azért, mert a jelenlegi gazdasági helyzet, a nyugati szankciók nem teszi lehetővé a program tervezett végrehajtását.

A 2025-ig terjedő űrprogramokra az év elején még 2 300 milliárd rubelt terveztek, s elképzelhető, hogy további kurtításokra lesz szükség. A Hold-misszió mellett a Mars kutatásával kapcsolatos programokat is felülvizsgálják. 

Új VP-pályázat: 5000 vállalkozás között 151 milliárd forintot osztanak szét

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című (VP-3-4.2.1-15) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 151 milliárd forint; a kormány előzetesen 5000 támogatott projekttel számol. Támogatási kérelem benyújtására 2016. február 15-től 2018. február 15-ig van lehetőség.

A felhívás célja az élelmiszer-ipari innováció ösztönzése, az elavult technológiai módszerek fejlesztése és új munkahelyek teremtése.

A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megjelent felhívásra mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások jelentkezhetnek.

A feltételeknek megfelelő egyéni projektek maximum 500 millió, a kollektív projektek maximum 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

További részletek a csatolt Felhívásban.

Prezi: év végére közel 65 millió felhasználó

Az év végére megközelítette a 65 milliót a Prezi regisztrált felhasználóinak száma, 2016-ban pedig a marketing és értékesítési területen dolgozó üzleti felhasználók állnak majd a cég stratégiájának fókuszában.

A csaknem 65 millió felhasználó a világ legnagyobb nyilvános prezentációs adatbázisát, több mint 200 millió nyilvánosan elérhető prezit hozott létre mostanra – mondta Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója az MTI-nek.

A közösség által készített preziket összesen több mint egymilliárdszor nézték meg. A Prezinek havonta 1,1 millió új felhasználója van.

A Prezi egy felhő alapú prezentációs platform, amelynek különlegessége, hogy segít érhetőbben elmagyarázni az összefüggéseket és történeteket mesélni. 2015-ben gyorsan nőtt az üzleti felhasználóik száma, ezen belül elsősorban a marketing és értékesítési területen bővült a Prezit használók köre. Ők használják ugyanis a legtöbbet a Prezi úgynevezett párbeszéd alapú prezentációját: ilyenkor az előadónak nem kell az egész előadáson végiglapoznia, hanem rögtön egy-egy kívánt diára ugorhat.

Az ő igényeik kiszolgálására számos új sablont is létrehoztak; ez is része annak a stratégiának, hogy a Prezi csapatalapú és mobil megoldásokkal igyekszik segíteni a felhasználóit.

A Prezi idén mintegy 40 fővel növelte munkavállalói létszámát, így a budapesti irodában jelenleg 180-an, a San Francisco-iban pedig 50-en dolgoznak, s ezzel egyelőre elérték az optimális létszámot.     Az idei év egyik legfontosabb eseménye volt a Prezi életében, hogy a szoftvert Androidos eszközökre is kifejlesztették, ezzel jelentősen nőtt a mobil megtekintések száma mind az egyéni, mind a céges előfizetők között.

Új GINOP-pályázat: inkubátorok kerestetnek, 5 milliárd forint a keretösszeg

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff)” című (GINOP-2.1.5-15) felhívás.

A felhívás célja, hogy az inkubációs tapasztalattal rendelkező szereplők tudását felhasználva olyan régiós startup központok jöjjenek létre, melyek lehetőséget biztosítanak az innovatív ötletek felszínre kerülésének és megvalósításának – olvasható a hivatalos pályázati honlapon.

Támogatási kérelmet Magyarországon székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok – jogi forma szerint: részvénytársaságok,  európai részvénytársaságok – nyújthatnak be.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd forint.

A támogatási kérelem benyújtására 2016. április 25-től 2018. április 25-ig van lehetőség.

Kötelező vállalások

Az inkubátor vállalja, hogy

  • a projekt megvalósítási időszaka alatt legalább 5 vállalkozással inkubációs megállapodás köt, valamint részükre inkubációs szolgáltatásokat nyújt;
  • a projekt pénzügyi befejezéséig legalább 3 db tesztelt prototípus, tesztelt MVP és/vagy piacra vihető termék létrejön az általa továbbutalandó támogatással támogatott, valamint inkubált startup vállalkozások tevékenységének eredményeképpen;
  • magántőkebefektetést nyújt minden általa inkubált startup vállalkozás számára, legalább a startup vállalkozás részére továbbadott támogatási összeg 20 százalékának mértékéig;
  • a támogatott vállalkozásokban legfeljebb 24 százalékos részesedést szerez;
  • a projekt megvalósítási időszakában legalább az alábbi nyilvános mérföldkövenként legalább négy tudásmegosztó rendezvényt és legalább egy ötletversenyt rendez.

További részletek a Felhívásban.

Húsznál több járandóságot érint a januári 1,6 százalékos emelés

0

A nyugellátások és több más ellátás összege 1,6 százalékkal nő januártól. Az intézkedés 2,6 millió embert érint Magyarországon.

A nyugellátások és egyes más ellátások 2016. januártól érvényes emeléséről szóló kormányrendelet szerint az 1,6 százalékos emelés több mint húsz járandóságot érint, a többi között az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, a polgármesterek közszolgálati járadékát.

A rokkantsági járadék jövő januártól érvényes havi összegét 34 475 forintban állapították meg. Emellett az úgynevezett nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összegének emeléséről is rendelkezik a jogszabály – írja az MTI.

A januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani – olvasható a kormányrendeletben.

A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni, de bizonyos összeghatárokat is rögzítenek.

Korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nyugdíj és egyéb ellátások emelésének bejelentésekor azt mondta: az intézkedés 2,6 millió embert érint. Jövőre szintén 1,6 százalékkal emelkednek a politikai rehabilitációs nyugdíjak és az 56-osok nemzeti helytállásáért adott pótlék összeghatára is.

Parragh László: meghozta az eredményét a Fidesz és a kamara megállapodása

A vállalkozások jövedelempozíciója 2016-ban 135–145 milliárd forinttal javul az adó- és adójellegű változások, a bürokráciacsökkentő program hatására, a kamarai javaslatra tett kormányzati intézkedések ebben 23–27 milliárd forintot jelentenek – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 2015. évet értékelve.

A kamara elnöke szerint ennél kedvezőbb is lehet a vállalkozások jövedelmezőségének javulása az egyre bővülő kereslet révén.

Parragh László szerint kedvező évet zár az ország 2015-ben, a magyar gazdaság jó állapotban van, Európában a leggyorsabban növekvő gazdaságok között szerepel, és tartósan fenntartható pályán áll. Hozzátette: a 2010-es parlamenti választás előtt a kamara és az akkori legnagyobb ellenzéki párt között létrejött megállapodás meghozta az eredményét.

Parragh László kiemelte: elismerés illeti a jegybank politikáját, amelyet a gazdaság növekedéséért tett, példaként említette az alapkamat-csökkentést, a kis- és középvállalkozások finanszírozására indított növekedési hitelprogramot, illetve az ország külföldi kitettségének mérséklését.

A kamara elnöke szerint 2016-ban is az uniós átlag felett teljesíthet a magyar gazdaság, 2,3–2,4 százalék közé várják a jövő évi, többnyire a fogyasztás vezérelte GDP-növekedést, a fogyasztást pedig a bővülő foglalkoztatás, illetve a csökkenő személyi jövedelemadó segíti, a kivitel dinamikája továbbra is élénk marad, növelve a többletet a folyó fizetési mérlegben.

Parragh László kiemelte, hogy jövőre olyan kihívásokkal is szembe kell majd néznie a gazdaságnak, amelyek kimenetele egyelőre megbecsülhetetlen, például a klímahatás, egyes térségek túlnépesedése, a migrációs helyzet, az Európai Unió sorsa.

A kamara is sikeres évet zárt 2015-ben, mint köztestület egyre jobban tudja a gazdaság érdekeit megjeleníteni – mondta Parragh László, utalt arra, hogy a kamara jelen van az államreform bizottságban, az adóhatóság átalakítását előkészítő munkabizottságban, erősödött az uniós források felhasználására gyakorolt hatása, és továbbra is fontos szerepet tölt be a lánctartozások megszüntetésében.

MTI

A fix kamatozású értékpapírokban bíznak a legjobban

A német biztosítók számára továbbra is kedvező környezetet teremt a stabil hazai gazdaság, valamint a viszonylag alacsony katasztrófa károk – állítja jelentésében az A.M. Best.

