2015 I–III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos 4 millió 194 ezer fős létszáma az előző év azonos időszakit 107 ezer fővel haladta meg, ezen belül 2015 III. negyedévében elérte a 4 millió 265 ezer főt – olvasható a KSH által kiadott friss Statisztikai Tükörben. A munkavégzés helyéül Magyarországot megjelölők száma 2,4, míg a külföldet megjelölőké 14 százalékkal nőtt.
A foglalkoztatottak létszámának növekedését a munkanélküliek létszámcsökkenése kísérte, a 2015. I–III. negyedévi átlagos 316,9 ezer fős létszámuk 34,7 ezerrel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezen belül pedig az év III. negyedévében 300 ezer fő alá (292,7 ezerre) mérséklődött. A munkaerőpiacon a potenciális munkaerő-kínálat mellett egyre inkább jelen van a munkaerőhiány is. A kereslet és a kínálat strukturális és területi egyenlőtlenségének növekedéséhez hozzájárult az utóbbi évek jelentős volumenű munkavállalási célú migrációja is.
2015 III. negyedévében a munkaerő-felmérés adatai a foglalkoztatottak számában a válság előtti utolsó év azonos időszakához (2007 III. negyedévéhez) képest 342,2 ezer fős növekedést mutattak. A 2015 II. negyedévi foglalkoztatotti létszám – részben szezonális hatásnak tulajdoníthatóan – 83,5 ezerrel volt magasabb az I. negyedévinél, a III. negyedévben pedig további 64,1 ezer fős növekedés következett be.
A 15–64 évesekre számított foglalkozási ráta ez év I. negyedévében 62,4, a II. negyedévben 63,8, a III. negyedévben 64,8 százaléknak felelt meg. A 2015. III. negyedévi foglalkoztatási ráta 9,7 százalékponttal emelkedett a válság mélypontját jelentő 2009 azonos időszakához viszonyítva, a javulás mintegy egyötöde a foglalkoztatási ráta nevezőjét adó 15–64 éves korosztály létszámának időközbeni csökkenések tudható be.
Az utóbbi években a magyar foglalkoztatás növekedési üteme volt az unióban az egyik legmagasabb, így relatív pozíciónk a foglalkoztatás terén folyamatosan javult. 2015 II. negyedévében a 15–64 évesekre számított ráta tekintetében az elmaradásunk 1,7 százalékpontra csökkent, a legjobb munkavállalási korúnak tekinthető 25–54 évesek foglalkoztatási rátája pedig 2,6 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.
A foglalkoztatottak létszámának az előző év I–III. negyedévéhez viszonyított 107 ezres növekedéséből a férfiak, illetve a nők nagyjából a foglalkoztatási súlyuknak megfelelően részesültek. A munkavégzés helyéül Magyarországot megjelölők száma 2,4, míg a külföldet megjelölőké 14 százalékkal nőtt.
2015 III. negyedévére a 15–64 évesekre számított 69,0 százalékos, az országos átlagot 4,2 százalékponttal meghaladó foglalkoztatási rátával Közép-Dunántúl állt a régiók rangsorában az első, míg 59,9 százalékkal Észak-Magyarország az utolsó helyen. A megyék közötti különbség e téren még nagyobb, míg Vas megyében 100 megfelelő korú lakosból 71, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 58 fő dolgozott. Mivel a 2015. évi foglalkoztatásnövekedés jellemzően az elsődleges munkaerőpiacon megy végbe, a foglakoztatási helyzetüket alapvetően csak a közmunka segítségével javítani tudó megyék leszakadása, s így a területi különbségek újra nőhetnek.
Az intézményi munkaügy-statisztika adatai szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2015 I–III. negyedévében a 11,8 ezer közfoglalkoztatottal együtt 1 millió 915 ezren dolgoztak, 2,8 százalékkal többen, mint 2014 azonos időszakában. (A növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 2,9 százaléknak felelt meg.) A létszámnövekedés – részben a bázishatásnak köszönhetően – az I. negyedévben volt a legdinamikusabb. 2015 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámbővülését a nem teljes munkaidősök létszámának enyhe létszámcsökkenése kísérte.
