Heves vita zajlott a Brexitről és következményeiről az Európai Parlamentben, Nigel Farage UKIP-vezért többen is hazugnak nevezték.

Martin Schulz, az EP elnöke a rendkívüli ülést megnyitva megjegyezte, hogy még soha nem hívtak össze plenáris ülést ilyen rövid határidővel, viszont a brit választók döntése is ugyanilyen példanélküli. Az elnök megköszönte Lord Hill uniós biztos eddig munkáját, aki lemondott a referendum után. A biztos felszólalását felállva tapsolták meg a képviselők.

„Mindannyiunk érdeke, hogy konstruktív és kölcsönösen előnyös viszonyban álljunk egymással. Az elhúzott politikai patthelyzet senkinek sem jó” – mondta a tanácsi soros elnökséget képviselő Jeanine Hennis-Plasschaert, aki hozzátette: „Ugyanakkor elég időt kell adnunk az Egyesült Királyságnak, hogy összeszedje magát és meghozza a szükséges döntéseket. Most Európának az egyik dolga az, hogy meggyőzze polgárait arról, hogy az egység marad a legjobb megoldás. Nagyon aggasztónak kell tartanunk, hogy a felaprózódás már nem elképzelhetetlen.”

„Tiszteletben kell tartanunk a brit emberek döntését, de kell, hogy következmények legyenek” – mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, aki arra kérte a brit kormányt, hogy a bizonytalanság elkerülésére mihamarabb tisztázza a helyzetet. „Ha nincs értesítés, nincs tárgyalás” – mondta a bizottság elnöke, megerősítve, hogy nem lesznek titkos vagy informális tárgyalások Londonnal. „Ön a kilépésért küzdött, a britek a kilépésre szavaztak, miért van még mindig itt?” – kérdezte a UKIP-et vezető Nigel Farage-tól.

„Nem hagyunk cserben tieteket!” – ígérte a zömében maradáspárti brit ifjúságnak Manfred Weber, az EPP német frakcióvezetője, aki szerint a populisták nyerték a népszavazást. „Szégyellje magát!” – mondta Weber Niger Farage-nak, akit állítólagos hamis kampányígéretei miatt hazugnak nevezett. „Most azt várjuk, hogy az 50-es cikkely értelmében értesítsenek a kilépési szándékról, hogy gyors és tisztességes tárgyalásokat folytathassunk” – húzta alá az EPP parlamenti szárnyának vezetője, aki azt sürgette, hogy a politikusok vállaljanak felelősséget tetteikért. „Vége a békítgetés korszakának… hagyják abba Brüsszel szidalmazását” – mondta.  

„Az unió nem válhat a konzervatívok belharcainak túszává. A brit hatóságoknak a lehető leghamarabb értesíteniük kell minket a kilépési szándékukról” – mondta Gianni Pittella az S&D képviselőcsoportjának olasz vezetője. „Képviselőcsoportunk minden erejével ellenezni fogja, hogy az új költségvetési paktumból Uniós jog legyen. A költségvetési rugalmasság jó dolog, de többet kell tennünk az állami és magánbefektetések ösztönzésére. Európa vagy választ ad ezekre a kérdésekre vagy előbb-utóbb elsöprik.”     

Most hogy a választók döntöttek, itt az ideje, hogy előre nézzünk és ne a múlton rágódjunk – mondta Syed Kamall az ECR képviselőcsoportjának brit vezetője, aki szerint az Uniós szerződésekben foglalt világos iránymutatást tiszteletben kell tartani és a tárgyalások menetrendjét tisztázni kell. Nagy-Britanniának és az EU-nak szorosan együtt kell működnie, a briteknek vonakodó lakóból jó szomszédokká kell válnia – tette hozzá a képviselő.

„Nehéz egy olyan döntést elfogadni, amivel az ember nem ért egyet”, de a döntést tiszteletben kell tartani – szögezte le Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője. A kilépés mellett kampányolók ugyanakkor szerinte a hazugságokkal és náci propagandára hasonlító poszterekkel félelmet gerjesztettek, amit a folytatódó bizonytalanság csak tovább rontana. „Csakis az 50-es cikkely életbe léptetése állíthatja meg ezt – a 27 tagállam nem várhat arra, hogy egy zavarodott Tory párt összeszedi magát.”

A GUE/NGL frakcióját vezető német Gabriele Zimmer azt mondta, képviselőcsoportja az önkritika hiánya miatt nem ért egyet a benyújtott állásfoglalási indítvánnyal. A pénzügyi válság, ahogy brutálisan elbántak Görögországgal, Olaszországgal és más országokkal – mindez rossz emlékeket hagyott az emberekben. Pontosan a munkájukat, nyugdíjukat, egészségügyi ellátásukat féltő britek szavaztak a kilépésre. „Az EU azt mutatta, hogy nem tudja megvédeni polgárait a globalizáció veszélyeivel szemben” – szögezte le a frakcióvezető.

„Ma egy új projektet lehet indítani, de ne csodálkozzunk, ha Dániától kezdve Írországon át Görögországig nagy a gyanakvás” – fogalmazott Philippe Lamberts a zöldek belga vezetője. „Vissza kell térnünk az európai projekt gyökereihez; békét és fenntartható prosperitást kell nyújtanunk. Lehetséges, hogy az Uniós kívül és belül élők számára biztosítsuk az emberi méltóságot? A mi válaszunk az, hogy igen!” – zárta beszédét a politikus. 

