Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző havival megegyező 5,1 százalékos inflációval számolva a keresetek reálértéke egy év alatt 2,9 százalékkal nőtt az áprilisi 4,8 százalék után, amikor 10,1 százalékos volt a keresetek emelkedése.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402 900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek, döntően az egészségügyben dolgozok keresetének 41,1 százalékos emelkedése miatt.
A munkáltatók teljes körére, azaz nem csak a legalább öt embert foglalkoztató vállalatok és intézmények körére szűkítve, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak májusi bruttó átlagkeresete 419 ezer forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bruttó mediánkereset 10,2 százalékkal 332 ezer 700 forintra nőtt.
A vállalkozások teljes körében teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly májushoz mérve 328 ezerrel, 12,3 százalékkal nőtt.
Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával – így kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét.
A fizetések alakulása szempontjából Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a minimálbérrel jövőre és a későbbi években. Ha a napokban belengetett 200 ezer forintos szintre emelkedik fokozatosan, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a 3 százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex is ismét a pandémia előtti 7 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy májusban némiképp lassult, de továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon.
A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában májusra jelentősen lassult a bérkiáramlás emelkedése, bár a 6,7 százalékos éves bérnövekedés sem mondható csekélynek, különösen annak fényében nem, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.
A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában – vélekedett az elemző.
Az ING Bank szakértője szerint rövid távon további enyhe mérséklődés következhet a bérdinamikában. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. A munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ugyanakkor ennek egy részét kompenzálhatják. Az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. Virovácz Péter az év egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, hogy lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor a 8 százalék feletti emelkedés továbbra is dinamikusnak tekinthető. Kedvező folyamatként emelte ki ugyanakkor, hogy májusban tovább emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében, ami a gazdaság újraindításához köthető.
Előretekintve a Századvég szakértője arra számít, hogy a béremelkedés üteme az év végéig fennmaradhat, illetve a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat. A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke, itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a várakozások ellenére ebben az évben sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott – hívta fel a figyelmet.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbér-emelés idén kevésbé jelent támaszt, bár a piaci folyamatok láthatóan kompenzálják ezt a hatást. Ha jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal – fejtette ki a szakértő.
Az elhalasztott kereslet miatt a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát, erősítve a felfelé mutató kockázatokat és támaszt adva a GDP-nek is fogyasztási oldalról – vélekedett.
A Takarékbank várakozása erre az évre 9 százalékot elérő béremelkedés és 4 százalékos reálbér-növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ebben az esetben a minimálbér mértéke még érdemben módosíthat a pályán – jelezte az elemző.
(Forrás: MTI)
