Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 12,0, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene a tavaly májusihoz viszonyítva.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,7 százalékkal emelkedett a forgalom.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának átlagosan 9,5 százalékos növekedésén belül az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 54,0 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 35,0 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 11,5, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 9,4, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 7,9, valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,1 százalékkal növekedett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal csökkent tavaly májushoz viszonyítva.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 11 százalékkal növekedtek.
Az év első öt hónapjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 11,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 31,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azt közölte, hogy májusban az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az Európai Unióban pedig stagnált a kiskereskedelmi forgalom áprilishoz képest, amikor az euróövezetben 1,4 százalékkal esett, az EU-ban 1,3 százalékkal csökkent a forgalom márciussal összevetve.
Éves összevetésben az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom növekedése az áprilisi 4 százalékról 0,2 százalékra, az EU-ban pedig 5 százalékról 0,8 százalékra lassult.
Áprilishoz képest Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom májusban. Horvátországban 1,7 százalék, Portugáliában pedig 1,5 százalék volt a havi növekedés. A kiskereskedelmi forgalom havi szinten a legjelentősebben, 6,5 százalékkal Írországban csökkent, Finnországban 2,8 százalékkal, Ausztriában 2,2 százalékkal mérséklődött.
Magyarországon havi szinten 0,1 százalékos csökkenést regisztráltak.
Májusban éves bázison Szlovéniában bővült a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom. A második legnagyobb növekedés Lengyelországban volt 11,2 százalékkal, majd Magyarország következett 11,1 százalékkal. A legjelentősebb éves csökkenés Ausztriában volt, 6,4 százalékos, Dániában 5,6 százalékos, Luxembourgban és Finnországban, egyaránt 5,2 százalékos.
A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság és vásárlási szokásait a magas inflációnak megfelelően kezdi átalakítani – nyilatkozták az MTI-nek elemzők a kiskereskedelmi forgalom legfrissebb adatai alapján.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónapok rendkívül dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy itt a bázishatásnál többről van szó: egyértelműen kirajzolódik, hogy a háztartások az első negyedévben kapott transzfereket nagyrészt már elkölthették.
A legdinamikusabb bővülést a használtcikk üzletek forgalmában mérte a KSH, ami vélhetően a háztartások elsődleges reakcióját mutatja az elszálló inflációra. Egyre többen próbálnak alternatív beszerzési forrásokat, olcsóbb termékeket keresni, vagyis vélhetően már elkezdett átalakulni a fogyasztás szerkezete.
A lakosság inflációs alkalmazkodása egyelőre még érdemi visszaesést nem, sokkal inkább stagnálást hozhatott a fogyasztás volumenében. A második negyedévi adatok azt jelzik, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás tetőzhetett. Egyelőre ez azt jelenti, hogy a fogyasztás az előző negyedévhez képest még magasabb lehetett, vagyis negyedéves bázison továbbra is pozitív lehetett a hozzájárulása a GDP-növekedéshez.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a várakozásokhoz közeli mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom májusban, míg az árbevétel az magas infláció miatt még jobban nőtt. Az április-májusi növekedés jelentős gyorsulást mutat az első negyedéves növekedéshez képest, ami hozzájárulhat, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjék jelentősen.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése – sorolta. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, a külföldiek kedvezményes tankolásának megszűnése azonban júniusban visszaesést okozhat – sejtette. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez – jegyezte meg a bankholding vezető elemzője.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjei is azt emelte ki, hogy a GDP 3-4 százalékát kitevő eleji fiskális expanzió hatása májusban is jelentkezett. Emellett az üzemanyag-kereskedelem ismét számottevő növekedésében egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból májusban is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba. Végül a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései is komoly hatással bírhattak.
Júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus. Nyártól a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja – ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése – a fogyasztás lassulását váltja majd ki, jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
