Az üdülő befektetésnek sem utolsó, vannak olyan települések, ahol az ingatlanok ára egy év alatt a duplájára nőtt. A versenybe már a külföldiek, főleg szerbek, románok, ukránok és oroszok is beszállnak. A vevők számára a fürdőhely közelsége a leginkább meghatározó.
Idén reneszánszukat élik az üdülőépítések, elsősorban a Tiszántúli területek törnek rohamosan előre. A magyarok új kedvencei a korábban is népszerű Hajdúszoboszló és Tisza-tó mellett a Kőrös-menti kisvárosok – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mivel a települések ingatlanárai messze elmaradnak a nagyvárosokétól, egyre növekszik irántuk az érdeklődés. Ráadásul még nem váltak túlzsúfolt turistaparadicsommá, egyelőre jobbára a hazai kikapcsolódni vágyók kedvelt célpontjai. A térség további előnye, hogy felfutóban van a fürdőzésen túl a horgászturizmus is, így még szélesebb körből érkezhetnek nyaralók.
A Kőrösök mentén: Gyomaendrődön, Gyulán és Szanazug területén akár már hárommillió forintért lehet találni eladó nyaralót. Ennél drágábban, de még messze nem a nagytavakhoz mérhető áron, tízmillió forinttól kezdődően lehet üdülőingatlanhoz jutni Orosházán, Gyopárosfürdőn és Szarvas környékén. Akinek pedig nagyobb keret áll rendelkezésére, a Tisza-tó vidékén, illetve Hajdúszoboszlón találhat magának ideális házat, úgy 15 millió forinttól kezdődően. A nagytavak már más árkategória, ott még egy tizest hozzá kell adni ezekhez az árakhoz.
Az OTP Ingatlanpont régióvezetőjének tapasztalata szerint az ingatlanvásárlásánál a legfőbb szempont a fürdőhely közelsége. Az óváros, vagy épp városcentrum elérhetősége csak másodlagos. Nagy Péter úgy látja, a víkendházak hosszú távú befektetésnek is ideálisak, mert az érintett területeken folyamatosan nőnek az ingatlanárak. Ráadásul a szezonban folyamatosan kiadható az üdülő, és nem utolsó sorban a tulajdonos családnak is pihenési lehetőséget jelent.
Minimális a fenntartása: évente ötven, nagyobb ingatlan esetén százezer forintot emészt fel a rezsi. Kiadás esetén természetesen növekszik, de a bevétel arányában még mindig jó üzletet jelent. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont adataiból az is kiderül: egyre több külföldi befektető vet szemet a kiaknázatlan lehetőségre. Míg a Kőrösöknél szerb és román nemzetiségű befektetők építenek elsősorban szezontól függetleníthető luxusnyaralókat; addig a drágább üdülőövezetekben az oroszok, illetve ukránok válogatnak a kínálatból.
Az üdülők építési hulláma 1970-ben indult, a lendület bő három évtizedig, még a rendszerváltást követően is kitartott. Ez idő alatt a KSH adatai szerint összesen 93 741 üdülőingatlan épült országszerte. Az ezredfordulón már ezer alá bukott az évente épülő víkendházak száma, azóta is szinte töretlen a csökkenés. Az elmúlt másfél évtized alatt a korábbinak csupán tizede épült.
A mélypont 2015 volt, amikor mindössze 282 üdülőt adtak át, ehhez képest markáns emelkedést jelent a 2016-ban épített 368 ingatlan. A válság lenullázta az amúgy is gyengélkedő piacot. A kétezer-tízes évek elején kevés építkezési engedélyért folyamodtak a magyarok, így az évtized közepére is csekély számú üdülő épülhetett – kommentálta a jelenséget Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont keleti régiójának vezetője.