A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ág, a 643,7 ezer főt alkalmazó feldolgozóipar létszámnövekedése összességében átlagos volt, de ezen belül az egyes területek létszámdinamikája jelentősen különbözött. Legnagyobb ütemben, 7,5 százalékkal a járműgyártás, illetve 6,5 százalékkal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása ágazatcsoportban nőtt az alkalmazásban állók létszáma, miközben a textília, ruházati, bőr és bőrtermék gyártása vagy a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenységek az előző évinél kevesebb embert foglalkoztattak. A versenyszféra túlsúlya jellemezte, százezren felüli létszámú nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, gépjárműjavításban 3,1, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben 5,5, az építőiparban pedig 1,9 százalékkal, dolgoztak többen az egy évvel korábbinál.
A nem közfoglalkoztatottként dolgozók létszáma a költségvetési szférában 0,8 százalékkal, 699,2 ezerre, míg a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 5,6 százalékkal, 96,1 ezerre emelkedett. Közfoglalkoztatottakkal együttesen a nonprofit szféra létszáma 4,3, a költségvetésé 1,4 százalékkal haladta meg a 2014 I–III. negyedévit.
Közfoglalkoztatottként 2015 I–III. negyedévében az intézményi munkaügy-statisztika adatai szerint átlagosan 188,5 ezer fő kapott keresetet. A Belügyminisztérium (BM-statisztikák) szerint a közfoglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ugyanebben az időszakban 203 ezer volt, ami 18 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszakit. A havonkénti létszámadatok az előző évinél kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. A legkevesebben (145 ezren) márciusban dolgoztak ebben a formában, májustól viszont már folyamatosan, havi 200 ezer fő feletti volt a létszám. A közfoglalkoztatás jellemzően 3–8 hónapos, teljes munkaidős munkát jelent. Az ilyen formában dolgozók 80 százaléka egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett. A közfoglalkoztatottak között a szakirányú képzettséggel nem rendelkezők (a gimnáziumi érettségit is ideszámítva 60 százalékuk ebbe a kategóriába tartozott 2015 I–III. negyedévében), az átlagosnál rosszabb munkaerő-piaci mutatókkal rendelkező régiókban élők, a képzetlen fiatalok, illetve az idősebb korosztályba tartozók felülreprezentáltak.
Üres álláshelyek
A nemzetgazdaság megfigyelt szegmensében az üres álláshelyek aránya 2015 III. negyedévében – hasonlóan az előző két negyedévihez – 1,5 százalék volt. Ezen belül a versenyszférában az év I. negyedévében 27 ezer állást szerettek volna a munkáltatók betölteni, a II. negyedévben 29 ezer, a III. negyedévben pedig több mint 30 ezer álláshely minősült üresnek. Ez utóbbi 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az unióban 2015 II. negyedévében 100 álláshelyből 1,7 volt betöltetlen. Magyarország – az átlagtól való 0,2 százalékpontos elmaradása ellenére – a magas üres álláshely ráta jellemezte tagországok közé tartozott, mivel az uniós értéket Németország és az Egyesült Királyság 2,5-et meghaladó mutatója eredményezte.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz a III. negyedév utolsó hónapjában 18,5 ezer olyan állásigényt jelentettek be, amelyet nem támogatott formában kívántak betölteni, 49,3 ezer támogatott munkahely iránti igény mellett. 2015 szeptemberében az állami munkaügyi szolgálat így összesen 138,1 ezer állást kínált, melyből 58 ezret sikerült a hónap folyamán betölteni. 2015 szeptemberében – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – a legtöbb (nem támogatott) munkaerőigényt Budapest mellett Pest, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyékben jelentették be a munkáltatók. A legkeresettebb foglalkozások listáját az egyszerű ipari foglalkozások, a mechanikai gépösszeszerelők, az egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások, a bolti eladók, valamint a rakodómunkások vezették. (A kvalifikáltabb munkaerő megszerzéséhez a munkáltatók nem igen veszik igénybe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot.)
