A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,9 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,4, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletekben 2,5 százalékkal mérséklődött az értékesítés.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15 százalékkal bővültek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, 9,6 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, és egyéb iparcikk-üzletekben, valamint 4,2 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. A forgalom volumene 4,9 százalékkal csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, 14 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeli-, illetve 27 százalékkal a használtcikk-üzletekben.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból júniusban 7,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 30 százalékkal nőtt, folytatva az évek óta tartó bővülést.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 7,7 százalékkal estek vissza.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1048 milliárd forint volt júniusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 40 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,3 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.
A kiskereskedelmi forgalom fokozatos helyreállására számítanak az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők, akik szerint a járványhelyzet előtti szint elérése az év végén, illetve a jövő év elején várható.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén 1,2-1,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalék feletti növekedésre számít. A szakértő kommentárjában kifejtette: a forgalom növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba. Mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott félmillió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok, 30 százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben pedig 20 százalékkal az egyészségügyi szakdolgozók bére. Így a munkaerőpiac javulásával és a továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában.
Ugyanakkor a magasabb munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltatják a kilábalást – jelezte. Az elemző szerint a járványhelyzet előtti szint elérése az év végén, a jövő év elején várható a kiskereskedelemben, de hozzátette, hogy a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a rövid távú munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, ismét mérsékelve a kiskereskedelem bővülését.
A szakértő szerint továbbra is fokozatos és lassú helyreállás zajlik a szektorban, a várt dinamikus felpattanás elmaradt. Júniusban a három főbb alszektor közül csak a nem élelmiszer-kereskedelem tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest, a növekedés azonban jelentősen elmarad a korábbi években mért átlagtól. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának csökkenésében egyebek mellett szerepe lehetett a gyümölcsök és zöldségek jelentős drágulásának, amely visszafogta a termékek iránti keresletet. A leggyengébb teljesítményt a KSH továbbra is az üzemanyagtöltő állomások forgalmában mérte, a lakosság még mindig érezhetően kevesebbet utazik – írta elemzésében.
A kiskereskedelem a második negyedévben összességében 4,2 százalékkal maradt el az előző évitől, míg negyedéves alapon több mint 9 százalék volt a visszaesés. Az elemző szerint elképzelhető, hogy az ING által prognosztizált 10,5 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője a kiskereskedelmi forgalom fokozatos helyreállására számít, ugyanakkor jelezte, hogy a koronavírus egy esetleges második hulláma, illetve kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok ismét visszavethetik a forgalmat.
Kommentárjában a termékkörönként eltérő folyamatokról szólva kifejtette: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek forgalmának éves alapú kis visszaesése a korábbi felvásárlásokkal, illetve a dinamikusan emelkedő árakkal magyarázható. Az üzemanyagok forgalma az otthoni munkavégzés és a kevesebb utazás miatt csökkent jelentősen. A nem élelmiszerjellegű kiskereskedelmi forgalom növekedésében a karantén alatt elhalasztott fogyasztás pótlása játszhatott szerepet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője értékelésében hangsúlyozta: júniusban már nem voltak korlátozások, szabadon lehetett vásárolni, mégis stagnált a forgalom, tehát a vásárlási kedv mérsékeltnek mondható.
A szakértő szerint egy hónap adataiból még korai tartós trendekre következtetni, kérdés, hogy a következő hónapokban lesz-e jelentősebb élénkülés a kiskereskedelemben. A munkaerőpiac kedvezőtlenebb helyzetben van, mint egy évvel korábban, ez gátolja a forgalom bővülését, ahogy a járványhelyzet miatti bizonytalanság is. Ezért a jelenlegi kilátások szerint a második félévben visszafogott növekedésre lehet számítani – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
