Budapest ma egyértelműen trendi úti cél a külföldiek számára – jelentette ki Drégely Ágnes. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke azonban egyből hozzátette: nagy kérdés, meddig marad fent ez a trendiség, ideje középtávú koncepcióval rendelkezni a turizmus fejlesztésére és fenntarthatóságára.
Ezt a célt is szolgálta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Budapest Turizmusa 2020 nevű konferenciája, amelyet pénteken rendeztek a BKIK székházában. A tanácskozás része volt az Idegenvezetői Világnap rendezvénysorozatának, amelyet 2016-ban immár tizenötödik alkalommal szervezett meg a BKIK.
Drégely Ágnes felvetésére válasz lehet a kormány (sport)turisztikai stratégiája. Ez a következő években jelentős hangsúlyt helyez a nagyszabású sportesemények rendezésére. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára először a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot említette.
Aki jártas a sport világában, az tudja, hogy a vizes vb a top események között az ötödik helyen szerepel, csak az olimpia, a labdarúgó vb, illetve Eb és az atlétikai világbajnokság előzi meg a rangsorban. Az államtitkár szerint Budapest, kormány garanciával a tarsolyában, tudatosan vállalta a korábbi rendezést, hiszen eredetileg a 2021-es versenyt nyertük el, ám Mexikó visszalépett.
Ehhez képest az 50 milliárd forintos beruházással legalább három heti fórban vagyunk. (A fotón a Dagály-építkezés.) Ezt már Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke erősítette meg, aki a projektért felelős Fürjes Balázstól a napokban kapta az információt. Azt nem kell magyarázni, hogy egy ekkora világversenynek mekkora hatása van a turizmusra. A versenyek idején a világon várhatóan összesen 5 milliárd nézővel számolhatunk (természetesen úgy, hogy sokan több versenyszámot is végig szurkolnak), vagyis hatalmas tömeghez jut el Budapest és Magyarország (turisztikai) híre. Hatalmas marketinglehetőség, amellyel a legokosabban kell élni. A vizes vb két másik helyszíne, Balatonfüred és Szeged is nagy lehetőséghez jut.
Bánki Erik közölte, a fővárosban van megfelelő számú szállodai szoba (a négy és ötcsillagos hotelekben főleg a versenyzőknek és a csapattagoknak, míg a három csillagosokban a szurkolóknak). Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vb után az úgynevezett Masters rendezvény (a korábbi bajnokok versenye) is minimum 50 ezer vendéget vonz majd, ráadásul olyanokat, akik prémium szolgáltatásokat is igénybe vesznek.
A sport és turizmus következő kapcsolódási pontja 2020 lesz, amikor Budapest labdarúgó Európa-bajnoki döntő mérkőzéseket rendezhet. (Az új lebonyolítási rendben először 2020-ban kerül sor egy helyett nyolc európai városban a döntő mérkőzéseire.) Az Eb előtt egy évvel, 2019-ben elkészül az új Puskás Ferenc Stadion. A régi „népstadion” bontását már elkezdték, azt az év végéig befejezik.
Az új aréna 65 ezer férőhelyes lesz, s a kormány már most olyan társaságokkal tárgyal, amelyek abban profik, hogy foci híján se álljon üresen a stadion. Jó budapesti példa a Ferencváros stadionja, a Groupama Aréna, ahol a labdarúgás a rendezvények 30 százalékát teszi ki, míg minden más (konferenciák, programok, kulturális rendezvények) 70 százalékot. Hasonló lesz a cél majd a Puskás esetében is.
A legnagyobb álom természetesen az olimpia lenne. Bánki Erik úgy fogalmazott, ha Budapest rendezhetné meg a 2024-es nyári olimpiát, az egyben egyfajta turisztikai forradalmat is jelentene – és nem csak a fővárosnak.
A sport vonal mellett a következő évek nagy fővárosi projektje a Gül Baba türbéje (közös program a török kormánnyal) és a várhatóan 2019-ben átadásra kerülő, 25-30 milliárd forintos projekt, a Konferencia Központ a IX. kerületben.
Mindez együtt lehetővé tenné, hogy Budapest tíz éven belül az európai top három úti célba verekedje be magát. Mi tagadás, jól hangzik: Barcelona-Bécs-Budapest.
Hogy mindezeket a projekteket a turizmus fejlesztésével összehangoltan lehessen megvalósítani, ahhoz centralizálni kell az erőforrásokat. Tuzson Bence bejelentette, hogy létrehozzák a Nemzeti Turisztikai Ügynökséget. A részletek kidolgozása folyamatban van, a kormány első olvasatban már tárgyalt a feladatról. Az ügynökség feladata lesz a turisztikai szervezés, -képzés, és az ország marketingje is. Az államtitkár szerint az a cél, hogy a már előbb említett beruházásokat is beleértve Budapest a közép-európai régió meghatározó metropolisa legyen úgy, hogy a fejlődés mellett biztosítsák az állandó versenyképességet. Utóbbihoz az is elengedhetetlen, hogy az itt élők mellett a külföldi vendégek is biztonságban érezzék magukat, mert e nélkül, a mai terrorral fenyegető időkben el sem indulnak. Tuzson Bence közölte, a kormány a migráns kérdés megoldásával kapcsolatban ezt is szem előtt tartja.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a SZÉP kártyával és az Erzsébet utalvánnyal? A brüsszeli kifogásokat a kormány tiszteletben tartja, de jövőre olyan megoldásokat dolgoz ki, amely nem sérti a magyar munkavállalók érdekeit. Ezzel kapcsolatban Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke sarkosabban fogalmazott, mint mondta: minden brüsszeli ármánykodás ellenére az eddig elért vívmányokat nem szabad feladni.
Szatmáry Kristóf arról is beszélt, hogy a gazdasági válság után a turizmus az elsők között lábalt ki a bajból, 2015 például már rekordokat döntött, igaz, így is bőven van min dolgozni. Budapestnek meg kell újulnia, mondta, új attrakciók, programok kellenek, hogy több vendéget csábítson ide. Mindezt úgy kell elérni, hogy a fővárosban élők is elégedettek legyenek, így a kis és középvállalkozások is találják meg számításaikat, a turizmusból élő kisebb cégek sikeresek legyenek – ehhez a BKIK megad minden támogatást. Az elnök szintén felvetette: meg kell vizsgálni, nem szétaprózott-e a turizmus rendszere, nem kellene-e új struktúrában dolgozni, mert valószínűleg csak így lehet javítani a hatékonyságon.
Szatmáry Kristóf szerint a turizmus növekedésével párhuzamosan erősödhetnek a kkv-k. Az idei év feladata lesz a szakképzett munkaerő képzésének kérdése ugyanúgy, mint az ágazatban dolgozók megtartása.
KamaraOnline