A német biztosítási piac továbbra is prosperál, azonban a befektetési hozamok elérése egyre nagyobb kihívás elé állítja a társaságokat, különösen az életbiztosítókat, amelyek garantált magas hozamot ígértek korábban ügyfeleiknek. A vállalatok éppen ezért folyamatosan alakítják át termékeiket, valamint eszközportfolióikat, hogy magasabb hozamot tudjanak elérni – írja a Biztosítási Szemle.

A német nem-életbiztosítási szektor 2014-ben jobb működési eredményt ért el, mint egy évvel korábban, ami elsősorban az alacsonyabb katasztrófa károknak volt köszönhető – állapítja meg az A.M. Best. Ugyanakkor a természeti katasztrófákkal szembeni viszonylag nagy kitettsége, valamint a lakossági üzletági kockázatok magas visszatartása miatt a nem-életbiztosítási szektor hosszú távon volatilissé válhat a hitelminősítő szerint.

A német biztosítók továbbra is elsősorban kiváló besorolású, fix kamatozású értékpapírokba fektetnek, azonban a jelentés szerint fokozatos áttérés figyelhető meg a nem hagyományos kereskedelmi hitelek, az infrasturtúra projektek, a jelzáloghitelek és a részvények irányába, így próbálva meg növelni a befektetési portfoliók hozamát.

Különösen igaz ez a nagyobb biztosítókra, amelyek hosszabb lejáratú kötelezettséggel és nagyobb volumenű befektethető vagyonnal rendelkeznek – állítja az A.M. Best.

Erin Brockovich gázmérgezés tüneteit észlelte Los Angelesben

0

Jövő tavasszal fékezhetik meg az Egyesült Államok történetének legnagyobb gázszivárgását, amely Los Angeles egyik külvárosát, Porter Ranch települést sújtja – közölték az illetékes szolgáltató szakemberei.

A masszív metángázömlés – amelyet máris az amerikai történelem legnagyobb gázömlésének minősítenek – szakemberek szerint környezetvédelmi katasztrófával fenyeget. A Porter Ranch melletti gáztározóból október óta ömlik a metángáz de az illetékes gázszolgáltató vezetői szerint jövő áprilisig nem is sikerül megállítani a gázömlést.

„Nagy erővel tör fel és hihetetlen mennyiségben. S egyáltalán nem sikerül fékezni” – nyilatkozta a The Washington Post munkatársának Tim O’Connor, az amerikai Környezetvédelmi Alap kaliforniai direktora. Legalább kétezer lakást és a környező iskolákat kiürítették már, s még legalább ötezren várnak az evakuálásra. A Breitbart News jelentése szerint egy bíró éppen a napokban rendelte el, hogy a károsult családokat havi 8500 dollárral kompenzálják, egészen a gázömlés elhárításáig.

A gáztározó vezetői ugyan azzal nyugtatják az ott élőket, hogy a szivárgó gáz nem jelent halálos veszedelmet, de a környéken élők máris mérgezéses tünetekkel kínlódnak, például fejfájással, szívproblémákkal, szédüléssel, a szervezet motorikus rendszerének működési zavaraival.

A gáztározó vezetői nem tudják pontosan meghatározni, hogy mi is az oka e nagyarányú gázszivárgásnak, hol a hiba a rendszerben, és eddig minden próbálkozásuk a gáz megállítására kudarcot vallott. Hétfői hírek szerint a szakemberek most olyan megoldással, cementtel való betöméssel próbálkoznak majd, amilyet a Mexikói-öbölnél a BP Deep Horizon katasztrófájánál alkalmaztak, 2010-ben. A Porter Ranch-i gázömlést egyébként a 2010-es mexikói-öbölbeli olajkitörés után a második legnagyobb természeti katasztrófának minősítik.

A gázömlés helyszínét meglátogatta Erin Brockovich, környezetvédelmi aktivista is (akiről film is készült Julia Roberts főszereplésével), és arról számolt be újságíróknak, hogy önmagán is észleli a mérgezéses tüneteket.

Megközelítheti a kiskereskedelem éves forgalma a 10 ezer milliárd forintot

0

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint 2015-ben megközelítheti az éves fogyasztási célú költekezés összege a 10 ezer milliárd forintot.

Október végéig vannak adataik, ezek szerint a forgalom 5-6 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva és decemberben is hasonló ütemű bővüléssel számolnak – mondta Vámos György az M1 csatorna műsorában kedden.

Az online kereskedelem 30-40 százalékkal növekedett, és éves szinten 230 milliárd forintot is elérheti az éves forgalom. Előrejelzések szerint 2-3 évig még kétszámjegyű lehet a szektor bővülési üteme.

Szilveszteri csergetés, ügetés, főtér-felcsavarás, úszás: KamaraOnline-ajánlatok

Az év utolsó napjának/estéjének eltöltésére ajánljuk.

2015. december 31. Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés (Hajdúszoboszló)

A szilveszteri csergetés több évszázados hagyományon alapuló rendezvény. Úgy tudjuk, hogy elődeink 1559. december 31-én kolompszóval és ostorpattogtatással ijesztették el a Szoboszlót fenyegető török hadsereget. E neves esemény megemlékezésének és az óév búcsúztatásának örömére telik meg emberekkel a város főtere az év utolsó estéjén. A rendezvény minden évben hagyományos program elemekkel és új attrakciókkal űzi el a „gonosz erőket” és köszönti az új évet. Az est folyamán nagyszabású koncertek és tűzijáték is várja az érdeklődőket.

2015. december 31. Ügetőszilveszter (Budapest, Kincsem Park)

Az év utolsó napján, Ügetőszilveszter a budapesti Kincsem Parkban. Izgalmas futamok, klasszis lovak, koncertek és fergeteges hangulat december 31-én a lóversenyen.

2015. december 31. „Csavard fel a Főteret!” (Szentendre)

Óévbúcsúztató és utcabál Szentendrén a fő téren. Akik szeretik a jó zenét, és akik szeretnek táncolni, azoknak Szentendrén a helyük, hogy a szentendrei lakosokkal közösen búcsúztassák el az óévet. Éjfélkor, a polgármesteri beszéd után tűzijátékkal, majd 2:00-ig DJ-vel folytatódik a buli.

2015. december 31. VI. Szilveszteri Malom-tó úszás (Tapolca)

Szilveszteri Malom-tó úszásra várják a jelentkezőket Tapolcán! Ússzon együtt Schirilla Györggyel a tapolcai Malom-tóban!

Minden bátor úszó oklevelet és emléktárgyat kap és egy felejthetetlen élményben részesül!

2015. december 31. Óévbúcsúztató koncertek (Szeged)

Szegeden a Széchenyi téren Útközband és Honeybeast koncertekkel búcsúztatják az óévet. Éjfélkor az elmaradhatatlan tűzijáték után ráadás koncertekkel folytatódik a buli.

Fogyasztóvédelmi szabályok megsértéséért bírságolt az MNB

A Porsche Bankot és az Erste Bankot a fogyasztóvédelmi szabályok megsértéséért összesen 7 millió forintra bírságolta meg a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank.

A Porsche Bank Hungary Zrt.-t három szabály megszegéséért összesen 2,5 millió forintra bírságolta a felügyelet. Egymillió forint bírság járt azért, hogy a bank a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációjában a teljeshiteldíj-mutatót (THM) nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tüntette fel.

Ugyanennyi volt a bírság az előtörlesztési díj felszámításával kapcsolatos szabályok megszegése miatt is. A panaszok megválaszolására előírt jogszabályi határidő túllépéséért pedig 500 ezer forint bírságot szabott ki az MNB a Porsche Bankra.

Az Erste Bank Hungary Zrt.-t két szabályszegésért 4,5 millió forintra bírságolt a felügyelet. Az előtörlesztési díj felszámításával kapcsolatos kötelezettség megszegéséért 3,5 millió, míg a fogyasztóknak nyújtott hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációjában a THM-érték jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelően történő feltüntetésének elmaradása miatt 1 millió forint lett a bírság.

Mindkét határozat végén októberi dátum szerepel, de azokat a felügyelet csak most tette közzé – hétfőn jelentek meg a jegybank honlapján.

Szilveszterezzen faházban: csak 1 700 forint!

