A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának keretében megjelent a „Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása” című (GINOP-5.3.8-17 kódszámú) felhívás.
A felhívás célja munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása, amelyek hozzájárulnak a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítéséhez, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítéséhez.
A tavaly decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 4 milliárd forint. A teljes rendelkezésre álló forrásból 2,8 milliárd forint (indikatív keret) kizárólag vállalkozások számára pályázható forrás, amelyből 1,4 milliárd forint (szintén indikatív keret) kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető. Egy pályázó 8 és 100 millió forint közötti támogatást kaphat.
A forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja; a kormány 150–300 támogatott támogatási kérelemre számít.
Támogatási kérelmet azok az igénylők nyújthatnak be, amelyek:
- rendelkeznek legalább két lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele), és
- Magyarországon székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek, gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és
- az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 10 fő volt.
A támogatási kérelmek benyújtására 2017. március 20-tól 2019. március 20-ig van lehetőség.
Indoklás
A felhívás szerint:
„Az elmúlt évek során a magyar kormány által bevezetett intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan javul a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási mutatója és 2015-re elérte az 56,9 százalékot, mely 2010-hez viszonyítva jelentős (több mint 16 százalékpontos) növekedést jelent. Ugyanakkor ez a mutató az uniós átlaghoz mérve (61 százalék) még mindig relatíve alacsonynak számít. A 3 éven aluli gyereket nevelő nők esetében (a 15-64 éves korcsoportban) a foglalkoztatási szint különösen alacsony (13,8 százalék).
E célcsoport foglalkoztatásának elősegítése szempontjából egyik kulcselem a könnyen elérhető, anyagilag megengedhető kisgyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférés.
A 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosító intézményrendszer kapacitásainak fejlesztése folyamatosan napirenden lévő szakpolitikai téma. A 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzés szerint az Európai Unió tagállamainak 2010-ig a 3 évesnél fiatalabb gyermekek harmada részére napközbeni ellátást kellett volna biztosítani. Ezt 2010-ig mindössze 11 tagállam érte el, Magyarországon 12,4 százalék volt ez az arány. Az azóta eltelt időben az intézményrendszer bővítésével javítottunk az arányon, így 2015-ben a 3 évesnél fiatalabb gyermekeknek már mintegy 17 százaléka tudott már valamilyen napközbeni ellátást biztosító, bölcsődébe vagy családi napközibe járni. A KSH 2015. évi május 31-ei adatai alapján a bölcsődébe beíratott gyermekek száma 37 906 fő, akik közül 3 éven aluli gyermek 26 180 fő volt. Emellett a családi napközibe beíratott gyermekek száma az adott referencia napon 7344 fő volt és közülük 5166 fő 3 éven aluli, azaz a családi napközibe járó gyermekek mintegy 70 százaléka 3 éven aluli.”
