A legfontosabb gazdasági folyamatokat a statisztikai hivatal foglalta össze „A KSH jelenti: gazdaság és társadalom, 2017/6” című friss kiadványában.
GDP
2017 I. félévében a hazai GDP volumene – az I. negyedévi 4,2 és a II. negyedévi 3,2 százalékos növekedés eredményeként – 3,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a gazdasági teljesítmény 2017 I. félévében az uniós átlagot meghaladva, 3,7 százalékkal emelkedett.
Külkereskedelem
A külkereskedelmi termékforgalomban 2017. I. félévben – az első becslés szerint – a kivitel értéke 51,0 milliárd eurót tett ki, 9,9 százalékkal nagyobb összeget, mint 2016 első hat hónapjában. A behozatal értéke 45,6 milliárd euró volt, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedési ütemek az elmúlt hat év azonos időszakát tekintve a legjelentősebbek. Külkereskedelmünk az I. félévet 5,4 milliárd eurós aktívummal zárta, ami a mérleg csekély mértékű, 41 millió eurós romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest.
Ipar
2017 I. félévében az ipari termelés volumene 5,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes értékesítés közel kétharmadát adó exporteladások volumene 5,8, a több mint egyharmadát adó belföldi eladásoké 3,8 százalékkal nőtt. Mindegyik ipari területen emelkedett a termelés volumene: a kibocsátás 95 százalékát adó feldolgozóiparban 5,5, az energiaiparban 1,1, a csekély súlyt képviselő bányászatban 19 százalékkal.
2017 I. félévében – a vegyi anyag, termék gyártása kivételével – mindegyik feldolgozóipari területen nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben (20 százalék) a gép, gépi berendezés gyártásában. A szinte teljes egészében külpiacra termelő elektronikai ipar kibocsátása – első- sorban a kiemelkedő márciusi és májusi termelésnövekedés következtében – 8,8 százalékkal bővült. Az elektronikai ipar két legnagyobb részterülete közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 19, a kisebbik, a híradástechnikai berendezés gyártása 9,6 százalékkal nőtt. Szintén a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben bővült a kohászat, fémfeldolgozás (8,7 százalék), a textil- és bőripar (7,4 százalék), a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar termelése (6,2 százalék), valamint a gyógyszergyártás (5,8 százalék). A feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyúnak (29 százalék) számító járműgyártás termelése 3,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két meghatározó járműipari terület közül a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9, a közúti gépjármű gyártása 1,0 százalékkal növekedett. A feldolgozóipari termelés egytizedét adó élelmiszeripari kibocsátás 2,4 százalékkal nagyobb, ezen belül a legnagyobb részterületnek számító húsiparé 2,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az élelmiszeripari értékesítés mindkét irányban nőtt: a belföldi eladások volumene 2,5, az exporté 5,1 százalékkal bővült.
Építőipar, lakásépítés
2017. január óta az építőipar termelési volumene emelkedik, 2017 I. félévében jelentősen, 27 százalékkal bővült az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. (A termelés volumene 2016-ban átlagosan mintegy 19 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződéséből adódott.) Mindkét építményfőcsoportban nőtt a termelés: az épületek építése esetében 24, az egyéb építményekében 35 százalékkal.
2016-ban közel harmadával bővült a lakásépítés. 2017 I. félévében az építési kedv jelentősen megnőtt, közel másfélszer annyi új lakás épült (5004 darab), mint egy évvel korábban. Országszerte dinamikusan nőtt a használatba vett lakások száma: a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére emelkedett. Budapesten ugyanakkor annyi lakás épült fel, mint egy évvel korábban, a nagyobb léptékű beruházások átadása ugyanis később realizálódik.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 95 m2-re emelkedett, ami 6 m2-rel több, mint 2016. I. félévben volt. Az építésügyi szakhatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések száma együttesen 19 823 volt, 40 százalékkal több, mint 2016 I. félévében. 2017 I. félévében 915 lakás szűnt meg, 6,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, a legtöbb megszűnés avulás miatt következett be.
