Az ipari termelés februárban 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a januári 6,7 százalékos visszaesés után. Munkanaphatástól megtisztítva 3,9 százalékkal nőtt a termelés – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest pedig 67 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta.
A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ismét nőtt a januári 8,6 százalékos emelkedés után. Ugyanakkor a legjelentősebb súlyú járműgyártás a januári 27,5 százalékos visszaesés után ismét nagyobb mértékű csökkenést mutatott. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent a januári 4,9 százalékos zsugorodást követően.
Az év első két hónapjában az ipari termelés 2,3 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakától.
Az ipari termelés februári részletes adatait jövő szerdán, április 14-én teszi közzé második becslése alapján a KSH.
Az ipari termelés februárban újraindult növekedését elégedetten fogadták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a márciusban bevezetett járványügyi szigorítások miatt lassulásra számítanak és eltérően ítélik meg, vajon az ipar teljesítménye az első negyedévben képes volt-e ellensúlyozni a többi szektor gyengeségeit a gazdasági növekedés (GDP) szempontjából.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában üdvözölte, hogy a várakozásokat meghaladva nőtt az ipari termelés februárban. Mint írta, a következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, márciusban kisebb lökést adhat, hogy az autógyárak visszatértek a termeléshez, sőt, az elmaradt termelést extra műszakokkal pótolják. Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban az ipari termelés további fokozatos élénkülésre számít a Takarékbank szakértője.
Idén a bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, akár 16 százalékos növekedés is várható, idén áprilisában a tavalyi alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 65 százalékot is. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez, az első negyedévben pedig ellensúlyozhatja a harmadik hullám ellen bevezetett korlátozások negatív hatását, amivel a gazdaság elkerülheti az újabb visszaesést.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont továbbra is reális lehetőség a GDP első negyedéves zsugorodása, tekintettel arra, hogy a termelés az év első két hónapjában 2,3 százalékkal csökkent. Márciusban pedig az új szigorúbb járványügyi szabályok is okozhattak nehézségeket az iparvállalatoknak, különösen munkaerőpiaci oldalról, így a februárinál mérsékeltebb növekedésre lehet számítani. Összességében az ipar vélhetően nem tudta érdemben segíteni a GDP-növekedést az első negyedévben.
Az ipar februári teljesítménye Virovácz Péter szerint is felülmúlta a várakozásokat, noha szinte borítékolható volt, hogy felpattanás következik.
Előre tekintve továbbra is bizonytalanságot hordoz a félvezetők és mikrocsipek hiánya, így a teljes gyártási kapacitás kiaknázása az autóiparban vélhetően hónapokig tartó folyamat lehet. Az év hátralévő részében azonban folyamatosan erősödő ipari termeléssel számol az ING Bank elemzője, amely így jelentősen támogathatja majd a kilábalást.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője mérsékeltebb lelkesedéssel fogadta az előzetes adatot. Kommentárjában azt írta, hogy az ipari termelés kismértékű februári növekedése a járműgyártást sújtó chiphiányt figyelembe véve tekinthető kedvező adatnak. A kilábalásra utaló jel, hogy az ipar ágazatainak többsége növelni tudta termelését. A következő hónapokban az alacsony bázis miatt az ipar jelentős bővülést érhet el, azonban ennek pontos mértékét meghatározza, hogy a világszerte súlyos vírushelyzet mennyire fogja vissza a külső keresletet. Hosszabb távon pedig a beruházások magas volumene segítheti az ipari termelés növekedését – mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató üzletágvezetője.
(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)
