Jövőre az amerikai hadi költségvetésből 300 millió dollárt szánnak Ukrajna megsegítésére és katonai stabilizálására.

Sem Ukrajnában, sem Oroszországban nem verték nagy dobra a hírt, hogy az amerikai szenátus a múlt héten rábólintott: 2016-ban a katonai büdzséből 300 millió dollárt Kijevnek szánnak. Igaz, ez csepp a tengerben, hiszen a tervezett összkiadás 612 milliárd (!) dollár, ám erre a cseppre is égető szüksége lehet keleti szomszédunknak.

Az amerikai tervezet eleve borúlátó, hiszen feltételezi, hogy az ukrajnai konfliktusnak belátható időn belül nem lesz vége. (Hasonló a pesszimizmus Európában is, hiszen Brüsszel 2016. január 31-ig meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat.)

Az első elemzések a 300 milliót eleve politikai gesztusként értékelik, főleg annak tudatában, hogy abból csak 60 milliót lehetne harcászati eszközök (például tankelhárító rakéták) vásárlására költeni, 240 millió dollárért pedig amerikai szuper tanácsadók és speciális kiképző tisztek dolgoznának Ukrajnában.

Szergej Taran kijevi politológus szerint az ukránok eleve szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, állítólag a politikusok többsége nem hiszi el, hogy Barack Obama elnöksége alatt ennyi pénzt szavazna meg nekik az USA katonai segítségre. A szakember úgy látja, hogy Moszkva kivár a válasszal, hiszen gyakorlatilag nem történt semmi, s még az is kérdéses, hogy a 300 milliós katonai terv valósággá válik-e.

Oroszországot sokkal jobban izgatja, hogy a NATO, amerikai vezérlettel, Ukrajna határövezetében megerősítené szárazföldi és légierejét. Szó van 200 amerikai tank hadrendbe állításáról Lengyelországban, Romániában és a három balti államban.

Ha ez megtörténik, akkor hiába beszél Washington és Moszkva is arról, hogy nem kezd sok milliárdos fegyverkezési hajszába, az első lépést máris megtennék.