Munkanélküliek, inaktívak, potenciális munkaerő-tartalék
A munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek száma 2015 I. negyedévében – szezonális okokra visszavezethetően – 347,6 ezerre emelkedett, majd a II. negyedévben 310,4 ezerre, a III. negyedévben pedig 292,7 ezer főre mérséklődött. Ez utóbbi, 6,4 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg, ami 1,0 százalékpontos (38,8 ezer fős) javulást jelentett az előző év azonos időszakához képest. Így 2015 I–III. negyedévében átlagosan 317 ezren voltak az ILO-fogalmak szerinti munkanélküliek, nagyjából annyian, mint a válságot közvetlenül megelőző időszakban. A III. negyedévben nőtt a férfiak és a nők munkanélküliségi rátája közötti különbség, vélhetően amiatt, hogy a munkanélküliek egy részét a – férfiakat nagyobb arányban foglalkoztató – közmunkaprogramok szívták fel. Tovább csökkent az ifjúsági munkanélküliségi ráta, amely a válság időszakára jellemző 30 százalékhoz közelítő szint után, úgy tűnik, hogy most már tartósan 20 százalék alatt marad. A nyugdíjkorhatár emelése, illetve az idő előtti munkaerő-piaci kilépés lehetőségeinek erőteljes szűkülése azzal járt, hogy a munkaerőpiacon még érdemben jelenlevő legidősebb korosztály, az 55–64 évesek munkanélküliségi mutatói fokozatosan közelítettek a középkorosztályokra jellemzőhöz.
A közfoglalkoztatás kiterjesztésének fontos hozadéka, hogy a legreménytelenebb munkaerő-piaci helyzetűek számára biztosít munkavállalási esélyt. Ennek ellenére a tartós munkanélküliség problémája változatlanul fennáll, 2015 III. negyedévében a munkanélküliek 49,2 százaléka mondta azt, hogy már legalább egy éve keres munkát.
A potenciális munkaerő-tartalékként definiált kategóriába 2015 III. negyed- évében 503,8 ezren tartoztak, ebből 68,9 ezer fő alulfoglalkoztatott volt, azaz olyan nem teljes munkaidőben dolgozó, aki szeretett volna teljes munkaidős munkát találni. A munkaerő-felmérésben 430 ezren határozták meg státusukat munkanélküliként, lényegében ugyanannyian, mint a válságot megelőzően (2007 III. negyedévében).
A 15–64 évesek közül 2015 I–III. negyedévében 2 millió 60 ezren voltak inaktívak, ami – részben demográfiai okokra visszavezethetően – 5,8 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csoport, a nyugdíjasok, járadékosok létszámának folyamatos csökkenését döntően a nyugdíjkorhatár változása eredményezi, a tanulói, hallgatói létszámot pedig a demográfiai tényezők, a közoktatási részvétel korhatárának leszállítása, illetve az utóbbi 1–2 évben némileg mérséklődő továbbtanulási kedv együttesen alakította. A pénzbeli munkanélküli-ellátást igénybe vevők – de munkakeresést nem folytatók –, valamint az egyéb inaktívak száma a szabályozási környezet változásának, illetve a jelentős volumenű közmunkának köszönhetően erőteljesen csökkent.
Nyilvántartott álláskeresők
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségei 2015 I–III. negyedévében havi átlagban 390,6 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván. Létszámuk havonkénti változása a munkaerő-felmérésben munkanélküliként definiáltakénál szorosabban követte a közfoglalkoztatás alakulását, ami a kiugró márciusi adatot is magyarázza, ugyanakkor a kétféle fogalom szerinti munkanélküli-létszám trendje megegyezik.
Biztosítási alapon járó álláskeresési juttatásra a regisztrált álláskeresők közül 2015 I–III. negyedévében havi átlagban 56,8 ezer fő volt jogosult, közel ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Szociális ellátásban 130,3 ezer fő részesült, míg 203,5 ezren nem kaptak pénzbeli ellátást.
KSH