Az óévbúcsúztatásra nagyrészt a 4 nap/3 éjszakás csomagajánlatokat keresték a vendégek, még úgy is, hogy ilyenkor átlagosan közel 50 százalékkal drágábbak a szállásajánlatok.

A fürdővárosok a legnépszerűbb szilveszteri úti célok, a legtöbb vendégre sorrendben Budapest, Hajdúszoboszló, Eger, Siófok, Gyula, Pécs és Miskolctapolca számíthat – derül ki a Szallas.hu friss foglalási adataiból.

Egy tipikus, 2 fős, 2 éjszakás szilveszteri kikapcsolódás 70 ezer forintba kerül, de aki keres, találhat 1700 forintos szállást az év utolsó napjára, például az ilyenkor rendkívül népszerű faházakban – idézi a közlemény Dorcsinecz Józsefet, a Szallas.hu alapítóját, aki elmondta azt is, hogy a legnagyobb értékű év végi foglalás 1,7 millió forint volt.

A szállodák által kínált szilveszteri csomagokban különleges helyet kap az alaposan megválogatott ételsor, beleértve az éjféli, valamint a másnapi menüt is, ezért sok helyen kerül malacsült és lencse az asztalokra. Emellett a szórakoztató kísérőprogramokra is nagy gondot fordítanak a vendéglátók. Népszerű tematika a kaszinó jellegű vagy a retró hangulat és a táncshow, továbbá bűvészek, humoristák, énekesek fellépése.

A külföldön szilveszterező magyarok többsége a három közeli fővárosba – Bécsbe, Prágába és Pozsonyba – látogat, de sokan utaznak Zakopanéba és Kassára is.

Jól állták a versenyt a száraz pezsgők

0

Szupermenta terméktesztjén a hazai és külföldi száraz pezsgőket vizsgálta A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Csak kisebb jelölési hiányosságok miatt kellett figyelmeztetnie a hatóságnak.

Szem előtt tartva az ünnepi időszak slágertermékeit ezúttal pezsgőket tesztelt a NÉBIH Szupermenta csapata. A szakemberek a széles piaci kínálatból 30 terméket választottak ki vásárlói szokásokat figyelembe véve, és fele-fele arányban ellenőriztek hazai és külföldi minőségi száraz, 0,75 l kiszerelésű tételeket.

Számos vizsgálatnak vetették alá a pezsgőket: sűrűséget, tényleges- és összes alkoholtartalmat, hamu- és cukortartalmat, valamint ólom-, réz- és vastartalmat, ochratoxin és növényvédőszer-maradéktartalmat is mértek. További jellemzők vizsgálatával (cukormentes extrakt tartalom, titrálható savtartalom, szerves savösszetétel, illósavtartalom) a hatóság a tételek pontos azonosítását is elvégezte. A pezsgők beltartalmi és élelmiszerbiztonsági jellemzői minden estben megfeleltek az előírásoknak.

A címke jelölését is ellenőrizték. E téren akadtak pontatlanságok, hiszen a vizsgált 30 ital közül 17 estben találtak a hivatal munkatársai jelölési hiányosságot. A külföldi tételeknél jellemző hibának számított, hogy a magyar nyelvű címke helytelenül tartalmazta a termék-, illetve a cukor kategóriát. A hiányosságok miatt a gyártókat, illetve forgalmazókat figyelmeztetésben részesítette a hatóság.

A kedveltségi teszt során külön-külön értékelték a magyar és a külföldi gyártású termékeket a kóstolók, akik a pezsgők színét, tisztaságát, gyöngyözését, illatát, valamint ízét, zamatát is pontozták.

A laikusok és szakemberek rangsora alapján a hazai előállításúak közül a Sauska Tokaji végzett az élen, míg a külföldi pezsgők közül az osztrák Schlumberger Gold Trocken nyerte el leginkább a tesztelők tetszését. Második helyezett lett a Törley Casino Sec és a spanyol Freixenet Cordon Negro Brut-Cava. Harmadikként zárt a hazai gyártású Kreinbacher Prestige Brut és az Olaszországból származó Bortolomiol Prosecco Miól Brut Treviso – DOC.

A legtöbb magyar hölgy az ár alapján választ

0

A magyar nők 83 százaléka ár alapján választ kozmetikumot – derül ki a német CD kozmetikai termékeket gyártó cég és az NRC piackutató által végzett reprezentatív felmérésből.

A vásárlói tudatosság az életkorral párhuzamosan növekszik a magyar nők körében. A 19-29 éves korosztálynak csak 55 százaléka figyel oda a termékek összetételére az átlag 72 százalékkal szemben. A 30-39 éves generáció hozza az átlagot, a 40-49 évesek körében viszont már 81 százalék számára fontos vagy nagyon fontos döntési szempont az összetétel.

A válaszadók 76 százaléka állítja, hogy elolvassa az összetevők listáját a csomagoláson. Azok, akik nem olvassák el a listát, azért nem teszik, mert vagy nem értik a latin elnevezéseket, vagy nem érdekli őket ez az információ.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a megkérdezetteket legkevésbé (30 százalék) a csomagolás érdekelte, ezt követte 50 százalékkal a márkanév.

Külföldi irányítású vállalatok: ekkora a súlyuk a magyar gazdaságban

0

A külföldi irányítású magyarországi vállalatok árbevétel tekintetében 53 százalékos, a bruttó beruházások tekintetében 46 százalékos, a foglalkoztatásban pedig 26,4 százalékos súlyt képviselnek a magyar vállalkozások körében – derül ki a KSH összefoglalásából.

Az Európai Unió tagállamaiban – a globalizáció széles körű elterjedésével jelentkező gazdaságelemzői igényekre adott válaszul – 2007-ben kezdődött meg a külföldi irányítású leányvállalatok statisztikájának (FATS) egységes összeállítása és publikálása. A FATS lehetővé teszi az unió tagállamaiban működő, külföldi irányítású leányvállalatok nemzetgazdasági szerepének értékelését, valamint bemutatja, hogy stratégiai irányításuk mely országokból történik.

2010–2012-ben az unió tagállamaiban a teljes vállalkozói kör hozzáadott értékének közel negyedét (23–24 százalékát) külföldi irányítású leányvállalatok állították elő. Magyarországon ugyanebben az időszakban a hozzáadott érték mintegy fele (49–52 százalék) származott tevékenységükből, ez az unióban – Írország mögött – a második legmagasabb érték. A 2004 óta csatlakozott tagállamok többségét (például Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Észtországot és Romániát) magas, 33 százalékot meghaladó arány jellemzi.

Az unió külföldi irányítás alatt álló vállalkozásai teljesítményük közel háromnegyedét (73 százalék) néhány kiemelt gazdasági ágban (feldolgozóipar, kereskedelem, információ és kommunikáció, valamint energiaipar) realizálták, ezekben a külföldi hozzájárulás mértéke 20–34 százalék közötti.

Az Európai Unióban a külföldi cégek hozzáadott értékének 56 százalékát a tagállamokból irányított vállalatok állították elő. Ezek közül a legjelentősebbek – sorrendben – a Németországból, a Franciaországból és az Egyesült Királyságból irányított vállalkozások, amelyek együttesen a teljesítmény közel 30 százalékát realizálták. Az unión kívüli döntési centrumok közül kiemelkedik az Egyesült Államok, az innen irányított vállalatok a hozzá- adott érték 24 százalékát állították elő.

A külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok

2013-ban a Magyarországon működő vállalkozások 3,5 százaléka, több mint 17,5 ezer vállalkozás állt külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellené- re a külföldi leányvállalatok realizálták az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint 50 százalékát, és valósították meg a Magyarországon működő vállalkozások bruttó tárgyi eszköz beruházásainak közel felét. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét szintén külföldi leányvállalatok foglalkoztatták.

A gazdasági és teljesítménymutatók alapján a külföldi irányítók szerepe néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban (feldolgozóipar, kereskedelem, információ és kommunikáció, valamint energiaipar) az átlagosnál is erő- sebben érvényesül, ezek az ágak a teljes vállalkozói kör teljesítményének alakulását is döntően befolyásolják.

A külföldi irányítású leányvállalatok fő gazdasági mutatói

2013-ban 2,2 százalékkal kevesebb külföldi irányítású leányvállalat működött hazánkban, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a vállalkozások száma a vállalati szektor egészében 5,4 százalékkal csökkent.

Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a külföldi irányítású leányvállalatok száma a kereskedelemben (5,9 ezer), az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (4,0 ezer), valamint a feldolgozóiparban (2,2 ezer) volt a legmagasabb, arányuk az energiaiparban a legnagyobb (22 százalék). A vállalkozások száma a jelentős súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek ágban, valamint a feldolgozóiparban számottevően (3,3, illetve 4,1 százalékkal) csökkent, a kereskedelmi vállalkozások esetén kismértékben (0,7 százalékkal) nőtt az előző évhez képest, a mutató tevékenység szerinti összetétele azonban alig változott.

Az egyes ágazatok vállalkozásainak száma szerint vizsgálva a külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági tevékenysége – a korábbi évekhez hasonlóan – jelentősen koncentrálódik. Az összes külföldi irányítású vállalkozás 71 százaléka a vállalkozásszám szerinti rangsor első 10 ágazatában van, sorrendben az ingatlanügyletek és a nagykereskedelem a legjelentősebbek, e 2 ágazatba tartozott a külföldi leányvállalatok 23, illetve 21 százaléka.

A külföldi irányítású vállalkozások árbevétele (40 ezer milliárd forint) 2013-ban folyó áron 2,5 százalékkal meghaladta az előző évi értéket, és 4 százalékponttal elmaradt az összes magyarországi vállalkozás árbevételé- nek növekedési ütemétől (6,5 százalék).

A külföldi irányítású leányvállalatok 2013. évi árbevételük közel 85 százalékát, mintegy 34 ezer milliárd forintot három nemzetgazdasági ágban (feldolgozóipar, energiaipar és kereskedelem) realizálták. A nagy súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az energiaiparban és az információ, kommunikáció ágban az árbevétel mintegy kétharmada külföldi irányítású cégek tevékenységéből származott. A szállítás, raktározás ágban 2012-höz képest átlagon felüli mértékben (18,3 százalék) nőtt a bevétel, azonban a mutató tevékenység szerinti összetétele lényegében változatlan maradt.

Ágazati szinten vizsgálva a külföldi irányítású vállalkozások tevékenysége szintén néhány jelentősebb területre koncentrálódik, teljesítményük 72 százaléka a 10 legnagyobb árbevételű ágazatban realizálódott. Ezek közül az 5 legjelentősebb – sorrendben – a nagykereskedelem, a közúti jármű gyártása, az energiaipar, a kiskereskedelem, valamint az elektronikai ipar. Tíz kiemelt ágazatban – amelyek közül csak 2 nem tartozott a feldolgozóiparba – külföldi leányvállalatok érték el az árbevétel több mint négyötödét, ezek az ágazatok együttesen a teljes vállalkozói kör árbevételének közel egyötödét (19 százalék) adták.

A külföldi leányvállalatok termelési értéke 2013-ban több mint 25 ezer milliárd forint volt, a – vállalatok értékteremtő folyamatát jobban jellemző – hozzáadott érték nagysága megközelítette a 7,5 ezer milliárd forintot. Folyó áron számítva a termelési érték előző évhez viszonyított növekedése (2,5 százalék) 0,7 százalékponttal elmaradt az összes magyarországi vállalkozás teljesítményének növekedési ütemétől, míg a hozzáadott érték növekedése (7,6 százalék) 1,1 százalékponttal meghaladta azt.

A külföldi irányítású leányvállalatok hozzáadott értékük több mint háromnegyedét három nemzetgazdasági ágban (feldolgozóipar, kereskedelem, valamint információ és kommunikáció ág) állították elő. A teljes vállalati szektor hozzáadott értékének közel kétharmada is ezekből az ágakból származik, a külföldi hozzájárulás mértéke a feldolgozóiparban (68 százalék), valamint az információ és kommunikáció ágban (61 százalék) jóval átlag (52 százalék) fölötti, a kereskedelemben (49 százalék) pedig megközelítette azt.

A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékéből nagy súllyal részesedő nemzetgazdasági ágak közül számottevő mértékben nőtt a feldolgozóipar (9,3 százalék), a kereskedelem (14 százalék), valamint a szállítás és raktározás ág (24 százalék) teljesítménye, az információ és kommunikáció ágé viszont mérséklődött (–1,0 százalék). A külföldi irányítású leányvállalatok hozzáadott értékének ágazatok szerinti koncentrációja is magas, több mint 60 százalékát összesen 10 ágazatban állították elő. A legnagyobb hozzáadott értékű ágazatok a közúti jármű gyártása, a nagykereskedelem, a gép, gépi berendezés gyártása, a számító- gép és elektronikai termékgyártás és a távközlés voltak.

A bruttó tárgyi eszköz beruházások 2013. évi értéke a külföldi leányvállalatok körében közel 1,5 ezer milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (Ugyanakkor a magyarországi vállalkozások összességét tekintve 5,4 százalékkal nőtt a beruházások értéke.) A csökkenés oka, hogy a külföldi irányítású vállalkozások beruházási tevékenysége átlagot meghaladó mértékben esett vissza az ingatlanügyletekben (45 százalékkal), az információ és kommunikációban (28 százalékkal) és az energiaiparban (22 százalékkal), de szintén mérséklődött (4,0 százalékkal) a – beruházások kétharmadát kitevő – feldolgozóiparban is. A változások következtében módosult a beruházások szerkezete is: a feldolgozóipar aránya 5,4 százalékponttal nőtt, az ingatlan- ügyletek, az információ és kommunikáció, valamint az energiaipar részesedése 2,7, 1,6, illetve 0,7 százalékponttal csökkent.

A jelentős súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül a külföldi irányítású cégek részesedése a feldolgozóiparban (76 százalék), az információ és kommunikációban (66 százalék) és a kereskedelemben (35 százalék) volt a legmagasabb. Ezekhez az ágakhoz köthető az összes magyarországi vállalkozás eszközpótló és -fejlesztő tevékenységének 56 százaléka, valamint a külföldi leányvállalatok beruházásainak több mint négyötöde.

Bár a külföldi irányítású vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe kisebb, mint az egyes teljesítménymutatókra gyakorolt hatásuk, 2013-ban így is több mint 632 ezer fő dolgozott külföldi leányvállalatoknál. Számuk az előző évhez viszonyítva stagnált, a teljes vállalkozói körben is csak kismértékben, 1,5 százalékkal csökkent.

A külföldi irányítású leányvállalatok munkavállalóinak több mint kétharmada a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozott, arányuk a jelentős foglalkoztatónak számító nemzetgazdasági ágak közül ugyancsak ezekben az ágakban volt a legmagasabb (48 és 23 százalék). A foglalkoztatottak száma 2012-höz képest a víz- és hulladékgazdálkodás ágban egyötödével csökkent, a szállítás és raktározás ágban egytizeddel nőtt, ugyanakkor a munkaerő gazdasági tevékenység szerinti összetétele lényegében nem változott.

Ágazati szinten a foglalkoztatottak számában is nagyfokú koncentráció mutatható ki, 2013-ban a külföldi leányvállalatok munkavállalóinak közel 60 százaléka 10 ágazatban dolgozott. Ezek közül a legjelentősebbek – sorrendben – a kiskereskedelem, a közúti jármű gyártása, a nagykereskedelem, a számítógép és elektronikai termékgyártás, valamint a gép, gépi berendezés gyártása voltak.

A stratégiai döntéshozók székhelye

A FATS fontos feladatai közé tartozik választ adni arra a kérdésre, hogy a leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló, a vállalat működését alapvetően meghatározó, stratégiai döntéshozó szervezetnek vagy magánszemélynek mely országban található a székhelye.

A Magyarországon működő külföldi leányvállalatokat 2013-ban 107 különböző országból irányították, az irányító szervezetek vagy magánszemély tulajdonosok több mint kétharmadának székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt. Az EU tagországainak dominanciája a külföldi irányítású vállalkozások körében minden nemzetgazdasági ágra jellemző, arányuk az energiaiparban a legkiemelkedőbb (85 százalék).

A külföldi irányítású leányvállalatok tárgyévi teljesítménymutatóit vizsgálva a bányászaton kívül valamennyi nemzetgazdasági ágban megállapítható az unió tagországainak többségi aránya. A tagállamok a külföldi irányítású vállalkozások árbevételéből 65, bruttó hozzáadott értékéből 63, a bruttó tárgyi eszköz beruházásaiból 67, foglalkoztatottainak számából 69 százalékkal részesedtek 2013-ban. A teljesítmény- és a munkaügyi mutatók alapján szintén magas, 90 százalékot meghaladó az EU tagországainak aránya az energiaiparban.

