A Share német mintán nyugszik, célja a sörvásárláson alapuló jótékonykodás. A kezdeményezéssel a társadalmi felelősségvállalást és a civil szféra támogatását tűzték ki célul az alapítók. Alvégi Lócival és Káldi Mártonnal beszélgettünk.
– Mitől lesz jótékony egy sör?
Alvégi Lóci: Az adományozástól. Németországban találkoztam ezzel először, amikor egy berlini utazás során, az egyik vendéglátóhelyen ajánlotta a pultos. Ott nagyon komolyan foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalással, aminek egyik eleme a „Sozial Bier”. A lényege csupán annyi, hogy az összeg egy része, amit kifizetünk egy sörért, jótékony célokra megy. Amikor hazajöttem, kerestem társakat, és hárman kezdtük el megvalósítani.
Káldi Márton: Igen, van egy harmadik alapítótársunk is, Ádám István. Mi alapvetően kétféle kézműves sört forgalmazunk, az egyik egy pils, a másik pedig egy alkoholmentes kézműves sör. Abszolút piaci alapon dolgozunk, sörfőzdével, forgalmazóval, vendéglátóhelyekkel, boltokkal, nyilván mindenkinek az az érdeke, hogy haszna legyen a sörforgalmazásból. Eladjuk a sört, abból keletkezik valamennyi profit, annak egy részét mindig visszaforgatjuk a vállalkozásba, a nyereséget pedig, ami ezen felül keletkezik, jótékony célokra fordítjuk. Jelenleg ott tartunk, hogy egy korsó sör után 80 forintot tudunk jótékony célokra fordítani. Kialakítottunk egy adományozási rendszert is, hogy a lehető legjobb módon tudjuk elosztani a civil szférában. Van hat terület, amit kiválasztottunk: művészet és kultúra; szociális ügyek és jogvédelem; alkoholizmus és addikciók; oktatás és kutatás; környezet- és állatvédelem; egészségügy és sport. Minden területen felkérünk egy nagykövetet, aki ott meghatározza az adományozásra érdemes szervezeteket. Olyan nagyköveteket kerestünk, akik egyrészt elismertek a szakmájukban, másrészt van rálátásuk az adott területre. Jelenleg két területen van nagykövetünk, a művészet és kultúra területén Kovács Patrícia színésznő, a szociális ügyek és jogvédelem területén pedig az Amnesty International.
– Sörönként történik az adományozás, vagy egy adott összeg után?
K. M.: Adott összeg után. Van egy számlálónk, az 100 ezer forintokra van beállítva, és ha az összegyűlik, akkor adományozunk a kiválasztott szervezetnek. Így haladunk végig a hat területen, folyamatosan rotálódva. A következő valószínűleg az egészségügy és sport lesz.
– Hol forgalmazzák a söröket?
A. L.: 18–20 hely van az országban, ahol adunk el sört, de folyamatosan járjuk a helyeket, és hétről-hétre egyre több pont kerül rá erre a hálózatra. Folyamatosan dolgozunk rajta, mert az a cél, hogy minél több helyen találkozzanak a Share-rel az emberek. De nem feltétlenül csak a boltok és a vendéglátóhelyek jelentik a célt. Olyan cégeket is meg szoktunk keresni, ahol tartanak sört az iroda hűtőjében. Példának okáért a Prezi és a LogMeIn hetente rendel tőlünk sört, ezeknek a cégeknek a jótékony sör vásárlása társadalmi felelősségvállalás is. Lesz még egy harmadik láb is, a fesztiválszezon, arra készülünk még, hogy egy saját Share busszal megyünk és áruljuk a sört. Jelenleg nem a nagy fesztiválokban gondolkodunk, hanem a kisebb rendezvényekben, ahova könnyebben tudunk eljutni. Nyáron szinte minden hétvégén lehet találni egy fesztivált, legyen szó pecsenyefesztiválról, vagy sörfesztiválról. Ebben szeretnénk haladni előre, remélhetőleg állandó partnerkapcsolatokat is ki tudunk építeni.
– Mennyit tudtak átvenni a német mintából?
A. L.: Igazából csak az alapötletet. Németországban ez már egy 5 éves márka, elég dinamikusan fejlődik. Ott a sör nemzeti ital, valamint a civil szféra is sokkal nagyobb. Így a pénzelosztás projektalapon, regionálisan történik. Magyarország sokkal kisebb piac, ezért úgy ítéltük meg, hogy nincs értelme az ilyen jellegű elaprózódásnak.
– Mikor kezdték el a Share-t?
A. L.: Két éve februárban jöttem haza Németországból, akkor összeültünk és elkezdtünk ezzel foglalkozni. Ez az egyik dátum.
K. M.: A másik dátum, ami kicsit hivatalosabb, az 2016. szeptember 24., akkor jelentünk meg először a Fenntarthatósági Napon egy standdal. A nagyon kedvező fogadtatás jele volt, hogy a második helyet nyertük el a közönségdíjas szavazáson.
– Mivel foglalkoznak még?
A. L.: Mindhármunknak megvan a saját üzlete. Ha a Share túlnő rajtuk, akkor megpróbálunk újabb erőforrásokat bevetni. Nekem egy design cégem van.
K. M.: Én az Imagine Budapest városnéző túrákkal foglalkozó cégen dolgozom a nővéremmel, István pedig egyedi ajándéktárgyakkal foglalkozik, például fesztiváloknak készít pólókat, kiegészítőket stb.
