Elemzők szerint közvetetten a kamatok csökkenését eredményezheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése, amellyel módosította a három hónapos jegybanki betéti tender feltételeit.

Az MNB kedden jelentette be, hogy 2016 augusztusától az irányadó három hónapos jegybanki betétre havi egy tendert hirdet az eddigi heti gyakoriság helyett, és októbertől korlátozza a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok a hitelként ki nem helyezett forrásaikból kevesebbet tudnak majd a jegybanknál parkoltatni.

Az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: a jegybank mostantól “mikromenedzselni” tudja a kamatpolitikát az alapkamat változtatása nélkül. Virovácz Péter elmondta: azzal, hogy a bankok nem heti, hanem havi rendszerességgel helyezhetik el pénzüket a jegybanknál, a lejáró betéteket nem fogják rögtön visszaforgatni, a felesleges likviditás – az MNB számításai szerint – elsősorban az állampapír-piacra, illetve a bankközi piacra áramolhat.

Kifejtette: amennyiben a többlet az állampapír-piacon csapódik le, csökkenteni lehet a hozamokat, ezáltal olcsóbb lesz az államadósság-finanszírozása. A bankközi piacon pedig gyakorlatilag egymással üzletelnek majd a pénzintézetek, egymásnak biztosítanak forrást, a többlet likviditással szintén mérséklődhet a kamat. Ezáltal olcsóbban vehetnek fel egymástól hitelt a bankok, olcsóbb lesz a forrásköltségük és maguk is olcsóbban hiteleznek majd a lakosság és a vállalatok felé.

Az elemző úgy vélte: az MNB elgondolása jó, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a hitelezési aktivitás még mindig alacsonyabb a hosszú távú növekedéshez szükséges szintnél. A sikeresség viszont kétséges, mert nem csak a bankok hitelezési hajlandósága a probléma, hanem a hitelkereslet hiánya is – tette hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a keresletet élénkítheti, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, önereje folyamatosan emelkedik, így a bankok számára sem lesz annyira kockázatos a hitelezés. Vállalati oldalon pedig a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságra és stabil gazdasági növekedésre van szükség az új beruházások érdekében. Virovácz Péter megjegyezte azt is, hogy a jegybank keddi döntése az MNB számára is előnyös lehet, mivel ha kevesebb betétet gyűjt a jegybank, kevesebb kamatot kell fizetnie, javul a nyereségessége.

A CIB Bank kommentárjában emlékeztetett: az MNB már több hónapja jelezte, hogy miközben a további kamatvágások valószínűsége erősen lecsökkent, további nem-konvencionális lépésekre még ebben az évben lehet számítani. A döntés a bankközi piacra és az állampapírpiacra várható hatásán keresztül a monetáris lazítás irányába hathat változatlan alapkamat mellett is. A bankközi piacon és az állampapírpiacon további hozamcsökkenés valószínűsíthető – olvasható a kommentárban. (MTI)