Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden, a kamatfolyosó is változatlan maradt.
A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.
A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá.
A közleményben kiemelték: az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.
A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – tették hozzá.
A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét – szögezi le a közlemény. Ugyanakkor megjegyzik: 2020 második negyedévében a GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül sor. A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja – hangsúlyozta a tanács.
A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.
A tanács szerint a makrogazdasági adatokat az idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesültek leginkább. Az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött. A gazdaság második félévi „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.
A tanács megállapítása szerint 2020 júliusában az infláció a vártnál magasabb, 3,8 százalék, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt.
Az árak gyorsabb emelkedéséhez a gazdaság újraindulásának fázisában jelentősen hozzájárult az aggregált kereslet és kínálat szerkezetének eltolódása. Egyes részpiacokon a koncentráltan megugró kereslet, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassú helyreállása volt megfigyelhető. Az indirekt adók változásának hatása további 0,4 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez. Az üzemanyag- és élelmiszerárak alakulása emelte az infláció változékonyságát, miközben a statisztikai jellegű tényezők a szokásosnál nagyobb mérési bizonytalanságot okoznak.
A jegybanki várakozás szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai.
A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett, a gazdasági növekedés helyreállásával 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek – áll a tanács indoklásában.
Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.
Nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, hogy a jegybank monetáris tanácsa sem a 0,6 százalékos kamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatott keddi ülésén.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy az MNB mozgásterét érdemben szűkítette, hogy miközben az infláció a vártnál magasabb lett júliusban, a forint is gyengült az utóbbi héten, elválva a régiós devizáktól, kissé fokozva az inflációs nyomást. Így szerinte mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, erre a következő két-három évben sem számít.
A vártnál magasabb infláció mellett a második negyedéves GDP visszaesése jóval mélyebb volt a várakozásokhoz képest. Így az MNB nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását – jegyezte meg az elemző.
Miután a pénzügyminiszter 7-9 százalékos államháztartási hiányt jelentett be az idei évre, a jegybank nagyobb volumenben vásárolhat állampapírokat a hiány finanszírozásának támogatása érdekében, valamint növelheti a vállalati kötvényvásárlási program keretösszegét – jegyezte meg Suppan Gergely.
Emlékeztetett: az MNB az utóbbi hetekben mérsékelt mennyiségben vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem volt szükség a meghatározott keret felhasználására, azaz jelentős állampapír-vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.
Regős Gábor, a Századvég üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény nyomán a tanács közleményében megjelenik a növekedési prognózis átgondolásának szükségessége – ez a szeptemberi inflációs jelentésben várható.
A közlemény reagál a vártnál gyorsabban növekvő inflációs folyamatokra is, amelyet az aggregált kereslet és kínálat eltolódásával, az indirekt adók emelkedésével, az üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a statisztikai bizonytalanság növekedésével magyaráz – tehát például az árfolyam alakulásával nem. Bár a közleményben megjelenik, hogy az MNB értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását, de beavatkozást csak a növekedési kilátások tartós romlása esetére ígér, azaz a növekvő inflációra nem helyez kilátásba reagálást – tette hozzá.
Az infláció a jegybank véleménye szerint magától visszatér majd az inflációs célhoz, amelyet a jegybank a koronavírus – egyelőre Magyarországon kevéssé látható – dezinflációs folyamataival magyaráz. A gazdaság stabilizálódását, illetve a növekvő államadósság finanszírozását a jegybank az állampapír-vásárlási program felpörgetésével kívánja segíteni – jegyezte meg Regős Gábor.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője a kamatdöntést „kivárásnak” nevezte. A tanács indoklásából azt emelte ki, hogy továbbra is hangsúlyozzák, nem lesz több kamatvágás.
Ugyanakkor fontos üzenet, hogy az inflációs folyamatok erősödését átmenetinek tartják a döntéshozók. Az állampapírok vásárlására vonatkozó bekezdésből kikerült, hogy csak védőhálóként tekintenek a programra, tehát a korábban vártnál hosszabb ideig folytathatja. Erre szükség is lehet a megugró államháztartási hiány finanszírozási igénye miatt – húzta alá Varga Zoltán.
Összességében laza hangvételű közlemény jelent meg, amely inkább a forint gyengülésének irányába hathat – állapította meg az elemző.
A múlt héten emelkedni kezdett az euró-forint árfolyama, a mozgás a napokban újabb lendületet vett, és áttörésre került egy fontos csökkenő trendvonal. A következő fontos ellenállási szint 355,86-nál húzódik, ott megtorpanhat a mozgás, amelyet kisebb-nagyobb negatív korrekció követhet. Ezt követően azonban tovább emelkedhet a jegyzés a 360-365-ös tartomány irányába – véli Varga Zoltán.
(Forrás: MTI, fotó: Fred Romero)
