A következő 10-15 évben az orosz mezőgazdaságban a szőlőtermesztésben is alapos változások várhatóak. Főleg, ha megvalósulna a mezőgazdasági miniszter, Alekszandr Tkacsov elképzelése, hogy már a közeljövőben tiltsák meg az olcsó, gyenge minőségű boralapanyagok importját.
Ha a boros importstopot egyik napról a másikra meglépnék, rövid idő belül kifogynának a raktárkészletek, az orosz szőlészet-borászat ugyanis nincs felkészülve a hiány pótlására. Oroszországban jelenleg mindössze 90 ezer hektáron termesztenek szőlőt.
Sok importőr viszont arra épít, és abból csinál üzletet, hogy kopejkákért szerzi be külföldről a legolcsóbb borokat, azokat orosz borokkal háziasítják, és így dobják piacra. Tkacsov szerint ennek a gyakorlatnak sürgősen véget kell vetni.
Tkacsov (57) áprilisban váltotta Nyikolaj Fjodorovot, aki bár lemondott posztjáról, az államfő tanácsadójaként dolgozik tovább a Kremlben. Az új miniszter egyértelműen azt a feladatot kapta Vlagyimir Putyintól, hogy az agrárium átalakításával csökkentse az élelmiszerárakat, amelyek egy év alatt hozzávetőlegesen 20 százalékkal nőttek.
Importstop esetén már most hozzá kellene fogni a nagyszabású telepítésekhez, a szőlőültetvények területét 350 ezer hektárra kellene növelni. Ehhez persze koncepciót kellene készíteni, eleve felmérni, hogy hol találnának ilyen méretekben alkalmas területet – mindennek azonban egyelőre nincs semmilyen publikus nyoma.
A tiltás elrendelése természetesen elsősorban (gazdaság)politikai kérdés lenne, hiszen ezzel csatlakozhatnának a jövő augusztusig meghosszabbított agrárstophoz. Ugyanakkor új piacokat kellene feltérképezni, hogy egy átmeneti időszakban ne ürüljenek ki teljesen az üzletekben a polcok, és a szállodák, éttermek is minőségi borokhoz jussanak.
S ha már politika: a moszkvai statisztikák szerint a külföldről érkező boralapanyag első számú országa Ukrajna, ahol a háborús állapotok eleve visszavetették a szőlőtermesztést és a borászatot, a Kijev és Moszkva közötti konfliktus eleve drasztikusan érinti a külkereskedelmet. Pedig Ukrajnából 2015 első hét hónapjában 37 millió liter bor érkezett az orosz piacra, amely az orosz borimport 43,14 százalékát tette ki.
A második helyen Spanyolország állt (40,75 százalék), a harmadikon pedig messze leszakadva a Dél-afrikai Köztársaság (5,7 százalék). Az Afrikából behozott 4,6 millió liter nem mellékesen pont a fele az egy évvel ezelőtti mennyiségnek. Számottevő még az Ausztráliából (5,09 százalék) és Moldáviából (3,07 százalék) behozott mennyiség. Elhanyagolható viszont az import Üzbegisztánból (1,41), Chiléből (0,25), Brazíliából (0,11), Bulgáriából (0,05) és Romániából (0,03 százalék). A lenta.ru orosz hírportál Magyarországot nem említi az importőrök listáján.
Az európai uniós és amerikai szankciók miatti orosz válaszlépések eleve nagy átalakításokat ígérnek a mezőgazdaság szerkezetében. Az elmúlt egy év tapasztalata viszont azt mutatja, hogy a lózungokon kívül alig történt valami. Miért lenne kivétel a borászat? Az orosz mezőgazdasági minisztériumban egyébként felmerült, hogy a hazai borok népszerűsítését össze kellene kötni a minőségi importborok drágításával, ám döntés eddig erről sem született.
