Nem az a kérdés, hogy folytatja-e a monetáris lazítást a Magyar Nemzeti bank, hanem az, hogy milyen eszközökkel – írja Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője.
A Magyar Nemzeti Bank új „Növekedéstámogató Programjának” célja, hogy a növekedési hitelprogram kivezetése után segítse a kkv-kat visszatérni a piaci alapú hitelezéshez. A bankokat különféle ösztönzőkkel próbálják majd rávenni, hogy a kkv-knak nyújtott hitelek éves volumene 250–400 milliárd forint közé emelkedjen. Nagy Márton elnökhelyettes elgondolása szerint azoknál a bankoknál, amelyek nem vesznek részt a programban, nem fogják csökkenteni a bankadó mértékét, bár ez a jelen pillanatban csupán egy ajánlásnak tűnik – teszi hozzá Pasquale Diana.
A monetáris lazítás vajon együtt jár a forint gyengülésével? – teszi fel a kérdést a Morgan Stanley elemzője. Újfent Nagy Mártont idézi, aki szerint a jegybank az alapkamat változatlan szintje mellett, újabb „nemkonvencionális” intézkedésekkel fogja lazítani a monetáris feltételeket. Fontos ebben a tekintetben az elnökhelyettesnek az a megjegyzése is, miszerint a devizaárfolyamok már nem okoznak fejfájást a jegybanknak.
A Morgan Stanley szerint Magyarország GDP-je az idén 2,9, jövőre 2,4 százalékkal nőhet (a korábbi prognózis 3,5, illetve 2,5 százalék volt), lefelé mutató kockázatokkal. A belső kereslet erősödik, a fiskális politika több évnyi megszorítás után immár expanziós, a kamatok történelmi mélyponton vannak, a fogyasztók adósságszolgálatának költségei több mint tíz éve nem voltak ilyen alacsonyak – sorolja a növekedést támogató feltételeket az elemző.
A monetáris politika mozgástere megnőtt. A GDP 11 százalékára rúgó devizahitel-állomány februári forintosításával megszűnt egy strukturális anomália, csökkent az ország sérülékenysége.
Az infláció a Morgan Stanley előrejelzése szerint az év utolsó hónapjaiban emelkedni fog, aminek következtében a reálkamat decemberre nulla közelébe csökken. Az infláció emelkedését az elemzők azonban már régóta jelzik, a jegybank pedig már felkészítette a piacokat a negatív reálkamatra, így komolyabb meglepetés nem várható.
A KSH november 13-án teszi közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első becslést: ebben a Morgan Stanley szerint a korábbinál lassabb, 2,3 százalékos éves növekedésről fog beszámolni.
A november 17-i kamatdöntő ülésen Nagy Márton idézett megjegyzése ellenére nem kizárt, hogy a monetáris tanács az alapkamat csökkentése mellett dönt – bár ez nem a Morgan Stanley alapforgatókönyve.
Pasquale Diana – mint korábban már többször – újra megerősíti: optimista a magyar adósbesorolás felminősítését illetően. Az S&P ugyan legutóbbi döntésében nem változtatott, ez azonban csak a lépés elhalasztása – véli a Morgan Stanley elemzője, aki szerint a felminősítés mellett szól a külső adósság csökkentését célzó jegybanki önfinanszírozási program is.
Magyarország és a külföldi bankok viszonyában fontos fordulat következhet be. Sok kérdésről folyik még a vita, de a bankadó mértékének csökkentése és a rossz hiteleknek az állami eszközkezelő (a „rossz bank”) általi átvétele egyaránt fontos lépés előre – zárja rövid helyzetképét a Morgan Stanley elemzője.