Kiskereskedelem
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2017 júniusában 5,2, az I. félévben 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A naptárhatástól megtisztított adatok alapján júniusban 5,7, január–júniusban 3,9 százalékos volt a növekedés.)
2017 első hat hónapjában az összforgalom 47 százalékát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 2,3 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom 78 százalékát lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké 3,3 százalékkal növekedett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,2 százalékkal mérséklődött. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma 6,5 százalékkal növekedett, ezen belül a használtcikk-üzletek kivételével a többi tevékenységcsoportban emelkedtek az eladások. Az üzemanyagtöltő állomások üzemanyagforgalma – növekvő üzemanyagárak mellett – 3,0 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész- üzletek forgalmában 2,7 százalékos volt az emelkedés.
Szálláshelyek, vendéglátóhelyek
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 10, a vendégéjszakáké 11 százalékkal emelkedett 2017. I. félévben az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyeket a külföldi vendégek 13 százalékos bővülés után 6,4 millió, a belföldiek 8,3 százalékos növekedést követően 5,8 millió vendégéjszakára vették igénybe.
A legfontosabb küldő ország továbbra is Németország, amely a teljes külföldi forgalom 14 százalékát adta. Az orosz vendégforgalom 36, a cseh 12, az egyesült államokbeli 11, míg a német vendégforgalom – 2016 októberében kezdődött emelkedő tendencia eredményeként – 10 százalékkal nőtt.
A vendégforgalom bővülése a szálláshelyek árbevételét is növelte: folyó áron összesen 197 milliárd forint bruttó árbevételt könyveltek el az év első hat hónapjában, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Széchenyi Pihenőkártyával történő fizetésekből 8,5 milliárd forint, az egy évvel korábbinál folyó áron 11 százalékkal több bevétel származott.
A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, értéke az első hat hónapban összesen 494 milliárd forintot tett ki.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
2017 II. negyedévében a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatók tovább javultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 15–74 évesek körében a foglalkoztatottak száma egy év alatt 77 ezer fővel, 4 millió 420 ezer főre bővült. A növekedés hátterében teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett létszámemelkedés áll, mivel a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen dolgozók száma – 26, illetve 4 ezer fővel – kevesebb lett, mint 2016 II. negyedévében volt. (Utóbbi esetében ez mintavételi hibahatáron belüli csökkenést jelentett.)
Mindhárom fő korcsoportot a foglalkoztatottság növekedése jellemezte. A munkaerőpiacon kis létszámban jelen lévő 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 28,9, a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 83,7, míg az 55–64 éveseké 51,2 százalékra emelkedett.
A 15–64 éves népesség körében a munkanélküliek száma 37 ezer fővel (16 százalékkal) 196 ezer főre mérséklődött 2016. II. negyedévéhez viszonyítva, a munkanélküliségi ráta pedig ugyanezen időszak alatt 0,8 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent.
Mindhárom fő korcsoportban csökkent a munkanélküliek száma és aránya. A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 11,0, a 25–54 éveseké 3,7, az 55–64 éveseké 3,9 százalékra esett vissza. A munkanélküliek 44,1 százaléka tartósan, azaz legalább egy éve munkanélküli, ez 5,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, míg a munkakeresés átlagos időtartama 18,9-ről 17,0 hónapra csökkent.
Keresetek
2017. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók a nemzetgazdaság egészében (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a KSH által megfigyelt nonprofit szervezeteknél) átlagosan bruttó 290 300 forintot kerestek, 12,5 százalékkal többet a 2016. január–júniusinál. A családi adókedvezmény nélküli nettó átlagkereset egy év alatt ugyancsak 12,5 százalékkal, 193 100 forintra emelkedett, míg a kedvezmény figyelembevételével számolt nettó bér 201 000 forintra becsülhető. (A családi adókedvezmény igénybevételének 2017. évi szabályai a kétgyermekes családok esetében a nettó keresetek nagyságát és alakulását pozitívan befolyásoló változást hoztak.)
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,7 százalékkal haladta meg a 2016. január–júniusit.
