Az utóbbi tíz évben jelentősen bővült a magyar agrárexport, azonban a kivitelnek csak alig harmadát adják a feldolgozott mezőgazdasági termékek, élelmiszerek. Ez az arány a legtöbb közép-kelet-európai országban jellemzően magasabb, míg a nyugat-európai országokban eléri az 50–60 százalékot is – hangsúlyozta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A magyar agrárium külkereskedelmi lehetőségeiről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, Tusnádfürdőn.
Éder Tamás hangsúlyozta: a hazai agrár-külkereskedelem fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy növekedjen a feldolgozott termékek aránya a kivitelben. Ebben a tekintetben Magyarország lemaradásban van nemcsak a nyugat-európai, hanem a legtöbb közép-kelet-európai országokhoz képest. Elengedhetetlen, hogy a magyar élelmiszeripar fejlesztéséhez minél hamarabb rendelkezésre álljanak a korábban beharangozott források – tette hozzá a Kamara alelnöke.
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a magyar agrárexport 80-85 százaléka az Európai Unióba irányul, ezen a téren a közeljövőben nem várható számottevő változás. Az államtitkár szerint ugyanakkor komoly lehetőségek vannak a balkáni, illetve a közel- és távol-keleti országokba irányuló agrárexport bővítésében.
A Vidékfejlesztési Programból közvetlenül nem lehet támogatni az agrárexportot, de a program közvetve – a mezőgazdasági és az élelmiszeripar fejlesztésével – jelentős mértékben hozzájárul a feldolgozottság növeléséhez, az export bővüléséhez. Ezért is van kiemelt jelentősége annak, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is a lehető legtöbb uniós forrás álljon rendelkezésre az agrárium támogatására a Közös Agrárpolitika keretében.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint hazánk az innováció erősítésével és a versenyképesség javításával még inkább ki tudná használni az exportlehetőségeket. Ezek mellett szükség van egy olyan, a külpiacokon ismert és elismert márkára, amely könnyen beazonosíthatóvá teszi a minőségi magyar termékeket a külföldi vásárlók számára.
Lázár Zoltán, a csíkszeredai főkonzulátus külgazdasági attaséja is a márkázás szükségességére hívta fel a figyelmet, amelyre véleménye szerint jó példa a székely termékek egységes jelölése. Az attasé tájékoztatott arról is, hogy egy olyan logisztikai hálózat kiépítésén dolgoznak, amely megkönnyíti az élelmiszerek kereskedelmét Erdély és az anyaország között.
Kocsy Béla, a NAK külkapcsolatai igazgatója elmondta: a köztestület nagy hangsúlyt fektet a külhoni magyar termelők piacra jutásának segítésére, amelyhez kiváló kereteket ad a Kamara által működtetett Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma. A Kamara a határon túli magyar gazdák fejlődésének további támogatásához szorgalmazta egy kárpát-medencei falugazdász-hálózat kiépítését – idézte fel Kocsy Béla.
