Kedvező folyamatok tapasztalhatók a munkaerőpiacon a Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek köszönhetően – hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Kiemelte, hogy a márciusi, áprilisi és májusi adatokat összevetve a 4,1 százalékos magyar munkanélküliségi ráta a negyedik legjobb mutató az Európai Unióban.
Májusban a munkanélküliek áltagos létszáma 28 ezerrel nőtt. A növekedés az államtitkár ismertetése szerint abból adódott, hogy májusban az inaktívak száma 59 ezerrel csökkent, azaz ennyien tértek vissza a veszélyhelyzeti intézkedések enyhültével a munkaerőpiacra, közülük 31 ezren elkezdtek dolgozni, 28 ezren pedig munkanélküliként jelentek meg a statisztikában.
György László rámutatott: második hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma. Öt hét alatt, a munkahelyteremtő bértámogatás meghirdetése óta 24 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá a kormány, azaz 24 ezer magyar állampolgárnak segít munkához jutni.
A munkaerőpiaci fordulatra utal az is, hogy a bejelentett üres álláshelyek száma jelentősen nőtt, a megelőző héten rendelkezésre álló 4833 álláshelyhez képest a június 22-i héten 6136 álláshelyre kerestek munkavállalót a vállalkozók.
A Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról György László elmondta azt is, hogy a különböző beruházási programok révén mintegy 600 milliárd forint többletberuházás valósul meg a magyar gazdaságban. Jelezte, az egészségipar soha nem látott támogatásban fog részesülni, ennek részleteit később jelentik be.
Az államilag támogatott hitel és garancia állománya folyamatosan növekszik, 282 milliárd forint hiteligény érkezett, ebből 95,8 milliárd forintra már leszerződtek a vállalkozások – ismertette.
A Gazdaságvédelmi akciótervben szereplő intézkedésekkel mintegy 1 millió 300 ezer magyar állampolgárnak tudnak segíteni – jelentette ki az államtitkár. Elmondta, hogy 12 ezer 697 vállalkozás adott be bértámogatási igénylést több mint 185 ezer főre, a jelentkezési lehetőséget augusztus végéig meghosszabbították. A munkahelyteremtő támogatás 24 ezer munkahely létrejöttéhez járul hozzá 28 milliárd forinttal. A Diákhitel plusz konstrukcióban 14 ezer 827 igénylés érkezett be, ezáltal a diákok 7 milliárd 22 millió forint hitelhez jutottak.
Májusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezerrel kevesebb – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer, az egy évvel korábbinál 2,2 százalékkal kevesebb volt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6 százalék volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a foglalkoztatási adatokban is megjelennek.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 48, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 26 ezerrel csökkent egy év alatt. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 23 ezerrel lett kevesebb a külföldön végzett munkájuk elvesztése miatt, vagyis ők nem a magyarországi gazdasági folyamatok következtében veszítették el az állásukat.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, március-májusban Magyarországon az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal alacsonyabb, 73,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, férfiaknál 81,9 százalékos, a nőknél 66,0 százalékos.
A március-májusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.
Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma május végére 363 ezerre nőtt.
A március-májusi háromhónapos periódusban a 15-24 éves munkanélküliek száma 37 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,5 százalék volt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 86 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett.
A munkanélküliség átlagos időtartama 8,5 hónap volt, a munkanélküliek 21,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A májusi foglalkoztatási adatok a gazdaság újraindulására utalnak, lehetséges, hogy a munkaerőpiac tavaszi megingása átmenetinek bizonyul. A lassabban magukra találó ágazatokból – idegenforgalom, rendezvényszervezés – felszabadult munkaerőt más ágazatok is felszívhatják – értékelték a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a gazdaság újraindulását jelzi, hogy a várakozásoknak megfelelően májusban már nem esett, sőt némileg emelkedett is a foglalkoztatottság szintje. A munkanélküliségi ráta májusban növekedett ugyan, de 5 százalék alatt van, tehát magasnak semmiképp sem mondható. A munkanélküliségi ráta előző hónaphoz mért növekedését az magyarázza, hogy míg áprilisban az állásukat elvesztők a kijárási korlátozások miatt még jellemzően nem kerestek munkát, így az inaktívak közé kerültek besorolásra, addig májusban már elkezdtek aktívan állást keresni, így átsorolódtak a munkanélküliek közé.
Regős Gábor várakozásai szerint a következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, azonban a vírus előtti szintjét nem éri el, tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus újraindulása lassú és a járműgyártás sem tért még vissza a vírushelyzet előtti szintjére.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint elképzelhető, hogy csak egy gyorslefolyású és átmeneti megingást jelentettek az idei tavaszi fejlemények. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektorok az enyhülés ellenére továbbra is a közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások, rendezvények és a turizmus-vendéglátás, itt továbbra is szigorúbb előírások maradnak érvényben egyelőre, így itt átmenetileg mérsékeltebb maradhat a munkaerő kereslet a tavalyi időszakkal összevetve, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat.
(Forrás: ITM/MTI)
