Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3,0 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők 2,9 százalékos éves áremelkedésre számítottak.
Az alacsonyabb áremelkedésben a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet – tette hozzá a KSH.
A szolgáltatások éves áremelkedése 0,5 százalékponttal 1,9 százalékosra fékeződött le az októberihez képest. Az üzemanyagok 7,6 százalékkal lettek olcsóbbak a tavaly novemberinél és 3,2 százalékkal az októberinél.
Az üzemanyagáraknak az átfogó infláció változásában játszott szerepe magyarázza, hogy az éves maginfláció 0,1 százalékponttal 3,9 százalékosra emelkedett.
Az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt tavaly novemberhez viszonyítva az októberi 6,5 százalék után. Az idényáras élelmiszerek ára 14,4 százalékkal emelkedett, a friss gyümölcsök 27,0 százalékkal lettek drágábbak, az októberihez képest 3,0 százalékkal csökkent az áruk. A zöldségárak egy hónap alatt 6,3 százalékkal, egy év alatt 9,1 százalékkal emelkedtek.
A tojás 7,3 százalékkal, a felvágottak 11,4 százalékkal, a liszt 10,5 százalékkal, a kenyér 7,8 százalékkal, a cukor 10,4 százalékkal, a sertészsír 9,1 százalékkal, az étolaj 11,5 százalékkal, a munkahelyi előfizetéses étkezés 9,7 százalékkal drágult tavaly novemberhez viszonyítva.
A dohánytermékek 10,1 százalékkal, a szeszes italok 3,0 százalékkal kerültek többe.
A tartós fogyasztási cikkek inflációja 0,3 százalékponttal 2,6 százalékosra lassult. Az új autók ára 11,2 százalékkal ment feljebb, és 20 százalékkal drágultak az ékszerek, míg a tv-készülékek 3,8 százalékkal, a számítógépek és telefonok 1,2 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások mérsékelt áremelkedésében nagy szerepe lehetett annak, hogy az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására – az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,9 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt és 21,0 százalékkal tavaly novemberhez képest. A postai szolgáltatások tarifái 10,2 százalékkal emelkedtek, a telefon és internet ára 1,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban.
Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,4, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek – közölte a KSH.
Egyöntetűen az ingyenes parkolással és az üzemanyagárak csökkenésével magyarázták az infláció vártnál nagyobb novemberi lassulását az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte: az infláció folytatta mérséklődését novemberben. A piaci várakozástól elmaradó inflációs adatot az üzemanyagok és a közlekedési szolgáltatások árának alakulásával magyarázta. A legnagyobb hatást az újból ingyenessé tett közterületi parkolás gyakorolta, amely önmagában 0,2 százalékpontot magyaráz az infláció lassulásából. Mivel az üzemanyagok és a szabályozott áras termékek nem szerepelnek a maginflációs mutatóban, aligha meglepő, hogy a maginfláció enyhén emelkedett. A 3,9 százalékos mutató azonban továbbra is a jegybank célsávján belül van. A maginfláció emelkedésében a szolgáltatások mellett szerepet játszott a dohányáruk és a szeszes italok áremelkedésének erősödése.
Előre tekintve decemberben tovább mérséklődhet az infláció, így az év egészét tekintve 3,3 százalék lehet a mutató. A jövő év első negyedévében pedig főleg az előző évi bázishatások miatt hároméves mélypontra, 2 százalék közelébe süllyedhet az áremelkedés átlagos üteme. Ezt még módosíthatja a forint árfolyamának alakulása, amelyet jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övez az EU-val kapcsolatos viták potenciálisan heves piaci reakciója miatt – tette hozzá. Az infláció akár még meg is engedné, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkentse az egyhetes betét kamatát, ugyanakkor ez további turbulenciákat hozhatna az árfolyamban, így várhatóan a helyzet tisztázásáig a jegybank is kivár a monetáris politika módosításával.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy az ingyenes parkolás és az üzemanyagár-csökkenés nélkül novemberben stagnált volna az infláció. Hozzátette: a fő mutató lassulásával szemben az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt 3,9 százalékos maginfláció még mindig magasnak mondható, kicsit meg is haladja az októberi 3,8 százalékot. A maginfláció néhány kiugrástól eltekintve tavaly március óta a 4 százalékos szint körül mozog, ami a jegybanki toleranciasáv felső határa, mutatott rá az elemző.
A számszerű előrejelzését ismertetve a szakember közölte, az idén az éves átlagos infláció 3,3 százalékos lehet, 2021-ben pedig 3,2 százalékos ütemre lehet számítani, de évközben jelentős ugrások és süllyedések lehetnek a a bázishatás miatt.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a fogyasztói árak emelkedésének novemberi üteme már elmarad az MNB céljától. Az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé húzza a pénzromlás mértékét. A dohányáruk ára, főleg a növekvő jövedéki adó nyomán emelkedett.
Az infláció lassulása tovább enyhíti a jegybankra nehezedő nyomást, azonban a decemberi kamatdöntést várhatóan nem a jelenlegi inflációs folyamatok, hanem a gazdasági kilátások befolyásolják majd. Amennyiben a jegybanki döntéshozók úgy látják, hogy elhúzódó kilábalással néz szembe a magyar gazdaság, amely az infláció további lassulását eredményezné, akkor sor kerülhet újabb monetáris lazításra. Ugyanakkor a monetáris kondíciók lazítására a nemkonvencionális eszközök, nem pedig az alapkamat módosítása révén kerülhet sor decemberben – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is egyetértett azzal, hogy a várakozásoknál alacsonyabbra süllyedt a novemberi infláció döntő mértékben az üzemanyagárak csökkenésének, valamint a parkolási díjak felfüggesztésének köszönhetően. A maginfláció azonban jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt emelkedett. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,3 százalékosra emelkedett, így a Takarékbank szakértője a közeljövőben nem várja az egyhetes betét kamatának további emelését. A forint gyengülése és az infláció jövő év elején várható megugrása miatt ugyanakkor az MNB óvatos maradhat a lazítással.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője rámutatott: az inflációs és a maginflációs folyamatok elválása jól mutatja, hogy a novemberi vártnál gyorsabb dezinfláció mögött elsősorban az alapinfláción kívüli folyamatok álltak, azaz a mérséklődő élelmiszerár-infláció, az alacsonyabb benzinár és az adminisztratív hatások.
Mint hozzátette, a novemberi adat is összhangban alakult azokkal a korábbi várakozásokkal, miszerint a tavalyi magas bázisadatok az idei negyedik negyedévben már lassuló inflációhoz vezetnek. Ehhez járultak még hozzá a pandémia okozta hatások, melyek a lezárások időszakában úgy tűnik, inkább az alacsonyabb infláció irányába mutatnak, részben az adminisztratív intézkedések miatt.
Ami pedig a kilátásokat illeti, a járvány második hulláma újabb bizonytalanságokat hozott a gazdasági kilábalás folyamatába, ami fundamentálisan inkább dezinflációs tényező lehet. Ugyanakkor a gazdaság újranyitása, az ezt követő esetleges átárazások az inflációs mutatónak ismét a szokásosnál magasabb volatilitásához vezethetnek a jövő évben – állapította meg az Erste Bank szakértője.
Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödése figyelhető meg – jegyzete meg az MNB.
(Forrás: MTI)