Jelentős a koncentráció az irányítók székhelyének országa szerint is: a cégek 72 százalékát 2013-ban 10 országból irányították, ezek közül 8 uniós tagállam.

Az Európai Unió országai közül a vállalkozásszám, a gazdasági teljesítménymutatók és a foglalkoztatottak száma alapján egyaránt Németország a legfontosabb külföldi döntési centrum. A német irányítású leányvállalatok 2013-ban a külföldi leányvállalatok árbevételéből 30, hozzáadott értékéből 29 százalékkal részesedtek, és az összes külföldi irányítású vállalkozásnál dolgozók szintén 29 százalékát, azaz mintegy 183 ezer főt foglalkoztattak. Közel hattizedük (57 százalék) nagykereskedelemmel (ruházat-, lábbeli-, fa- és építőanyag-, fémáru-, szerelvény-, valamint vegyes termékkörű nagykereskedelem), kiskereskedelemmel (ruházat-, lábbeli-, gyógyszer-, iparcikk, illetve élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, valamint villamos háztartási készülék kiskereskedelme), ingatlanügyletekkel (saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, saját tulajdonú ingatlan adásvétele), fémfeldolgozási termék gyártásával és gépjármű, motorkerékpár kereskedelmével, javításával foglalkozott. A német irányítású vállalkozások teljesítményének alakulásában ugyanakkor más tevékenységek – közúti jármű gyártása, energiaipar – szerepe meghatározó, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a távközlés ágazatokkal együtt árbevételük több mint 70, és hozzáadott értékük közel 60 százaléka származott. A Magyarországon működő külföldi leányvállalatok bruttó tárgyi eszköz beruházásainak 38 százalékát németek valósították meg, esetükben kiemelkedő szerep jutott a közúti járművek gyártásához kapcsolódó szakágazatoknak. A közúti gépjármű, valamint a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, a járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása és a gépjárműkarosszéria-gyártás szak- ágazatokban működő vállalkozásoknál valósult meg a német beruházások fele. A foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk különösen erős a közúti jármű gyártása ágazatban, ahol a teljes vállalkozói kör munkavállalóinak közel felét (45 százalék) foglalkoztatták.

A teljesítménymutatók alapján az Európai Unió országai közül a következők játszottak még jelentős szerepet a külföldi leányvállalatok irányításában:

  • Ausztria (élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem; út, autópálya építése; papírgyártás; szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás; közúti áruszállítás; gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem),
  • Franciaország (gyógyszerkészítmény gyártása; élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem; gumiabroncs, gumitömlő gyártása; raktározás, tárolás; gyógyszer és gyógyászati termék nagykereskedelme; villamosenergia-termelés, -elosztás és -kereskedelem; gázkereskedelem),
  • Egyesült Királyság (élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem; vezeték nélküli távközlés; keményítő, keményítőtermék gyártása; számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység; dohányáru, valamint élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme),
  • Hollandia (közúti áruszállítás; sörgyártás; járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása; bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme; haszonállat-eledel gyártása; személygépjármű kölcsönzése; számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység),
  • Olaszország (gázelosztás; egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása; személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem; saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; műanyag-alapanyag gyártása; gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem),
  • Svédország (háztartási villamos készülék gyártása; híradás-technikai berendezés gyártása; egyéb gépjármű-kereskedelem).

A legtöbb, Európai Unión kívüli külföldi irányító székhelye az Egyesült Államokban van, az innen vezérelt vállalkozások az árbevétel, a hozzáadott érték, valamint a foglalkoztatottak száma alapján pedig a második helyet foglalták el az országok rangsorában. Az Egyesült Államokból irányított leányvállalatok összes árbevételének és hozzáadott értékének több mint 40 százalékát 2013-ban a motor, turbina (kivéve: légi-, közútijármű-motor), a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek, a járművillamossági, -elektronikai készülékek, valamint a híradás-technikai berendezés gyártásával, illetve a film-, video- és televízióprogram terjesztésével foglalkozó cégek adták. Az Egyesült Államokból irányított vállalkozások beruházásainak több mint ötöde a közúti gépjármű gyártása szakágazatban valósult meg, további egyharmaduk a motor, turbina (kivéve: légi-, közútijármű-motor) gyártása, a háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása, a közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, a vezetékes távközlés, a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint a járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása szakágazatokba irányult. Ezek a vállalatok 2013-ban több mint 91 ezer főt foglalkoztattak, a külföldi leányvállalatok munkavállalóinak 15 százalékát.

Az Európai Unión kívüli európai országok közül a korábbi évekhez hasonlóan egyedül Svájc szerepelt a vizsgált gazdasági mutatók szerinti 10 legfontosabb ország között. A svájci irányítás alatt álló leányvállalatok főleg gabona-, dohány-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelemmel, gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelmével, tea, kávé feldolgozásával, szerelvény gyártásával, valamint villamosenergia-termeléssel foglalkoztak.

A japán irányítású vállalkozások szerepe a hazai közúti gépjármű, illetve közúti jármű és járműmotor-alkatrész, valamint az elektronikai alkatrész, elektronikus fogyasztási cikk gyártásában jelentős, ahol árbevételük 58 és hozzáadott értékük 47 százalékát realizálták.

Az árbevétel és a hozzáadott érték szerinti rangsor alapján az Európai Unión kívüli országok között jelentős még a Koreai Köztársaság szerepe. Az innen irányított vállalatok Magyarországon leginkább elektronikus fogyasztási cikkek gyártásával, gumiabroncs, gumitömlő, híradás-technikai berendezések gyártásával, elektronikus, híradás-technikai berendezések és alkatrészeik, valamint elektronikus háztartási cikkek nagykereskedelmével foglalkoznak. 2013-ban árbevételük 88 százaléka, valamint hozzáadott értékük 93 százaléka ezekből a tevékenységből származott.

A külföldi irányítású vállalkozások bruttó hozzáadott értékének több mint négyötöde 2013-ban 10 ország között oszlott meg. A bruttó hozzáadott értékből való részesedés alapján következtethetünk arra, hogy melyek azok az országok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a magyar nemzetgazdaság teljesítményére.

Vállalatméret és külföldi irányítás Az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, azaz az átlagos vállalatmé- ret 2008–2013-ban alapvetően nem változott (2013-ban 35 fő), a hazai irányítású cégekét (3 fő) viszont jóval meghaladja. Az eltérés a feldolgozóipari ágazatokban, az energiaiparban és az információ, kommunikáció ágban a legjelentősebb. Míg 2013-ban egy külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozás átlagosan 144 munkavállalót foglalkoztatott, addig a hazai irányításúak 7 főt.

A foglalkoztatotti létszám egyes kategóriái alapján is erős a kapcsolat a vállalatméret és a külföldi leányvállatok részesedésének mértéke között. A vállalkozások számát tekintve a vállalatméret növekedésével a külföldi jelenlét is intenzívebb. A külföldi irányítás jelentősége elsősorban a nagyvállalati körben meghatározó, az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatok körében kevésbé számottevő.

A külföldi részesedés nagysága más mutatók esetében is hasonlóan függ a foglalkoztatotti létszámtól. A külföldi irányítású leányvállalatok aránya már az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások esetén is szignifikáns, a 250 fős vagy magasabb létszámú vállalkozásoknál pedig kiemelkedő. Az 50–249 fős vállalkozások árbevételének, hozzáadott értékének és beruházási teljesítményének legalább fele származik tevékenységükből. A 250 vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások körében az árbevételből 75, a hozzáadott értékből 73 százalékkal részesedtek, és a beruházások több mint hattizedét való- sították meg 2013-ban. Fontos kiemelni, hogy ebben a létszám-kategóriában foglalkoztatási hatásuk is jelentős, munkavállalóik az összes vállalkozás dolgozóinak 59 százalékát adták.

A külföldi irányítású vállalatok termelékenysége

A külföldi és a hazai irányítású vállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke 2008–2013-ban – a 2012. évi, kismértékű csökkenés kivételével – nőtt.

