A kormány béremelésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitikájának is jelentős szerepe van abban, hogy az idei első félévben 10,6 százalékkal nőttek a keresetek – mondta Varga Mihály.
Júniusban a bruttó átlagkereset 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júniusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forint volt.
Az idén január-júniusban a bruttó átlagkereset 359 500 forint, a nettó átlagkereset 239 000 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január-júniusban a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt, 9,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 3,4 százalékos inflációval számolva reálértéken 6,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőtt az átlagkereset és 378 ezer 800 forint volt júniusban, a költségvetésben 6,0 százalékos éves növekedéssel 367 ezer 500 forintot tett ki.
Az iparban 12,0, az építőiparban 7,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset és júniusban 390 ezer, illetve 281 ezer forint volt. A pénzügyi biztosítási szektorban átlagosan 705 ezer forintot, az infokommunikációs szektorban 620 ezer forintot lehetett keresni júniusban, ami 4,1, illetve 10,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idegenforgalomban – szálláshely szolgáltatás, vendéglátás – 13,9 százalékos volt a keresetek emelkedése, de még nem érte el 240 ezer forintot.
A közigazgatásban és a védelmi szerveknél 429 ezer forint volt a havi bruttó kereset 10,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az oktatásban 3,2 százalékkal, az egészségügyben 5,1 százalékkal 340 ezer, illetve 351 ezer forintra.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 700 forintot, míg a nők körében 325 700 forintot ért el, ami a férfiak esetében 11,3, a nők esetében 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 334 600 forintra becsülhető január-júniusban, 10,5 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a KSH.
A pénzügyminiszter a legfrissebb statisztikai adatokat értékelve kiemelte: a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan folyamatosan emelkedő bérek és lakossági fogyasztás érdemben járultak hozzá a magyar gazdaság teljesítményének öt százalék feletti növekedéséhez, amellyel Magyarország az uniós rangsor élére ugrott.
2010 óta 85 százalékkal nőttek a nettó keresetek, miközben a reálbérek már több mint hat éve emelkednek – mutatott rá a pénzügyminiszter kiemelve, hogy nemzetközi összehasonlítást tekintve az euróban számolt magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül. Mint mondta: az adókedvezmények és adócsökkentések nyomán folyamatosan javul a családok anyagi helyzete, ami a lakossági fogyasztáson keresztül megmutatkozik a bruttó hazai termék alakulásában is.
Ennek eredményeként a gazdasági növekedés 2019 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 5,2 százalék volt, amely az előzetes becslésnél 0,1 százalékponttal, míg az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékponttal magasabb – ismertette Varga Mihály. Ez a tagállamok átlagát négyszeres mértékben meghaladva Magyarországnak az uniós rangsor első helyét is jelenti.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a 70 százalék fölött lévő foglalkoztatottság és a kétszámjegyű béremelkedések támogatta fogyasztás mellett a dinamikus beruházási kedv, illetve az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor járult hozzá érdemben a növekedéshez. Az eddig meghozott kormányzati intézkedések – különösen a hatéves bérmegállapodás, a versenyképességi program már elindult elemei, a magyar családok otthonteremtésének támogatása, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet – együttesen 1,6 százalékponttal segítették elő a bővülést.
2010 óta így összességében már 30 százalékkal nőtt a hazai GDP, a jövőt illetően viszont egyaránt tekintettel lenni a bizonytalanságokkal övezett világgazdasági és a kihívásokkal szembenéző uniós környezetre. A Gazdaságvédelmi Akcióterv azonban megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar növekedés továbbra is legalább két százalékponttal haladhassa meg az uniós átlagot – mutatott rá Varga Mihály.
(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)