– Akkor a kreativitás nem hiányzik a csapatból…
A. L.: Nem, szerencsére. Nem véletlenül így álltunk össze. Egyébként az a jó, hogy amennyire hasonlóak vagyunk, annyira különbözünk is. Én például az optimistább vagyok, Márton a racionálisabb. Azt gondolom, hogy a jó munkához mindkettőre szükség van, emiatt is vagyunk egy jó csapat.
K. M.: De ez nem csak bennünk, alapítókban van meg, hanem az egész Share mögötti csapatban. Olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik egyrészt a saját szakmájukban kiváló szakemberek, másrészt jó barátaink. Jól tudunk együtt dolgozni.
– Mennyien dolgoznak a Share-nél összesen?
A. L.: Hárman vagyunk alapítók, rajtunk kívül még 15–18 emberrel dolgozunk együtt. A többiek is foglalkoznak mással, mindenki önkéntesként tevékenykedik a Share-nél. Vannak grafikusok, designerek, kommunikációs, marketinges munkatársak és még sorolhatnám. Nem azt kérjük tőlük, hogy hordjanak rekeszt, mindenki a saját szaktudását tudja teszi hozzá a sikerhez, együtt „toljuk a szekeret”.
K. M.: Ebben az első, kritikus időszakban, amely a felfutásról szól, minden olyan forint, amit magunknak fizetnénk, sokkal jobb helyen van akár az adományban, akár a költségvetésben. Emellett az adományozás arányát szeretnénk jó magasan tartani.
– Szeretnék, hogy ez kinője magát főállású tevékenységgé?
K. M.: Vállalkozók vagyunk, nekünk a főállású tevékenység, mint olyan, egy idő után megszűnik. Én nem szívesen hagynám ott egyik munkámat sem, a kettőt együtt szeretném csinálni, időnként az egyikbe teszek több energiát, időnként a másikba.
A. L.: Az sokkal fontosabb cél, hogy önálló gazdasági entitássá váljon a Share, és ne csak önkéntesként dolgozzon benne mindenki. Az önkéntes munkának van egy ciklikussága. A lelkesedés az első időszakban sokkal nagyobb, az első fizetett munkává az önkéntes koordinálás válik. Egy ponton túl ezt nem csak önkéntes munkából szabad csinálni, fontos, hogy a kulcsemberek meg legyenek fizetve, mert egyrészt nagyon nagy felelősség, másrészt egy idő után nagyon sok pénz lesz benne.
– Mi alapján döntik el, hogy kik legyenek a nagykövetek?
K. M.: Ezt mindig egy hosszas gondolkodás előzi meg. Igyekszünk mindig ismert embereket megkeresni, akik hitelesek, és a szakmájukban is elismertek. Másrészt fontos, hogy tudjanak azonosulni az alapkoncepcióval, hiszen ők viszik a Share hírét.
A. L.: Minél jobban ismerik a szakterületüket, annál jobban tudják segíteni. Sok embert és szervezetet megkerestünk már. Ha már hallanak róla az emberek, akkor sokkal könnyebbé válik a folyamat.
– Milyen marketingeszközöket használnak?
K. M.: Nincs nagy keretünk a marketingre, így jelenleg főként az online felületeken dolgozunk, a Facebook és a Google segítségével. Ami viszont a legerősebb marketingeszköznek tűnik, az a szájhagyomány és a PR. Ebben is segítségünkre vannak a nagykövetek. Ha ezt jól csináljuk, láthatóan megbízható cég vagyunk és hozzuk a minőséget, akkor remélhetőleg magától is elég gyorsan fog elterjedni és az emberek is szeretni fogják.
A. L.: Ezenkívül az értékesítés helyszíne is egy fontos csatorna a Share hirdetésében. A grafikára és a megjelenésre is figyelünk, valamint arra, hogy a vendéglátóhelyeken, kocsmákban lehessen ajánlani a vendégeknek. Nyilván jelenleg még nem tudunk annyit fordítani rá, mint a nagy sörmárkák, de előbb-utóbb odáig is el fogunk jutni.
– Szeretnék üzletekben is értékesíteni?
K. M.: Egy-két sörre specializálódott üzletben már most is lehet kapni, de természetesen ezt a vonalat is szeretnénk erősíteni.
A. L.: A nagy üzletláncokba még nem sikerült betörnünk, de ott is próbálkozunk. Az egy kicsit körülményesebb és nehezebb folyamat, de előbb-utóbb reméljük, hogy üzletláncokban is kapható lesz. Van egy partner-webshopunk is a forgalmazásra, de a jövőben mi magunk is árulni szeretnénk. Ehhez még meg kell szereznünk bizonyos engedélyeket.
– Önök szerint ezzel a kezdeményezéssel mennyire lehetne formálni az emberek gondolkodását, vagy a szervezetek társadalmi felelősségvállalását?
A. L.: Ez kimondott szándékunk. Nem csak primer módon a jótékonykodás, hanem a szemléletformálás is. Azt gondoljuk, hogy ez az egyik legegyszerűbb belépési mód a jótékony létbe.
– Elképzelhető, hogy később más termékekkel is kipróbálják?
A. L.: Nyilván még nem időszerű, de természetesen. Jelenleg a név és az ötlet miatt kötöttek vagyunk a sörhöz, de ha lesz erre egy jól bevált és alkalmazható üzleti modell, akkor miért ne?
K. M.: Most az a legfontosabb, hogy ismertek legyünk, minél többen halljanak rólunk, minél több helyen ott legyen és kapható legyen a Share. Bázisépítésben vagyunk. Öt hónapja működünk, most épülnek ki az alaprendszerek, amik egy cégműködéshez kellenek. Az egész év erről fog szólni, hogy egy erős alap legyen, minél szélesebb körben ismertek legyünk.
Kovács Réka Fruzsina