2008 és 2013 között jóval meghaladta a hazai irányítású cégekét. A két vállalati kör közötti termelékenységbeli különbség a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt, ennek eredményeként a külföldi leányvállalatok termelékenysége 2013-ban a hazai irányításúakénak több mint két és félszerese volt. A különbség az ingatlan- ügyletek nemzetgazdasági ágban a legszámottevőbb, ahol a külföldi leányvállalatok egy főre vetítve ötször annyi hozzáadott értéket termelnek, mint magyar irányítású versenytársaik.

2013-ban a legtermelékenyebb vállalkozásokat – sorrendben – az alábbiakból irányították (a magas termelékenységet okozó szakágazatok felsorolásával):

  • Egyesült Államok (film-, video- és televízióprogram terjesztése; motor, turbina gyártása /kivéve: légi-, közútijármű-motor/; gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme; számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme; közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása),
  • Koreai Köztársaság (elektronikus fogyasztási cikk gyártása; elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme; gumiabroncs, gumitömlő gyártása),
  • Németország (villamosenergia-elosztás; közúti gépjármű gyártása; vezetékes távközlés; villamosenergia-termelés),
  • Franciaország (raktározás, tárolás; saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; gyógyszerkészítmény gyártása; villamosenergia-elosztás; gyógyszer, gumiabroncs, gumitömlő gyártása),
  • Norvégia (vezeték nélküli távközlés; vegyi áru nagykereskedelme; alumíniumgyártás),
  • Japán (közúti gépjármű gyártása; gumiabroncs, gumitömlő gyártása; műszaki kerámia gyártása),
  • Izrael (számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme; gyógyszerkészítmény gyártása).

Amennyiben a hozzáadott érték árbevételhez viszonyított aránya magas, az általában olyan gazdasági tevékenységre utal, ahol nagy jelentősége van a képzett munkaerőnek és/vagy az alkalmazott fejlett technológiának – ezek általában a tudás- és technológiaintenzív iparágak. Az alacsony hozzáadottérték-hányad olyan termelési folyamatokat, illetve szolgáltatásnyújtást takar, ahol a fentiek jelentősége kisebb – a termelési inputokon végzett átalakító, értéknövelő tevékenység kevésbé számottevő –, azaz az árbevétel inkább a termelés során felhasznált anyagok, energia és közvetített szolgáltatások értékére nyújt fedezetet.

A legnagyobb árbevételű ágazatok közül viszonylag magas, a külföldi irányítású leányvállalatok átlagát (19 százalék) meghaladó hozzáadottérték-hányaddal rendelkeznek a külföldi irányítású cégek a gumi-, műanyag termék gyártása és a gépgyártás területén, míg a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, az energiaipar, a nagy- és kiskereskedelem és a vegyi anyag, termék gyártása ágazatok árbevételének hozzáadott érték tartalma az átlaghoz képest alacsony. A legnagyobb relatív hozzáadott értékű tevékenységeket a külföldi leányvállalatok a munkaerő-piaci szolgáltatás, a kőolaj-, földgázkitermelés, a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a tudományos kutatás-fejlesztés és az információtechnológiai szolgáltatás területén folytatták, ahol az árbevétel legalább felét a hozzáadott érték képezte. A hozzáadottérték-hányad nagysága utal arra is, hogy a nemzetközi vállalatok magyarországi cégei a globális termelési lánc mely – magasabb vagy alacsonyabb hozzáadott értékű – részfolyamataira szakosodnak. Hazánkban a külföldi leányvállatok tevékenységét az uniós átlagnál (2010–2012-ben 20–21 százalék) alacsonyabb hozzáadottérték-hányad (2012-ben 18 százalék) jellemezte.

A külföldi irányítású leányvállalatok regionális jellemzői

A külföldi irányítású leányvállalatok száma, teljesítménye, beruházási tevékenysége és foglalkoztatásban betöltött szerepe Magyarország egyes régi- óiban jelentősen eltér. A külföldi leányvállalatok szerepe – a székhely szerinti adatok alapján – területileg erősen koncentrált, árbevételük, hozzáadott értékük és bruttó beruházásaik több mint 75 százaléka Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon bejegyzett vállalkozásokhoz köthető. Kiemelkedően járulnak hozzá a vállalkozói szektor mutatóit jelentősen befolyásoló, nagy gazdasági súllyal rendelkező régiók teljesítményéhez.

A területi összehasonlítás alapján a régiók döntő többségben a külföldi leányvállalatok tevékenység szerint specializálódnak. Közép-Magyarország kivételével – a székhely szerinti adatok szerint – valamennyi régióban a külföldi leányvállatok körében az ipari, építőipari tevékenység szerepe meghatározó, míg a kereskedelem és az egyéb, nem pénzügyi szolgáltatások hozzájárulása a hozzáadott értékhez kevésbé jelentős. Ugyanakkor a külföldi irányítású leányvállalatok hozzáadott értékének közel hattizedét adó Közép-Magyarországon az ott bejegyzett külföldi vállalkozások tevékenységi struktúrája viszonylag kiegyensúlyozott.

A Közép-Magyarországon regisztrált külföldi irányítású leányvállalatok a nagykereskedelem, a gép, gépi berendezés gyártása, a kiskereskedelem, a távközlés, a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység, az energiaipar és az információtechnológiai szolgáltatás területén meghatározóak, árbevételük közel kétharmada és hozzáadott értékük több mint fele ezekből a tevékenységekből származott. A stratégiai döntéshozatal székhelye alapján Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc szerepe jelentős, vállalkozásaik együttesen a régió külföldi leányvállalatainak árbevételéből és hozzáadott értékéből egyaránt több mint 80 százalékkal részesedtek, és az összes bejegyzett vállalkozás teljesítményének 44, illetve 46 százalékát realizálták.

A Közép-Dunántúlon bejegyzett külföldi leányvállalatok tevékenységében a közúti jármű gyártása, az elektronikai ipar, a kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint a gumi- és műanyagipar szerepe jelentős, ezekben együttesen árbevételük 66, illetve hozzáadott értékük 62 százalékát érték el. A régió vállalkozásainak teljesítményét jelentősen befolyásolták az Egyesült Államokból, Japánból, Ausztriából, Németországból, Ukrajnából, Dániából, a Koreai Köztársaságból és Finnországból irányított cégek, amelyek a külföldi leányvállalatok árbevételéből és hozzáadott értékéből együttesen 79, illetve 83 százalékkal részesedtek, az összes bejegyzett vállalkozás árbevételének és hozzáadott értékének pedig több mint felét adták.

Nyugat-Dunántúlon a külföldi irányítású leányvállalatok árbevételük 74, hozzáadott értékük 71 százalékát összesen 5 ágazatban (közúti jármű gyártása; energiaipar; gumi- és műanyagipar; villamos berendezés; valamint gép, gépi berendezés gyártása) realizálták. A stratégiai döntéshozók székhelye szerint vizsgálva a leányvállalatok tevékenysége a régióban erősen koncentrált, árbevételük és a hozzáadott értékük meghatározó részét 8 ország (Németország, Ausztria, az Egyesült Államok, Hollandia, India, Franciaország és Japán) vállalkozásai állították elő, amelyek együttesen 56, illetve 55 százalékkal járultak hozzá az összes vállalkozás teljesítményéhez.

Dél-Dunántúlon a külföldi jelenlét elsősorban az elektronikai ipar, az energiaipar, a gép, gépi berendezés, a villamos berendezés gyártása, valamint a kohászat ágazatokban számottevő, az árbevétel közel kétharmada és a hozzáadott érték közel háromnegyede ezekből a tevékenységekből származott a régióban bejegyzett külföldi leányvállalatok körében. A vállalatirányítás székhelye alapján Németország, Szingapúr, Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság szerepe kiemelkedő, az árbevétel megközelítőleg 90 százaléka az ezekből az országokból irányított leányvállalatok tevékenységének eredménye. A meghatározónak számító irányító országok leányvállalatai az összes régiós vállalkozás árbevételéből 30, hozzáadott értékéből 23 százalékkal részesedtek. A többi régióhoz képest ez az arány az egyik legalacsonyabb.

Észak-Magyarországon a külföldi irányítású leányvállalatok árbevételének több mint 88, hozzáadott értékének több mint 84 százaléka 7 ágazatban (elektronikai ipar; energiaipar; kohászat; közúti jármű; vegyi anyag, termék; gép, gépi berendezés; valamint villamos berendezés gyártása) keletkezett. A Németországból, az Egyesült Államokból és Kínából irányított vállalkozások a régióban regisztrált külföldi leányvállalatok árbevételének 85, hozzáadott értékének 80 százalékát adták, az összes vállalkozás teljesítményéből pedig 46, illetve 40 százalékkal részesedtek.

