Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A novemberi maginfláció 5,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb az előző havinál.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal. Az előző hónaphoz, képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az októberi 1,1 százalékos emelkedés után.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal emelkedett, ami 0,8 százalékponttal több az októberinél. Ezen belül az étolaj ára 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0 százalékkal nőtt, a sertéshús ára viszont még mindig elmaradt az egy évvel korábbitól 1,1 százalékkal. A burgonya 28,0 százalékkal drágább, mint egy éve, a gyümölcsök és a zöldségek ára viszont csak 3,2, illetve 1,9 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 6,6 százalékkal kellett többet fizetni, 1,2 százalékponttal gyorsult a drágulás üteme. A konyhabútorok ára 14,7, a szobabútoroké 13,2 százalékkal emelkedett, az új személyautókért 7,1 százalékkal, a kerékpárokért 12,2 százalékkal kell többet fizetni, a televíziók ára 8,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A háztartási energia árát átlagosan 0,9 százalékkal emelte, hogy 7,8 százalékkal drágább lett a szén és 7,4 százalékkal a tűzifa.
A szolgáltatások 4,6 százalékos novemberi éves drágulása 0,9 százalékponttal magasabb az októberinél, amiben benne van az autópályadíj és parkolás 35,9 százalékos emelkedése, miután egy éve ingyenes volt a parkolás. A közlekedési szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, a postai szolgáltatások 7,2 százalékkal, míg a telefon és az internet 1,0 százalékkal olcsóbb a tavalyinál.
Egy hónap alatt, októberhez viszonyítva az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, százalékkal lettek drágábbak. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
Az év első 11 hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH.
Novemberben tetőzhetett az infláció – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők, de csak lassú csökkenésre és a monetáris szigorítás folytatására számítanak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a novemberi inflációs adat aligha nevezhető meglepetésnek. A széles inflációs nyomást egyértelműen jelzi, hogy a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékban drágulást mértek.
Az infláció októberhez mért gyorsulásának egyik legfőbb oka az üzemanyagok rendkívüli drágulása. A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, ami szintén erőteljesen gyorsította az általános inflációs mutatót.
Az ING Bank vezető elemzője kitért arra, hogy a vállalatok árazási ereje egyre erősödik, hiszen az aggregált kereslet továbbra is felfutóban van, miközben a kínálat még mindig korlátos. Aligha várható, hogy ebben érdemi változás következik be a következő hónapokban.
A kínálati zavarok 2022 első felében is fennmaradnak, eközben a fiskális politika tovább élénkíti majd az aggregált keresletet, a munkabérek jelentős növekedésével együtt. Virovácz Péter szerint szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval lehet számolni. Az ING elemzőjének várakozása szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek – így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.
Még nem jelentkezett a novemberi inflációs adatban az üzemanyagárak maximálása, ami a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek.
A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank az idei inflációs várakozását 5 százalékról 5,1 százalékosra, jövőre évit pedig 4,7 százalékról 5 százalékra emeli, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, közölte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az idén 5 százalékos, jövőre pedig 4,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció. A jelenlegi kilátások szerint jövő év végén is csak 3,5 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció. Az inflációs nyomás miatt a jegybank folytatja a kamatemelési ciklust, a további szigorítások eredményeként várhatóan 4 százalék körüli szintre növekedhet az egyhetes betéti kamat, amely jelenleg az irányadó rátának felel meg.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a dráguló üzemanyagoknak van érdemi szerepe a magas inflációban, ami szerinte az inflációból több mint 2 százalékpontot magyaráz. Az ársapka bevezetése majd csak decemberben jelenik meg, így akkor már valamelyest fékezheti az inflációt.
Novemberben dinamikusabbá vált az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások drágulása is. Ezt részben az inflációs várakozások erősödése, részben a növekvő energiaárak magyarázzák – mutatott rá. A tartós fogyasztási cikkek gyorsuló árnövekedésében szerepet játszhattak a gyártási nehézségek, az alapanyagok hiánya.
Az infláció emelkedésében tehát több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik, ám azt felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam. Regős Gábor arra számít, hogy monetáris politika várhatóan tovább szigorít, de a korábbinál nem gyorsabb ütemben. Jövőre az infláció 5 százalék körül alakulhat, melyben nagy szerepe lesz a már megtörtént áremelések áthúzódó hatásának. Kérdés, hogy az év elején a vállalkozások mekkora áremelésről döntenek, illetve kockázatot jelent az ellátási láncok tartós sérülése és a magas energiaárak tartóssá válása is.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az infláció elérhette csúcspontját novemberben, decemberben eddig az üzemanyagárak is mérséklődni látszanak, és a bázishatás is kedvezőbben alakul. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor mindent egybevetve az inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be. Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor még nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás a fogyasztói árakba. Másrészt több ágazat, például az élelmiszeripar és építőipar is alsó hangon 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében – sorolta a Erste Bank szakértője. Ezek eredményeként az elmúlt hónapokban tapasztalt kínálati oldali áremelkedés mellé egyre erőteljesebb keresletoldali is nyomás is társul – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
