Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2.500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A Kormány célja, hogy 2030-ra 10 százalékra növekedjen ez az arány.
A nemzetközi fuvarozási teljesítmény a koronavírus járvány hatására visszaesett, majd a háború és a szankciók sújtotta gazdasági környezet is súlyosan érintette az ellátási láncokat. Belföldön és külföldön is megfigyelhető piacvesztés, a bérverseny, valamint a jelentős sofőrhiány is kihívások elé állította a logisztikai szektor szereplőit.
A Kormány áttekintette az ágazat helyzetét, a versenyképesség javítása érdekében már két meghatározó intézkedést hozott. Első lépésben megemelte a fuvarozóknak adható adómentes napidíjat, amely belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra emelkedett. Második lépésben a szektor versenyképességének további növelése érdekében arról határozott, hogy egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszert hoz létre, így a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulhatnak meg.
Ezen intézkedéssorozat folytatásaként a 2023. április 28-án megrendezett közös logisztikai fórumon a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár megvitatta a versenyképesség további erősítése érdekében szükséges teendőket. A fórum résztvevői az alábbiakat emelték ki.
„A napidíjak emelése jelentős lépés volt a szállított áruk mintegy 70-80% százalékát mozgató közúti fuvarozók számára, hiszen azonnal hozzájárult az autóbuszos személyszállító és árufuvarozó vállalkozások működési körülményeinek javításához” – mondta Barna Zsolt, az MKFE elnöke. Mint megfogalmazta, „a kitűzött 10%-os GDP arány eléréséhez szükség van azokra a további intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a magyar vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javításához, valamint hosszú távon is kiszámítható, stabil piaci környezetet teremtenek a fuvarozók számára. Bízunk abban, hogy az a konstruktív együttműködés, amely az elmúlt időszakban kialakult az érdekképviseletek és a kormányzat között, a következő hetekben újabb, az alágazatunk hatékonyságát, vállalkozásaink piaci pozícióit erősítő intézkedésekben ölt majd testet.”
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy „a kormány mindkét intézkedése hozzájárul a hazai logisztikai ágazat fejlesztéséhez és versenyképességének növeléséhez, ami az egész magyar gazdaság számára hasznos. A logisztikai parkok minősítési rendszerének létrehozása jelentős területfejlesztési hatással bír, egyúttal kiváló lehetőség a gazdaságifejlesztési célok támogatásához. Bízunk benne, hogy az állam és a szakmai szervezetek közötti párbeszéd segít abban, hogy a logisztikai ágazat az ország geopolitkai adottságait és lehetőségeit kihasználva egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzetgazdasági termeléshez”.
Fábián Gergely államtitkár kiemelte, hogy „következő lépésként azokat a kitörési pontokat szükséges megtalálni, amelyekkel a szektor versenyképessége tovább növelhető. A Kormány ezért a következő hetekben egy, a piaci verseny javítását célzó csomagot fog tárgyalni, amely hangsúlyosan figyelembe veszi az ágazati javaslatokat”.
A Kormány a logisztikai ágazatot célzó intézkedésektől összességében azt várja, hogy Magyarország hatékonyabban használja ki kedvező földrajzi adottságait és makrotérségeket összekapcsoló hídszerepét. Ezáltal jelentősen nőhet a hazai térségek vonzereje, az új befektetéseknek köszönhetően csökkenhetnek a területi különbségek, egyúttal növekedhet az ország gazdasági teljesítménye.
(Forrás: GFM / MKFE / MLSZKSZ, fotó: MTI/Balázs Attila)
