A Vállalkozói tudástár friss cikkében – két iratmintát is mellékelve – dr. Szabolcsi László ügyvéd, közbeszerzési szakjogász, az iLex együttműködő partnere a meghatalmazás jogintézményét mutatja be.
A meghatalmazás mindennapinak tűnő, de jelentős súllyal és mögöttes felelősséggel járó jogintézményt. Mint ahogyan a nevéből is kitűnik, „hatalom gyakorlásáról” van szó, méghozzá átruházott hatáskörben. Képviseletnek is nevezhetjük, de annál sokkal több, hiszen egy fontos bizalmi viszony jön létre a meghatalmazás aláírásával a meghatalmazó és a meghatalmazott között. A meghatalmazott ezáltal jogosulttá válik arra, hogy a meghatalmazót – a meghatalmazás keretei között – ügye vitelében képviselje. Ez bizony felelősséget ró mindkét félre a meghatalmazást adó és azt kapó félre is.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:15.§-a így definiálja a meghatalmazást: A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, a bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, amelyhez vagy akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Ez azt jelenti, hogy ha – például – az okirat érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, akkor a meghatalmazás is kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel alkalmas joghatás kiváltására. A meghatalmazás visszavonásig érvényes, vagyis addig, amíg a meghatalmazó akarata a képviseleti jogviszony fenntartására irányul. Tekintettel a jogszabály megfogalmazására, a meghatalmazás fenntartása kizárólag a meghatalmazón múlik, merthogy egyoldalú jognyilatkozatról van szó. Természetesen ettől a jogviszony még két fél jogviszonya, de a meghatalmazott – amennyiben nem kívánja ellátni a meghatalmazott képviseletét – mindössze annyit tehet, hogy nem él a ráruházott hatalommal. Persze vissza is élhet vele (joggal való visszaélés), ezért nagyon meg kell gondolni, hogy kit, milyen képviseleti joggal és mennyi időre ruházunk fel hatalommal.
A Ptk. 6:16.§ szabályozza az általános meghatalmazás intézményét, amely az ügyek egyedileg meg nem határozott körére akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.
Látható, hogy a képviselet ezen köre már egy tartós és bizalmas alapokon nyugvó kapcsolatot feltételez a felek között. Ilyen meghatalmazást szoktak adni pl. vállalati jogi képviselőknek, vagy alkalmazottaknak bizonyos ügyfajták esetében.
A Ptk. 6:17. § szerint a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
A Ptk. 6:18. §. a nevesíti a képviselet egyes sajátos eseteit. Ilyen például az az eset, amikor az üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult, illetve képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.
Sajátságos képviselet még a Ptk. 6:19–6:20.§-aiban szabályozott gondnokság intézménye, amely az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletét szolgálja. Itt a meghatalmazást hatósági aktus hozza létre a gondnok és a gondnokolt személy között.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26.§-a szabályozza meghatalmazás klasszikus, de mégis speciális esetét, az ügyvédi megbízást, képviseletet. Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában, továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. Ebben az esetben a Ptk. szerinti meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozati konstrukciójával szemben az ügyvédi meghatalmazás mindkét fél által aláírt kétoldalú jogügylet.
A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Ez megegyezik a szokványos meghatalmazás természetével, hiszen bizalmi alapon működik, „hatalmat” és felelősséget ruház a meghatalmazó a meghatalmazottra.
dr. Szabolcsi László ügyvéd, közbeszerzési szakjogász
iLex együttműködő partner, debreceni szolgáltatási pont
