A fuvarozók képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a kormány arról döntött, hogy újabb intézkedésekkel segíti a stratégiai jelentőségű ágazat szereplőinek megerősödését, ezáltal a magyar árufuvarozásban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének további növelését.
A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg 2024-től. A Kormány az intézkedés kapcsán azt várja el a fuvarozóktól, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.
A versenyképességet növelő intézkedések részeként a GFM javaslatára jövőben a feladó által megbízott fuvarozó a teljesítésbe további maximum egy alvállalkozót vonhat be. Emellett a magyar logisztikai és szállítási ágazatban javasoljuk bevezetni a minimális szolgáltatási díjakat, amelynek három típusa:
- a minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa;
- a rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10.795 forint;
- valamint az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8.636 forint.
A bevezetett minimális díjak azon magyar vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, akik tisztességes feltételek mellett szolgáltatnak, de kénytelenek más, piacszerzési céllal nyomott áron szolgáltató vállalkozásokkal versenyezni.
A kormány célja, hogy átláthatóbb, nyomon követhetőbb helyzetet teremtsen a szektorban, azoknak kedvezve, akik munkájukat megbízhatóan és tisztességesen végzik, továbbá annak elérése, hogy a hazai áruszállításhoz a fuvarozók európai összehasonlításban is versenyképes áron jussanak üzemanyaghoz. Így biztosítható a gazdaság és ipari termelés maradéktalan és magas színvonalú kiszolgálása, valamint a kereskedelem zökkenőmentes fenntartása, amely a nemzetgazdaság sikeres működésének elemi feltétele.
Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik az áruszállítás területén, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, emellett pedig a gyorsforgalmi úthálózat szinte az egész ország területén könnyen elérhető. A logisztika szerepét növeli az is, hogy hazánk a nyugati és keleti high tech ipar és tőke találkozási pontja.
A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2.500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen. Az ágazat megerősítése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, így a családok és munkahelyek megvédéséhez.
(Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium)
