Újra erőre kapott tavaly a közúti fuvarozás, a vasúti és vízi némileg csökkent, több mint tizenhárom százalékkal bővült viszont a hazai intermodális áruforgalom, és e növekedés folytatódik – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az általuk készített felmérés alapján.
Az elemzés szerint tavaly még meghatározó volt a koronavírus-járvány hatása az árufuvarozásban, ugyanakkor a közúti szállítás a 2020-as jelentős visszaesés után erőre kapott. Az MLSZKSZ azzal számol, hogy orosz-ukrán konfliktus miatt megnehezül, lelassul és megdrágul az áruszállítás keleti irányban.
Mozgalmas évet tud maga mögött a globális logisztika. A koronavírus-járvány hatása még 2021-ben is meghatározó volt. A hirtelen megugró kereslet, illetve a túlkészletezési igény a teljes ellátási láncokon zavart okozott. A hajók szűkös szállítási és a kikötők elégtelen rakodási kapacitása, az ebből következő konténerhiány magasan tartotta a tengeri fuvardíjakat. A Brexit után kialakult problémákat továbbra sem sikerült megoldani. Szintén súlyosbította a helyzetet a tovább erősödő sofőrhiány – összegezték a felmérésben a 2021-es év főbb folyamatait.
Az elemzés szerint a magyarországi fuvarozás – közút, vasút, víz – áruforgalmi összvolumene (277 millió tonna) 11,8 százalékkal, teljesítménye (54,4 milliárd tonnakilométer) 3 százalékkal nőtt tavaly 2020-hoz képest.
A belföldi forgalomban a volumen 15,6 százalékkal, a tonnakilométer-teljesítmény 13,4 százalékkal, míg nemzetközi viszonylatban a volumen 2 százalékkal, a tonnakilométer-teljesítmény 5 százalékkal nőtt. A növekedés elsősorban a közúti fuvarozásnak volt köszönhető, amely a 2020-as jelentős csökkenés után tavaly bővült, és az elmúlt évek legnagyobb volumenét érte el.
A közúti áruforgalom 2018 óta tartó csökkenése 2021-ben visszafordult, és az egy évvel korábbihoz képest volumenben 16,4 százalékkal, árutonna-kilométerben 13,4 százalékkal bővült, sőt, még a 2019-es volument is felülmúlta 8 százalékkal. A belföldi forgalomban volt nagyobb mértékű a bővülés részben az építőipar, részben az e-kereskedelem felfutása miatt.
A vasúti árufuvarozásban az áruforgalom volumene (49,6 millió tonna) 2020-hoz képest 4,2 százalékkal, a teljesítmény (10,9 milliárd tonnakilométer) 6 százalékkal csökkent, a belföldi forgalomban volt jelentősebb a visszaesés. Az MLSZKSZ elemzése szerint a vasúti árfuvarozási teljesítmény visszaesése ellenére az intermodális fuvarozás tavaly növelni tudta vasúton belüli részesedését, stabilan tartja a 20 százalék fölötti részarányát, lassú növekedési trendben.
A hazai belvízi áruforgalom teljesítménye az elmúlt években hullámzó. A 2018-as óriási esést (-18 százalék), 2019-ben egy nagyobb arányú növekedés (24 százalék) követte, 2020-ban még 2 százalékkal bővülni tudott, 2021-ben azonban már csökkent. Tavaly 8,9 százalékkal csökkent a volumen (8,0 millió tonna), a fuvarozási teljesítmény pedig 6,2 százalékkal (1,9 milliárd kilométer).
A hazai intermodális forgalom az elmúlt években folyamatosan növekedést mutat, tavaly 13,3 százalékkal bővült 2020-hoz képest, csaknem 751 ezer TEU-t (húszlábas konténert) szállítottak kombinált módon. Az MLSZKSZ tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány miatti 2020-as pánikhangulat, a lezárások, a határkeresztezési problémák, a fertőzésveszély, majd a Brexit miatt kialakult felhalmozás mind növelte az igényt az intermodális fuvarozás iránt, és ennek hatása 2021-ben jelent meg a piacokon. A forgalom túlnyomó része (91 százalék) három közép-magyarországi kombiterminálon (BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, METRANS) keresztül érkezett az országba.
(Forrás: MTI, fotó: BILK)
