Folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése 2022 első negyedévében az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös felmérése alapján – közölte az Intrum követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalat.
A lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) első negyedévi értéke 45,24 pont, ami az előző negyedévhez képest 2 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 16 százalékos a növekedés.
Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről és pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai.
Kiemelték, hogy a lakosság fizetőképessége nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után, bár még kicsivel alatta van a 2019-2020-as szintnek, 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt.
Az elmúlt időszakban az állam szociális kiadásai – nyugdíjemelés, adócsökkentés – jelentős mértékben javították a lakosság fizetőképességét, miközben kihívást jelentett a magas infláció és a lakásárak emelkedése. A friss számokban még kevéssé mutatkozik meg az Ukrajna elleni orosz offenzíva hatása, az Intrum előrejelzése szerint azonban év végéig a háztartások jobban megérezhetik a háborús helyzet gazdasági következményeit.
Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója a közleményben rámutatott: a háború kimenetele, sőt kiterjedtsége beláthatatlan, így nehéz megjósolni, milyen következményei lehetnek a lakosság pénzügyeire nézve, az biztos, hogy jelentősen lassulni fog a gazdasági növekedés dinamikája. Ennek nemcsak a háború az oka, hanem már korábban létező folyamatok, például a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg. Ezek az állami és piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik, így 2022-ben várhatóan romlik a háztartások pénzügyi helyzete.
Az Intrum hangsúlyozta, a fizetőképességi indexe alapján előre jelezhető az éves GDP-növekedés is. A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben és 2021 egészében is 7,1 százalékkal növekedett, behozva a járvány alatti visszaesést. Az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalanságot hoznak és a magyar gazdaságra is kihatnak.
Az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés. Utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll. A növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék áremelkedéséhez. Emellett a hatósági árazás miatti különbözetet a költségvetésből fedezik, azaz az energiaárrobbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is – mutatott rá Deszpot Károly.
(Forrás: MTI)
