A korlátlan felelősségű társaságoknál a korábbi felelős tagok is élhetnek adózói jogaikkal, így a fellebbezéssel is – döntött az Alkotmánybíróság.
Az adóhatóság egy betéti társaságnál lefolytatott adóellenőrzés eredményeképpen – a társaság székhelyén nem volt fellelhető, ezért becslési eljárással – több mint 200 millió forint adóhiányt és szankciót állapított meg – írja a HVG.hu. Mivel a cégnél a végrehajtás nem vezetett eredményre, az adóhatóság a társaság korábbi beltagját kötelezte az adó megfizetésére. A volt beltag az őt a mögöttes felelősség miatt érintő adóellenőrzési eljárásról nem szerzett tudomást, mivel annak megindításakor sem volt már a társaság beltagja.
A volt beltag bírósághoz fordult jogorvoslatért, azt vitatva, hogy sérült az Alaptörvényben biztosított, fellebbezéshez való joga, hiszen az adó megállapítására irányuló eljárásban nem gyakorolhatta jogait.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy, azon adóhatósági eljárásokban, amelyek olyan tag mögöttes felelősségét érintik, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban, a korábbi tag számára is biztosítani kell az adózót megillető jogok gyakorlását, így többek között a fellebbezés lehetőségét is. A döntés egyértelművé teszi, hogy már „az elsődlegesen felelős szervezettel szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától” biztosítani kell az esetlegesen később mögöttes felelős személy javára a jogorvoslathoz kapcsolódó adózói jogokat.
„Ennek az elvárásnak akkor tud megfelelni a gyakorlat, ha a potenciálisan mögöttes felelős személyt már az alapeljárásban ügyfélnek tekintik” – emeli ki dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Zrt. partnere. „Kérdéses lehet azon folyamatban lévő ügyek sorsa, amelyben az ellenőrzés alapján már esetleg megszületett a jogerős adómegállapítás az adózó társaságnál, vagy akár az adó megfizetésére kötelező határozat is. Az Alkotmánybírósági döntés alapján az a megközelítés lenne helyes, hogy az adó megfizetésére kötelező határozat is jogellenes.”
A gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályozás (a Ptk.), és a korábbi szabályozás (Gt.) szerint azonos szabályozás mellett a korlátlan felelősségű tag társaságtól való megválása esetén további öt évig felelős marad a hitelezők felé a tagsági jogviszonya fennállása alatt keletkezett tartozásokért. Adótartozás esetén ez a szabály a gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel nyer alkalmazást. A korlátlanul felelős tag a társaságból való kilépéssel, tagi részesedése átruházásával a társaság által felhalmozott adótartozásért való felelősségtől nem szabadul meg, akkor is felel a volt beltag, ha a jogviszony időszakára vonatkozóan később, egy ellenőrzés keretében állapítja meg a hatóság az adókötelezettséget.
A Ptk. a polgári jogi jogviszonyok tekintetében a közkereseti társaságok szabályainál, a betéti társaságokra is kiterjedően rögzíti, hogy a társaság tagjaival szemben a helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. Ebből következik, hogy egy korábbi tag esetén is csak akkor van mód a követelés érvényesítésére, ha az eljárásban részt vett. Ez a szabályozás ugyanakkor a közigazgatási, nem peres eljárásokra nem terjed ki.
„Bár a meglévő közigazgatási szabályozásból is levezethető volna a megállapított kötelezettségek tekintetében nyilvánvalóan és közvetlenül érdekelt személyek eljárásban való részvételi, ügyféli joga, az adóhatósági eljárásokban azonban eddig nem ez volt az általános gyakorlat. E téren az Alkotmánybíróság döntése a korábbi tagok számára érdemi változást hoz majd” – mutat rá dr. Szűcs Bálint.
KamaraOnline/HVG.hu
