Februárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 42,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az idén januárinál a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 13,3 százalékkal volt magasabb – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A két építményfőcsoport közül az épületek építése 56,2, az egyéb építményeké 20,0 százalékkal bővült februárban az előző év azonos időszakához képest.
Az év első két hónapjában az építőipari termelés 22,7 százalékkal emelkedett 2021 azonos időszakához viszonyítva.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 69,8, az egyéb építmények építésében 6,8 százalékkal bővült a termelés februárban. A speciális szaképítés 40,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A megkötött új szerződések volumene 92,7, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 65,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 128,2 százalékkal nagyobb volt a 2021. februári bázisnál.
Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 19,2 százalékkal magasabb volt a 2021. február véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 15,6, az egyéb építményeké 21,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az alapanyaghiány és a növekvő beruházási költségek fékezhetik a lendületet az iparágban az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Regős Gábor, a Századvég Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: az éves alapú növekedésben szerepe lehetett a gyenge bázisnak, de a bővülés mértéke sokkal nagyobb, mint amekkorát a bázisidőszaki adat indokolna. Az orosz-ukrán háború a februári termelést még nem befolyásolta, az a következő hónapokban okozhat fennakadást az építőanyagok hiánya miatt.
A szakértő szerint sokan már temették az építőipar idei évét, de az adatokból ennek ellenkezője látszik, a szerződésállomány volumene majdnem ötödével meghaladja az egy évvel korábbit, így a kérdés inkább az, hogy az ágazat milyen ütemben bírja teljesíteni a szerződéseket.
Regős Gábor úgy látja, hogy az erőteljes kereslet és az építőanyag-ellátás esetleges problémái miatt az egyébként sem alacsony árak további emelkedésére lehet számítani az ágazatban.
A munkaerő rendelkezésre állásáról kifejtette: a magas rendelésállomány teljesítése az eddiginél is több munkaerőt igényel majd, amelynek egyik forrása az Ukrajnából elmenekültek csoportja lehet. Kérdés ugyanakkor, hogy a korábban onnan érkező munkaerő rendelkezésre áll-e, vagy a háború miatt most nem tud Magyarországon dolgozni – tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megállapította: a januári átmeneti megtorpanás után februárban kilőtt a hazai építőipar, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes.
A szakértő szerint az építőipar legnagyobb kihívása továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul, főként az energiaválság és az ukrán háború következményeként, miközben a kereslet változatlanul kiugróan erős az iparágban.
Az elemző várakozása szerint idén 12 százalékot kissé meghaladó lehet az iparág növekedése, de a háború közvetett következményei, az alapanyag-ellátás jelentős akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság.
Kitért arra, hogy a jelenlegi erős keresletben az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is szerepe van. A 3 millió forintos felújítás-támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, a csok-támogatások, valamint az illetékmentesség tovább fűtheti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén, mert a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt.
Az évkezdet alapján erős éve lehet a hazai építőiparnak a beszerzési problémák és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére. Az alapanyaghiány és a beruházási költségek kiugró növekedése középtávon fékezheti a lendületet, de a jelenlegi szerződésállomány elég kapacitást köt le a következő másfél évben – mutatott rá.
Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők. Az idei év elején a várt 10 százalék körüli drágulás helyett azonban nem ritkák a 25 százalék feletti áremelések, így egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac – fogalmazott a Takarékbank elemzője.
(Forrás: MTI)
