Október 10-én, szombaton rendezik meg első alkalommal a Mercedes Benz Fashion Week Central Europe (MBFWCE) Budapesten. Az eseményen több mint 20 magyar és külföldi designer mutatja be 2016-os tavaszi–nyári (2016 S/S) kollekcióját. A fiatal tehetségeket felsorakoztató Young Talents kategória egyik tervezőjével, Hársfalvi Rékával beszélgettünk.

– Sok kislány álma, hogy egyszer valamilyen formában hivatásosan is öltözködéssel, divattal foglalkozzon. Önnek ez hogy sikerült?

– Középiskolás koromban kezdett körvonalazódni bennem, hogy elsősorban a művészetek érdekelnek. Eleinte nagyon érdekelt a festészet, ezen az úton indultam el. Akkoriban az volt a tervem, hogy a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mintatervező szakára tanulok majd tovább, ami a festészettel erősen határos. A különböző rajzszakkörök után az egyetemre való komoly felkészülést az érettségi évében, Kopek Ritánál kezdtem a 91 Rajzstúdióban. Azon túl, hogy megtanultuk a tervezés, rajzolás és festés alapjait, jelentős morális, szakmai hozzáállásbeli és együttműködési nevelést is kaptunk Ritától, de a MBFWCE-n bemutatásra kerülő November márkában a tervezőtársamat: Schütz Nikolettet is itt ismertem meg. A közös munkánkat megkönnyíti, hogy mindketten a mai napig a tőle tanult szellemben dolgozunk.

A MOME-ra a második jelentkezésemkor vettek föl, ahol a ruhatervezésre és a mintatervezésre specializálódtam. A MOME egyik legnagyobb előnye, hogy egy válogatott és inspiratív közegbe kerül az ember, ahol tehetségesebbnél-tehetségesebb szaktársakkal tud együtt gondolkodni, dolgozni. Nagyon jó lehetőség, hogy az egyetemen olyan emberekkel ismerkedtem meg és dolgoztam együtt, akik mást tanultak (fotózást, média designt, grafikát, formatervezést), de hasonló tervezői szemmel közelítettek problémákhoz. Így ismerkedtem meg másik tervezőtársammal: Szenteczki Boldizsárral, aki formatervezőként végzett az egyetemen. A hétvégén már a második közös kollekciónkat mutatjuk be.

– Milyen projekteken dolgozott eddig?

– Az egyetem alatt rengeteg tervezési feladatot oldottunk meg minden évben. Ezek közül kiemelném a diploma félévemben folytatott együttműködést Rápolti Boglárkával, akivel a közös diplomakollekciónkat készítettük el. A munka a fiatalok deszkás kultúrájából inspirálódott: a tervezés során sokat foglalkoztunk a közeg jellegzetes lázadó és humoros sajátosságaival, amit a kollekcióban formailag és mintákban is megjelenítettünk.
Az egyetem mellett az első igazi szakmai tapasztalatokat a Wonderground projekt alatt szereztem, melyet két osztálytársammal indítottunk: Hegedűs Dórával és Karácsony Lénával. Az első férfi kollekciónkat a Gombold újra! pályázatra készítettük, ami egy erősen mintaorientált, az underground kultúrából merítő streetwear ruhadarabokból állt. A minták a Budapest alatt húzódó kristálybarlangok rejtett világát jelenítik meg. A projekt a pályázaton különdíjat nyert, így megkezdhettük együttműködésünket a BP shop márkával.
A Wonderground projekt után fél évet kint töltöttem Párizsban, ahol Csige Márta médiaművész performance-ainak operatív munkájában vehettem részt és izgalmas betekintést kaphattam a médiaművészet és performance világába.
A November első, férfi kollekcióját tavaly nyáron készítettük a 2014-es Gombold újra! pályázatra, amit megnyertünk. Idén nyáron lehetőségünk nyílt a Berlini Fashion Weeken is kiállítani. A rendezvény után jött a lehetőség, hogy bemutassunk a MBFWCE-n.

– Melyek a November sajátosságai?

– A márka szellemiségében az egyik központi elem a lázadás. Egyik fontos mondanivalónk, hogy a lázadás nem egy destruktív folyamat. Az első kollekciónkat a Novemberi Bársonyos Forradalom inspirálta, amelynek egy továbbgondolt verziója alakította az új kollekciónkat. A lázadás a közép-európai kultúra szerves része a mai napig és szerintem a jövőben is aktuális lesz. A mostani kollekciónk a közép-európai kultúra kilátástalanságát jeleníti meg, kontrasztba állítva a fiatalok nihilista világképével. A munkáink során nagyon szeretjük felhívni a figyelmet a kettősségekre, így a mostani munkánk is az elegancia és a vad lázadás kontrasztját helyezi előtérbe. Ezt a kontrasztot a ruhák minden alkotóelemébe beleépítjük: formailag a letisztult vonalvezetésből átváltunk a roncsolt struktúrákba és ugyanezt az anyagminőségben is tartjuk: a nemes bőrök, velúrok, lószőrök és a széttépett anyagok használatával.