Észak-Alföld jelentős gazdasági súlyt képviselő külföldi leányvállalatainak tevékenységében az elektronikai ipar, az energiaipar, a gumi-, műanyag termék gyártása, a gyógyszergyártás, a villamos berendezés gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszergyártás ágazatok szerepe meghatározó, ezek az árbevételhez 79, a hozzáadott értékhez 74 százalékkal járultak hozzá. A külföldi vállalkozások teljesítményének döntő hányadát – az árbevétel 87, a hozzáadott érték 82 százalékát – adó vállalkozásokat a Koreai Köztársaságból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Izraelből, az Egyesült Államokból, Svédországból és Hollandiából irányították. Ezek a leányvállalatok a régió bejegyzett vállalkozásainak árbevételéből 40, hozzáadott értékéből 35 százalékkal részesedtek.

Dél-Alföld külföldi irányítású vállalkozásai árbevételük 85, hozzáadott értékük 80 százalékát összesen 7 ágazatban – közúti jármű gyártása; energiaipar; gép, gépi berendezés gyártása; gumi-, műanyag termék gyártása; élelmiszergyártás; villamos berendezés gyártása; építőanyag-ipar – állították elő. A régióban a Németországból, Franciaországból, Svájcból és az Egyesült Államokból irányított cégek gazdasági súlya jelentős, a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások árbevételének 83, hozzáadott értékének 82 százalékát realizálták, és a teljes vállalkozói szektor teljesítményéből 28, illetve 26 százalékkal részesedtek.

Külföldi irányítású pénzügyi vállalatok

Az Európai Unió FATS-rendelete a pénzügyi cégekre a nem pénzügyi vállalatoktól eltérő adatszolgáltatást ír elő, a speciális működési, valamint a teljesítménymérési feltételek következtében. Ezért a pénzügyi vállalatok tevékenysége az árbevétel, a termelési érték teljesítménymutatók, valamint a foglalkoztatottak létszáma alapján mutatható be.

2013-ban a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban működő több mint 19 ezer vállalkozás mindössze 2,0 százaléka állt külföldi irányítás alatt, ugyanakkor a teljesítmények jelentős hányada ezekhez a vállalkozásokhoz köthető.

A pénzügyi közvetítés, valamint a biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatokban a külföldi tulajdonú vállalkozások aránya 2013-ban 28, illetve 32 százalék volt, a teljesítményből 63 és 88 százalékkal részesedtek. A két ágazat munkavállalóinak 55, illetve 93 százaléka külföldi irányítású vállalkozásnál dolgozott.

2013-ban az összes magyarországi pénzügyi vállalkozás mintegy 96 százaléka az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatba tartozott, az árbevételből és a foglalkoztatottak számából való részesedésük azonban jóval alacsonyabb, 26, illetve 30 százalék volt. Ezen vállalkozások 2013-ban több mint 317 milliárd forint árbevételt értek el, és csaknem 26 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazat külföldi irányítású szervezeteinek részaránya a tárgyévben nem érte el az 1 százalékot sem, ugyanakkor az árbevétel 23 százalékát állították elő, és a munkavállalók 6,3 százalékát foglalkoztatták.

A külföldi irányítású pénzügyi vállalatok többségét (86 százalék) – a nem pénz- ügyiekhez hasonlóan – 2013-ban az Európai Unió országaiból irányították, bár egyre nagyobb az unión kívüli országok részesedése is. A külföldi tulajdonú pénzügyi vállalkozások csaknem felének (45 százalék) végső döntéshozói 2013-ban osztrák, német, olasz és francia székhellyel rendelkeztek. Jelentősen növelte részesedését a vállalkozások számát tekintve az Egyesült Államok (12 százalék), valamint megjelentek új, Kanadából és Izraelből irányított piaci szereplők is. Utóbbiak elsősorban holdingvállalatok, jellemzően kis bevételt realizáltak, és munkavállalóik száma is alacsony, így a gazdasági teljesítményt érdemben nem befolyásolták.

A pénzügyi közvetítés ágazat vállalatainak közel ötödét (17 százalék) 2013-ban az Egyesült Államokból irányították. E cégek több mint fele jellemzően alacsony teljesítménnyel és kisszámú munkavállalóval működő holdingvállalat volt. A vállalkozások további egyharmadának stratégiai irányítását Ausztriából, Németországból, Franciaországból és Kanadából végezték. Az ágazat teljesítmény szerinti rangsorát 2013-ban a termelési érték közel negyedét előállító osztrák irányítású pénzügyi vállalkozások vezették, amelyek teljesítménye 33 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és megelőzték az olasz irányítású leányvállalatokat. A teljesítmény további 45 százalékát a Németországból, az Egyesült Államokból, Belgiumból és Franciaországból irányított vállalatok realizálták, közülük a francia irányítás alatt állók részesedése az egy évvel korábbihoz képest közel felére esett vissza.

A foglalkoztatottak számát tekintve az ágazatban a legnagyobb súllyal az osztrák és az olasz irányítású vállalkozások rendelkeztek, őket az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból és Belgiumból irányított vállalkozások követték.

A biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok ágazatban 2013-ban a biztosító társaságok döntő többsége (85 százalék) külföldi tulajdonban volt. A szervezetek számának országok szerinti rangsorát – az előző évhez hasonló- an – Németország és Ausztria vezette, az ágazat vállalkozásainak 52 százalékát ebből a két országból irányították. A teljesítmény meghatározó hányadát (94 százalék) 5 ország (Németország, Hollandia, Ausztria, Olaszország és Franciaország) vállalkozásai realizálták.

Az ágazaton belül a munkavállalók 68 százaléka francia, olasz és német irányítású biztosítóknál dolgozott.

Az egyéb pénzügyi tevékenység ágazatban működő külföldi leányvállalatok több mint ötöde (22 százalék) osztrák, további egynegyedük olasz és német irányítás alatt állt. Ugyanez a 3 ország vezette a teljesítmény szerinti rangsort, csupán sorrendjük tér el, és együttesen a külföldi irányítású vállalatok teljesítményének több mint felét (55 százalék) realizálták.

A jelentős teljesítményükhöz képest a német irányítású vállalkozások kevés munkavállalóval rendelkeztek, ezért a foglalkoztatottak száma szerinti rangsorban csak a negyedik helyet foglalták el, 12 százalékos részesedéssel. Ennél nagyobb arányban részesedett a foglalkoztatottak számából Ausztria (22 százalék), Olaszország (15 százalék) és Hollandia (14 százalék).

KSH

Egymilliárd jent fizet Tokió a dél-koreai szexrabszolgák miatt

0

A japán kormány sok évtizedes huzavona után úgy döntött, hogy egymilliárd jennel támogatja a dél-koreai szexrabszolgák családjait támogató dél-koreai alapítvány létrehozását.

Abe Sindzo japán miniszterelnök bocsánatot kért a japán hadsereg második világháborús koreai, civilek elleni tevékenységéért, s egyben egymilliárd jent (8,3 millió dollárt) ajánlott fel egy alapítványnak.

A japán hadsereg katonáinak bordélyokat állítottak fel a második világháborúban Koreában. Tokió szerint ide önként jelentkezhettek a korai nők, Szöul szerint azonban kényszerítettek őket arra, hogy prostituáltként elégítsék ki a katonákat.

Egyes dokumentumok szerint 410 ezer koreai nő dolgozott a tábori bordélyokban, más kimutatások alapján a számuk 20 ezerre tehető. Dél-Koreában jelenleg 46 egykori szexrabszolga él.

Szilveszteri tűzijáték: 12 jó tanács a biztonságos szórakozáshoz

Szilveszterhez közeledve egyre többen vásárolnak pirotechnikai termékeket. A legfontosabb tudnivaló: magánszemély petárdát továbbra sem birtokolhat, és nem használhat – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Az év utolsó napján mindenki önfeledten szeretne szórakozni. A szilveszteri tűzijáték gyújtása látványos, azonban ennek is megvannak a maga szabályai. Néhány egyszerű tanács megfogadásával azonban megelőzhetőek lennének a későbbi kisebb-nagyobb balesetek.

Legfontosabb alapszabály, hogy pirotechnikai termékeket kizárólag szaküzletben vásároljunk, és ne az utcai árustól, vagy a piacon!

