Tavaly novemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az előző havinál, de 45 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A szeptember-novemberi három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezret tett ki, 70 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely háromhavi mozgóátlagot tekinti fő mutatónak, a becsült havi adatokkal szemben.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 14 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma 4 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,0 százalékos volt, 1,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és 0,2 százalékkal emelkedett az előző háromhónapos időszakhoz képest.
A foglalkoztatottak számának 70 ezres emelkedése a munkanélküliek számának 25 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon megjelenő gazdaságilag aktív népesség 45 ezres emelkedéséből eredt. A KSH által számított munkaerő-tartalék 70 ezerrel, 299 ezerre csökkent. A 15-74 évesek lélekszámának 61 ezres éves csökkenésével együtt a munkaerőpiacról távolmaradó inaktív népesség létszáma 106 ezerrel esett vissza, az aktivitási ráta, azaz a teljes népességből a munkaerőpiacon jelenlévő foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya 1,2 százalékponttal 66,2 százalékra emelkedett egy év alatt.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,3 százalékponttal, 27,8 százalékosra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek körében a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 87,9 százalékra, míg az idősebb, 55-64 éves korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,4 százalékra emelkedett.
A férfi foglalkoztatottak létszáma 6 ezerrel mérséklődött, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,8 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 48 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek száma 179 ezer volt tavaly novemberben, ami 3,7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt. A 2020. február-áprilisi időszakban volt utoljára alacsonyabb a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 2020. első negyedéve óta nem volt ilyen alacsony.
Tavaly szeptember-novemberben a 15-74 éves munkanélküliek száma 25 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája egy év alatt nem változott, 11,9 százalékos volt. Az összes munkanélküli ötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.
A férfiak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött, a nők 3,9 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A teljes foglalkoztatottság közelében áll a munkaerőpiac, és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat. A további gazdasági fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása – vélik az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatok alapján.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában leszögezte: a foglalkoztatás Magyarországon továbbra is magas. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve érdemben növekedett tavaly novemberben, míg az előző hónaphoz viszonyítva kismértékben csökkent, amiben szerepe lehetett a feldolgozóipari gyengélkedésének az alapanyaghiány miatt. A vírus miatt korábban külföldön állásukat elvesztettek jelentős része nem tért vissza, inkább itthon helyezkedtek el. A századvég elemzője kedvezőtlennek tartja ugyanakkor, hogy a 15-24 évesek foglalkoztatása mérséklődött.
A foglalkoztatás emelkedésével a munkanélküliségi ráta is csökkent, a vírus megjelenése előtti minimumát már csak kismértékben haladja meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány, ami egyrészt serkenti a béremelkedést, másrészt azonban gátolhatja a gazdasági növekedést. Így a további fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása – állapította meg Regős Gábor.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 4,0, idén pedig 3,2 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez – tette hozzá.
Az év végére újra elérkezett a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Az újra megjelenő és várhatóan fennmaradó munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kialakult aggodalmakat is. Várhatóan 2022-t is növekedéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac, bár a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat.
(Forrás: MTI, fotó: Vajda János)
