Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A júniusi adattal megtört az infláció négy hónapja tartó lassuló trendje, miután májusban az éves infláció alacsonyabb, 2,2 százalék volt.
Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban.
Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt – közölte a KSH.
Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak, ezen belül a párizsi, kolbász ára 20,5 százalékkal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal. A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs ) 3,2 százalékkal, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb.
A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal többe kerültek.
A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írta, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.
Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.
Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz – írták.
Nem okozott meglepetést a fogyasztói árak emelkedési ütemének júniusi gyorsulása az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik kiemelték: az adat megegyezik a piaci konszenzussal.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen emelkedett az infláció Magyarországon 2020 júniusban. A dinamikus gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok árának erőteljes emelkedése áll: ami a havi alapú 9,3 százalékos drágulásával „gyakorlatilag önmagában magyarázza a fő inflációs mutató emelkedését”. A drágulás ellenére az üzemanyag még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban – jegyezte meg.
Kifejtette: a szezonális hatásoknak megfelelően tovább drágultak a zöldségek és gyümölcsök. A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, legutoljára 2016 elején volt ilyen magas ezen termékkör inflációja. A szolgáltatások éves árindexe a júniusi újranyitást követően 2,5 százalékra mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2018 december óta.
Virovácz szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat. A jelenlegi adatok alapján 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén rámutatott: döntően az üzemanyagárak alakulása miatt emelkedett az infláció júniusban 2,9 százalékosra az előző havi 2,2 százalékról. Az áremelkedés élénkülését a tartós fogyasztási cikkek árának gyorsuló növekedése is támogatta, míg az élelmiszerárak növekedési üteme kissé mérséklődött. Továbbra is erős árnyomásra, illetve a forint gyengülésére utal, hogy a maginfláció 4 százalékos maradt – tette hozzá.
A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé ez alá mérséklődhet. Idén a Takarékbank 3,4 százalékos átlagos inflációra számít a 2019-essel megegyezően.
Suppan Gergely elemzése szerint az inflációt „ellentétesen” érintik a koronavírus hatásai, így az előrejelzés is tág határok között mozoghat. Egyrészt az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében. Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése közben jelentősen lefékeződött. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is: a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása döntően a vendéglátóipari kereslet visszaesése miatt, ezzel szemben a „katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak – fejtette ki.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy júniusban a jegybanki inflációs cél közelébe emelkedett a pénzromlás éves üteme. Ugyanakkor termékkategóriánként jelentős eltérések adódnak, az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedően nő. Ebben az elemző szerint közrejátszik a kedvezőtlen időjárás az idényáras termékeken keresztül, illetve a vírushelyzet nyomán emelkedő költségek. Visszafogta az áremelkedést ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árváltozása, mert ezek kereslete nem érte még el a járvány előtti szintet. A legnagyobb fékező tényező az üzemanyagárak éves csökkenése volt. Hozzátette: emögött pedig a globális kereslet visszaesése miatt lecsökkent világpiaci olajár állt. A következő időszakban az olajárak a kereslet stabilizálódásával emelkedhetnek, így az inflációs nyomás is fokozódhat – írta.
A várakozásokkal megegyező a friss adat, az üzemanyagok egy hónap alatt bekövetkező drágulása 0,6 százalékponttal járult hozzá a magasabb inflációhoz – emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint 3,1 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani.
Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta a kilátások bizonytalanságát, mert például az elmúlt hónapokban korlátozott volt az adatokhoz való hozzáférés a járvány miatt, ez is módosíthatja a pályát. Kérdésnek nevezte a belső kereslet alakulását is.
Az üzemanyagok esetében júliusban újabb drágulás valószínűsíthető a jövedéki adó hónap elején történt emelése miatt. Az élelmiszereknél pedig a termés alakulása lesz a meghatározó a második félévben – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
