Kellene egy jogszabály Európában is, amely szerint minden illegális forrásból származó vadon élő faj kereskedelme illegális és büntetendő marad a célországban is, ahová érkezik – javasolja Catherine Bearder, az Európai Parlament képviselője.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme nemzetközi bűncselekménynek minősül, ami miatt elefántok, orrszarvúk és tigrisek ezrei pusztulnak el és fajok kerülnek a kihalás szélére. A Parlament a jövő heti plenáris ülésen szavaz Catherine Bearder (liberális, brit) jelentéséről, amely lépéseket javasol a tagállamok számára a vadon élő fajok védelme érdekében. Az EP-képviselőt a parlament sajtósai kérdezték.

– Mióta harcol a vadon élő fajok védelméért és honnan ered az elhivatottsága?

– Először 1974-ben jártam Afrikában, ahol hozzámentem egy zoológushoz. Ott a saját szemünkkel láttuk, hogy micsoda nyomás alatt tartják az emberek az élővilágot. Sokan mondták, hogy „csak kutatási célra kellene nekem egy állat”, vagy hogy „nekem csak a bőre kell”. Jártunk egy kis rezervátumban, ahol láthattuk, hogy micsoda károkat okoz ez, és minél több mindent láttunk, annál több mindenre jöttünk rá. A férjem jelenleg az oxfordi egyetemen tanít, és diákok százait oktatja a főemlősök védelmére.

Azért léptem a politikusi pályára, mert látom, hogy mi emberek hogyan bánunk a bolygónkkal. Sokat tudunk és hallunk a klímaváltozásról, de a biológiai sokféleség megőrzése éppen ugyanilyen fontos. A vadon élő állatok és növények kereskedelme óriási méreteket ölt: ez ma a negyedik legkomolyabb bűncselekmény a drog-, fegyver-, és emberkereskedelem után.

Elég nagy a félreértés azon a téren, hogy mi legális és mi nem. A vadon élő állatokat ugyanis illegális úton szerzik be, de ezután a kisállatokat, ruhákat, vagy éppen élelmiszereket árusító piacokon keresztül adnak túl rajtuk. A legértékesebb az elefántcsont és az orrszarvú.

– Ez azt jelenti, hogy sokan úgy vesznek illegális termékeket, hogy nem is tudnak róla?

Pontosan. Sok kisállatról azt mondják, hogy tenyésztett, de valójában vadon élő volt. Óriási mérteket ölt például a halak kereskedelme, de ezt nagyon nehéz nyomon követni. De említhetjük például a szőrméket, vagy a cápauszonyt is, a kékúszójú tonhalat, az orrszarvút, a kínai orvosláshoz használt tobzoskát, vagy a dísztárgyak alapanyagaként szolgáló elefántcsontot. Valóban az Afrika jelképeként szolgáló állatból kell csecsebecséket készítenünk? Minden tizenötödik percben elpusztul egy elefánt.

– Romlott a helyzet az utóbbi időben?

– Minél kevésbé elérhetőek ezek az árucikkek, annál értékesebbé válnak és annál többen akarnak hozzájutni.

– Ki áll a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme mögött, és miért ilyen sikeres ez az üzlet?

– A fő ok, hogy nagy a kereslet, de sokszor az is gond, hogy a vevők nincsenek tudatában a problémának. Ez egy nagyon jövedelmező üzlet, bűnbandák specializálódnak rá, és könnyebb elefántcsontot vagy az orrszarvú csontját csempészni, mint drogot. Az elefántcsont többet ér, mint a platina.

Egyszer Kamerunban valaki azt mondta nekem: „Ha felnyitod egy autó csomagtartóját, nem tudod mit találsz benne: gyermekeket, drogokat, fegyvereket, vagy elefántcsontot.” Ugyanazok a bűnbandák kereskednek mindegyikkel, a bűncselekmények szálai ugyanoda vezetnek vissza. Elefántcsontot csempésznek Kínába és drogokat, fegyvereket kapnak vissza.

Ezért érzem úgy, és hiszek is benne, hogy Európának többet kellene tennie ezen a téren és az Európai Unió tagállamainak össze kell fogniuk. Ezért javaslom azt, hogy Európa-szerte azonos büntetés járjon az ilyen bűncselekményekért. Az Europolnak is bűnszervezetben elkövetett és komoly bűncselekményként kell tekintenie rá, erre azonban egyelőre nincs felhatalmazása.

Két évvel ezelőtt alapítottam az „EP-képviselők a vadon élő fajokért” csoportot több párt bevonásával, hogy együtt dolgozzunk a Bizottsággal egy EU-s szintű akcióterven. Nagy örömmel fogadtuk, amikor elkészült, de még ki kellett egészítenünk, erről szól a jelentésem.

– Mi mást lehet még tenni a vadon élő fajok védelmében?

– Kellene egy, a vadon élő fajok illegális kereskedelme elleni koordinátor, aki biztosítja, hogy az akciótervet végrehajtják a tagállamok. Emellett szintén fontos lenne egy olyan jogszabály, mint a Lacey-törvény az Egyesült Államokban. Eszerint minden illegális forrásból származó vadon élő faj kereskedelme illegális és büntetendő marad a célországban is, ahová érkezik.

– Fogy az időnk?

– Óriási a nyomás az ökoszisztémán. Beszélünk egyrészről a bűncselekményről, amelyet tudunk kezelni, de beszélünk az emberi faktorról is, amelyet sokkal nehezebb nyomon követni. Az embernek egyre nagyobb térre van szüksége, ide értve a gazdálkodókat is, ezért kisebb tér marad a vadon élő fajok számára. Az éghajlatváltozás is probléma: a halak máshová úsznak a vizek felmelegedése miatt, a madarak pedig elvándorolnak, de egyre kevesebb a hely, ahová mehetnének. A biológiai sokféleség nélkül pedig nincs élet, hiszen minden mindennel összefügg.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen az Európai Bizottság idén tavasszal fogadott el egy cselekvési tervet, amelyet a tagállamoknak 2020-ig kell átültetniük saját joganyagukba. Catherine Bearder EP-képviselő saját kezdeményezésű jelentésében további lépéseket javasol a vadon élő fajok védelme érdekében.