– Milyen lehetőségei és milyen nehézségei vannak egy fiatal magyar designernek karrierje építésében?

– A tapasztalataim a design egy speciális területére, a divatra korlátozódnak, így erről tudok érdemben nyilatkozni. Az egyetem utáni elhelyezkedés szempontjából egy kortárs ruhatervező számára két út van: az első – ami általában mindenkinek az álma – a saját márka beindítása, a második pedig egy már létező cégnél tervezőként való elhelyezkedés. Ahhoz, hogy valaki egy működő társaságnál el tudjon helyezkedni, nem elég kiválónak és tehetségesnek lenni saját szakterületén, szüksége van egyéb kompetenciákra: kommunikációs készségre, informatikai tudásra, precizitásra. Ha valakiben mindezek a képességek megvannak (ez ritka, hisz kiemelkedően kreatív emberekről van szó), még akkor is nagyon nehéz dolga van, ugyanis csak csekély számú magyar designer márka képes előteremteni akár egyetlen alkalmazott foglalkoztatásához elegendő forrást. Ráadásul az itthoni mikrovállalkozásokat többnyire maguk a tervezők alapították, akik nem szívesen adják ki kezükből a tervezői feladatokat.
A másik út: a saját márka. Alapvetően itt is fellépnek azok az adminisztrációs, tőkehiányhoz kapcsolódó, tapasztalatlanságból eredő nehézségek, amelyek bármely, más területen indított vállalkozásoknál is. Ezt a problémát súlyosbítja, hogy mi alapvetően tervezők vagyunk, ez a tevékenység pedig egy vállalkozás sikeres napi működéséhez kapcsolódó feladatok igen csekély részét jelenti. Megtervezünk egy kollekciót, de nincs elegendő tapasztalatunk a gyártás, értékesítés, üzleti tervezés, adminisztráció, kommunikáció területein. Pedig ha nyereségesek szeretnénk lenni, ezekre a kérdésekre már a kollekció tervezése előtt választ kell találnunk. Tehát mindenképpen szükség van egy olyan emberre, aki az általános üzletvitelben segíti a munkánkat. Nagyon kevés jó menedzser van, akik megfelelő gazdasági és piaci ismeretekkel rendelkezik és hajlandó egy nyilvánvalóan hosszú megtérülésű, nagy kockázatokkal járó területen dolgozni. Designmenedzsment képzés nagyon kevés helyen van Magyarországon, divatmenedzsment képzés pedig egyáltalán nincs. További nehézség, hogy míg a designerek rengeteg időt töltenek együtt az egyetemen, nehezen találják meg a hangot azokkal a közgazdászokkal, akikkel együtt lehetne dolgozni. Az utóbbi években több próbálkozás indult a szakadék áthidalására, de igazi áttörést még nem értünk el.
Magyarországon „kevés a fóka és rengeteg az eszkimó”, nagyon nehéz olyat csinálni, amivel ki lehet tűnni a tömegből. Ha mindenki számára elérhető terméket szeretnék tervezni, nagy minőségi kompromisszumokat kell hoznom az előállítás során, ha pedig igényes terméket készítenék, azt csak kevesen tudják megfizetni, és ezt a közönséget nehéz meggyőzni arról, hogy az ismert, jó nevű külföldi márkák helyett egy itthoni designer termékét válasszák. A helyzet az, hogy erre a közelről is nehezen látható résre pályázunk mindannyian.
Jó lehetőség lehet a külföldi piacon való megjelenés: a magyar tervezők a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket. Kiemelkedő példa erre a KELE Clothing, amely minden szezonban részt vesz külföldi vásárokon és így képes folyamatosan jelen lenni a nemzetközi porondon.

– Kétszer is helyezést ért el a legnívósabb hazai divatversenyen, most bemutatkoznak a MBFWCE-n – hogyan tovább, mik a tervei?

– Az előbbi okokból és a November márka szellemiségéből fakadóan elsősorban a külföldi piacon való megjelenést tervezzük. Szeretnénk megtartani budapesti székhelyünket, mert nagyon kötődünk a városhoz. A következő lépés, hogy indítunk egy November webshopot és részt veszünk a Design Terminál mentor programjában. Hosszabb távú tervünk, hogy létrehozzunk egy olyan interdiszciplináris közeget, ahol a November márka nem csak ruhákban, hanem más művészeti ágakban is megjelenik. A November úgy indult, hogy három tervező összeállt és elkezdett közösen gondolkodni, az egész projekt alapja a barátság és az együttműködés. Ezt a szellemiséget szeretnénk másokkal is megosztani és reméljük, hogy a márka egy idő után képes lesz fenntartani önmagát.
A hosszú távú terveim között szerepel saját márka elindítása is, azonban erről még nem szívesen beszélnék. A kreatív iparban nagyon hasznosnak tartom, ha sok inger éri az embert, mert azokból meríthet inspirációt. A következő éveimben szeretnék sokat tanulni, sok mindent megtapasztalni.

Hortay Olivér