Lazított a kormány a csok igénylésének feltételein. Ezentúl a használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező, akár osztatlan közös tulajdonban lévő lakások után is jár a támogatás, az együtt költöző gyermeket pedig 25 éves koráig lehet figyelembe venni a dotáció mértékének megállapításánál.
Tovább bővült a családi otthonteremtési kedvezményre (csokra) jogosultak köre, miután a kormány úgy döntött, több könnyítést is bevezet az igénylésnél – jelentette be sajtótájékoztatóján Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben; a bankok azután fogják alkalmazni az új feltételeket.
Dömötör Csaba elmondta: az új szabályozás szerint osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul. Mint mondta, akiknek a kérelmét eddig az osztatlan közös tulajdonra hivatkozva utasították el, a könnyítésnek köszönhetően megkaphatják a csokot, ehhez újra be kell nyújtaniuk a kérelmeket.
Novák Katalin jelezte: az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem. Mint mondta, eddig csak akkor lehetett figyelembe venni 25 éves korig a gyermeket, ha felsőoktatásban tanult, egyébként pedig csak 20 éves korig volt erre lehetőség. Hozzátette: a megváltozott munkaképességű gyermekeket korhatár nélkül figyelembe lehet venni az igénylésnél.
Arra is megteremtették a lehetőséget, hogy az úgynevezett tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhetővé váljon a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt. További könnyítés, hogy mostantól a magzatot már 12 hetes korától figyelembe lehet venni – a korábbi 24 helyett – az igénylésnél. Ez például a 40. évüket betöltött igénylőket érintheti, akiknek a kérelmét eddig elutasították. Ha egy gyermek mindkét szülőjét elveszíti, ezentúl a gyámja is igényelheti a csokot, feltéve, hogy a gyámság már egy éve fennáll.
Azok is igénybe vehetik a csokot, akik szolgálati lakásban élnek, például a fegyveres testületek tagjai vagy a családos lelkészek, és rájuk erre az időszakra nem vonatkozik majd a bentlakási kötelezettség – sorolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a változásokat. Novák Katalin szólt arról is, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló telkeken épülő lakásokra ugyancsak igénybe lehet majd venni a csokot, ha a tulajdonosok egymással használati megosztási megállapodást kötnek, vagyis nem kell társasházzá nyilvánítani az épületet. Ez például az osztatlan közös tulajdonon ikerházat építőknek jelent segítséget.
További könnyítés, hogy az építőközösségek is jogosultak a jövőben a csokra, valamint, hogy ha elhunyt az igénylő, akkor egyenes ági rokona, házastársa, élettársa is tulajdonjogot szerezhet a csokos ingatlanon anélkül, hogy vissza kellene fizetnie a támogatást. Novák Katalin hangsúlyozta, a változtatások célja az, hogy még több magyar családnak tudják támogatni az otthonteremtését. Hozzátette: júliusban 20 százalékkal nőtt a befogadott igények száma az előző hónapokhoz képest, és 16 százalékkal volt több az érdeklődő.
Az év első hét hónapjában 14 240 igénylést nyújtottak be, összesen 38,3 milliárd forint értékben – ismertette Dömötör Csaba. Ez is azt mutatja, hogy nem csökken a lakásépítési kedv, a magyar családok bíznak a jövőben és szívesen élnek az otthonteremtési támogatással. Kérdésre válaszolva az államtitkár kiemelte: több mint 70 ezren érdeklődtek a bankoknál, várakozásaik szerint ők igénylőként is megjelennek majd. Arra számítanak, hogy 2017-től „fut fel” igazán az igénylések száma, mivel a házépítés, a házvásárlás időigényes folyamat. (MTI)