Pirotechnikai termékekhez használati és kezelési útmutatót kötelező mellékelni. A terméken magyar nyelvű, jól olvasható címkének kell szerepelnie. Győződjünk meg arról, hogy a terméken vagy a csomagoláson szerepel-e a CE megfelelőségi jelölés. A CE-jelölést jól látható, könnyen olvasható és maradandó módon kell a pirotechnikai terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a pirotechnikai termékhez rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson elhelyezni.

A pirotechnikai terméket be kell sorolni különböző számú pirotechnikai osztályba. Az 1-es és a 2-es kategóriába azok a termékek tartoznak, melyeket egész évben megvásárolhatunk, mint például a tortagyertya vagy csillagszóró. A 3-as osztályba kategorizált termékek már több hatóanyagot tartalmaznak, így ezek használata közepes kockázattal jár. Az ilyen besorolású tűzijátékot csak év végén veheti meg engedély nélkül a nagykorú személy, és a fel nem használt vagy hibás termékeket a fogyasztónak kötelessége január 5-ig visszavinni a forgalmazóhoz. A bolt pedig köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

A fogyasztó az utcákon vagy például szabadidő eltöltésére szolgáló területeken kizárólag december 28. 18 óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra közötti időtartamon belül használhatja.

Az NFH 12 jó tanácsa a biztonságos szórakozáshoz

  1. Tűzijáték terméket kizárólag engedéllyel rendelkező forgalmazótól, magyar használati utasítással ellátva vásároljon! Ne vásároljon lejárt felhasználhatósági idejű terméket!
  2. Úgy tárolja azokat, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá!
  3. Olvassa el a használati útmutatót, és mindig tartsa be az abban foglaltakat!
  4. Ne szerelje szét, ne alakítsa át a terméket!
  5. A termékek jelentős része csak szabadtéri felhasználású, ezért beltérben soha ne működtesse azokat!
  6. Kézben tartva ne hozza működésbe a tűzijátékot, és ne hajoljon fölé!
  7. Győződjön meg arról, hogy függőleges irányban semmilyen akadály nincs a termék útjában, és oldalirányban tartsa be a gyártó által meghatározott, a használati útmutatóban szereplő biztonsági távolságokat!
  8. A tűzijáték rakéta vezetőpálcáját soha ne szúrja be a földbe, hanem stabilan álló csőből indítsa, mely lehet egy üres pezsgősüveg is! Eltört vezetőpálcás rakétát ne indítson. A kisebb telepet támassza meg oldalról téglával, esetleg egy másik teleppel. Vetőcsöves (golyós) bomba betöltésekor figyeljen rá, hogy mindig a gömb rész legyen fölfelé.
  9. A környezeti tűz oltásához legyen a közelben tűzoltó készülék – de minimum egy vödör víz -, hiszen az ördög sosem alszik!
  10. A sérült, hibás vagy lejárt szavatosságú terméket vigye vissza a forgalmazóhoz!
  11. A petárda birtoklása és felhasználása tiltott!
  12. Vigyázzon arra, hogy az Ön szórakozása ne veszélyeztessen másokat (személyeket, állatokat), tárgyakat, épületeket, a természetet!

Putyint kiütötte a nyeregből Angela Merkel

0

Az AFP francia hírügynökség szerint 2015-ben Angela Merkel volt a világon a legbefolyásosabb embere, ezzel megelőzte az orosz elnököt.

Vlagyimir Putyin a tavalyi első helyét kénytelen volt átadni Angela Merkel német kancellárnak – az AFP újságíróinak értékelése szerint. Az Év embere listán a harmadik helyre Ferenc pápa került.

A negyedik helyen a párizsi polgárt találjuk, akik ebben az évben két borzalmas terrorista akció elszenvedője volt. Ötödik helyre az Iszlám Állam vezetője, Bagdadi került.

Érdekesség, hogy a tízes listára nem került fel az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, ott van viszont az elnöki posztért induló Donald Trump milliárdos (7. hely) és John Kerry külügyminiszter (10. hely).

Adójogszabályok 2016. évi változásai

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakembere átfogó tájékoztatást ad az adójogszabályok 2016. évi változásairól.

További információk az alábbi linken.

Moszkva nem hisz a tartósan alacsony kőolajárban

0

Bár Oroszország felkészül az alacsony olajárakra, Moszkvában azzal számolnak, hogy előbb-utóbb többet kérhetnek az olajért.

A tartósan alacsony olajár visszaveti a beruházási kedvet, amely inkább előbb, mint utóbb a termelés csökkenéséhez vezet, ez pedig maga után vonja az árak emelkedését. Legalábbis ez a véleménye Arkagyij Dvorkovicsnak.

Az orosz kormányfő-helyettes a Rosszija-24 tévé csatornának nyilatkozva megerősítette, hogy Oroszország a költségvetését a hordónkénti 50 dollár alatti árra lövi be. Moszkva abban is biztos, hogy jó ideig nem számolhat 100 dolláros árral, elsősorban az OPEC-országok üzletpolitikája miatt.

Az OPEC-államok jelenleg napi 31-32 millió hordó olajat termelnek ki, s december elején Bécsben úgy döntöttek, hogy nem fogják vissza a termelést. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az olajár decemberben 11 éves mélypontra zuhant, 36 dollárra.

Az árak alakulását befolyásolhatja, hogy az Egyesült Államok negyven év után ismét exportál kőolajat, az első üzletet meg is kötötték Hollandiával.

Január 1-től új tartalmú adóigazolásokat állít ki a NAV

0

2016. január 1-től az eddig megszokott adó- és együttes adóigazolások helyett új tartalmú adóigazolásokat1 állítanak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatai – hívja fel a figyelmet az adóhatság.

Az új adóigazolás kiadása során az adóhatóság vizsgálja az adó-, vámtartozások, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozások fennállását, az elévülési időn belüli bevallásokat, a jogerős megállapításokat és a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. Megmarad a köztartozásmentesnek minősülés tényéről szóló igazolás is, amely kizárólag nemleges tartalommal, a köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálati szempontjainak figyelembevételével kerül kiállításra.

Az új adószámlán nyilvántartott adó- és vámtételek (a letétek és az elkülönült számlák figyelembevétele nélkül) nettó módon kerülnek beszámításra, mindemellett megszűnik az igazolások utáni illetékfizetési kötelezettség is.

Tekintettel arra, hogy az év első hetében több rendszerünkben jelentős átalakítás (folyószámla integráció, igazolás kiadási rendszer átalakítása) folyik, az igazolások zavartalan kiadása 2016. január 7-től biztosított. A NAV ezért arra kéri az ügyfeleket, hogy az igazolás kiadással kapcsolatos ügyeiket lehetőség szerint december 29-ig, vagy az átállást követően január 7-től intézzék.

Cafeteria és öngondoskodás − 2016

0

Milyen munkaadói, munkavállalói hozzáállások, érdekváltozások várhatóak 2016-ban? − tekintettel az adóváltozásokra, az értékes munkaerő-állomány fogyására, annak megtartására, a hazai nyugdíjrendszer demográfiai trendek miatt várható távlati megroggyanására?

További információk az alábbi linken.

Már tavaszra kész lesz a 2017-es költségvetés

0

A kiszámíthatóság jegyében a kormány a jövő évben és azután is már tavaszra el akarja készíteni a rákövetkező év költségvetését – mondta a Magyar Időknek Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Azt gondolom, reális képünk lehet már tavaszra arról, hogy mi lehet 2017-ben. A stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából pedig komoly az elköteleződés a kormány részéről, hogy már tavasszal a parlament elé terjeszti a költségvetést – mondta a Magyar Időknek Hornung Ágnes.

A magyar közmunkaprogram szerinte egyedülálló jelenség, amit korábban az unió is sok kritikával illetett. Hornung Ágnes úgy fogalmazott: „Végül ők is belátták, hogy nemcsak gazdaságpolitikai előnyei vannak, hanem egy szociálpolitikai eszköz is, amely a munka világában kevésbé járatos generációknak képez átmenetet, így hatását inkább hosszú távon nézném. Mint minden programnak, ennek is lehetnek gyengébb pontjai, például a hatékonyságán lehetne még javítani, erre azonban már történtek lépések. Különösen fontos, hogy célzottabbá váljon a program és jobban tudjon koncentrálni a nagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatokra.”