Miután az EP elnöke arra kérte a képviselőket, hogy csendben hallgassák végig a következő szónokot, Nigel Farage az EFDD képviselőcsoport brit szónoka megjegyezte, hogy most nem nagyon nevetnek azok, akik 17 éve, amikor ő az EP-ben kezdett dolgozni még nevettek azon, hogy bejelentette: a kilépésért fog kampányolni. „Önök még mindig tagadásban élnek” – mondta a képviselő, aki azt jósolta, hogy nem Nagy-Britannia lesz az utolsó ország, amely kilép az EU-ból. Arra figyelmeztetett, hogy ha az Unió elutasítja, hogy értelmes kereskedelmi megállapodást kössön, akkor annak következményei sokkal rosszabbak lesznek magára az EU-ra nézve. „Még ha nincs megállapodás, az is jobb, mint a mostani rothadt megállapodás” – fogalmazott.

A brit népszavazást a berlini fal lebomlása óta történt messze legfontosabb történelmi eseménynek, a brit szavazók segélykiáltásának nevezte Marie Le Pen az ENF frakcióvezetője. Pofon volt ez, ami azt mutatta, hogy az EU projekt nem visszafordíthatatlan. A kilépés halogatása nem lenne demokratikus – figyelmeztetett.

Diane Dodds brit független képviselő rámutatott, hogy a brit választók döntését nem lehet felülírni. Azzal vádolta az EU vezetőit, hogy évekig nem hallgatták meg a britek panaszát, de most végre figyelnek.

A képviselők felszólalásaira reagálva Hennis-Plasschaert a következőket mondta: „Ebben a helyzetben nem több vagy kevesebb Európára, hanem jobb Európára van szükség. Egyértelmű, hogy azonnal cselekednünk kell. Az unió csak akkor létezik, ha a polgárok millió állnak mellette és ezt a támogatást nem lehet biztosra venni. Egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni a mostani kihívásokkal.”

Juncker elnök azt hangoztatta, hogy nem a Bizottságot kell hibáztatni a referendum eredményéért. Rámutatott, hogy az Egyesült Királyság nem szavazott a megszorítási intézkedésekről vagy a külső határok védelméről, hiszen nem tagja sem az euró zónának sem a schengeni térségnek. Ő is hazugsággal vádolta Nigel Farage-t.

Dodds képviselő azt hangsúlyozta, hogy a vita hangneme megerősítette a britek Európával kapcsolatos összes sztereotípiáját. “A fenyegetés és erőszakoskodás nem fog működni” – tette hozzá és azt sürgette, hogy a két fél a béke és a gazdasági prosperitás érdekében helyezze új alapokra kapcsolatát.

Az ENF képviseletében felszólaló holland Marcel De Graaff szavai szerint június 23. a felszabadulás fantasztikus napja a britek számára és egyben egy hamvába holt politikai projekt végnapjainak kezdete. Felszólította Juncker elnököt és az egész bizottságot, hogy testületileg mondjanak le. A politikai és gazdasági integrációt meg kell állítani, az EU szétszedését el kell azonnal kezdeni – mondta a képviselő.

Nigel Farage úgy látja, hogy az Egyesült Királyságban „egész jól mennek a dolgok”, csak némi politikai felfordulás van a miniszterelnök és a brit uniós biztos lemondása miatt. Ha a szavazás elsöpri az angol politikai osztály egy részét, „ám legyen” – mondta Farage, hozzátéve, hogy június 23-át „a Függetlenség Napjaként” fogja ünnepelni.  

Alyn Smith (Zöldek/ Egyesült Királyság): „Büszkék vagyunk rá, hogy skótok vagyunk, büszke vagyok rá, hogy európai vagyok. Azt akarom, hogy országom internacionalista, kooperatív, zöld és fair és európai legyen. Skócia népe, az északírekkel, Londonnal és sok más walesi és brittel egyetemben arra voksolt, hogy népeink családjában maradjon. Követelem, hogy ezt tiszteletben tartsák. Emlékezzenek erre: Skócia nem hagyta cserben Önöket. Kérem, könyörgök, kedves kollégák, Önök se hagyják cserben Skóciát!” (A képviselők állva tapsolnak).

„Minket Észak-Írországban nem köt a népszavazás eredménye. Tiszteljük és kiállunk az északír választók véleményéért, akik a skótokhoz hasonlóan a maradásra szavaztak. Az új határ 27 tagállammal a legutolsó dolog, amire szükségünk van” – mondta Martina Anderson (GUE/NGL, Egyesült Királyság).

Guy Verhofstadt arra buzdította képviselőtársait, hogy küldjenek erős üzenetet az Európai Tanácsnak és szavazzák meg nagy többséggel a közös állásfoglalást. „Végre megszabadulunk az uniós költségvetés leghaszontalanabb tételétől, amit 17 éve fizetünk – az Ön fizetésétől” – mondta Nigel Farage-nak.

Ryszard Legutko (ECR, Lengyelország) szerint ez a legrosszabb, ami az európai integrációval valaha történt. Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet kijavítani ezt. A helyzet nem rózsás, kérdés, tanulnak-e ebből az unió vezetői – mondta.

Gianni Pittella Nigel Farage felé fordulva azt mondta: „Nem tett szolgálatot a hazájának és ezt a történelem fogja bizonyítani. Ez nem a vita ideje, történelmi esemény ez, ahol egyértelműségre van szükség. Kaptunk világos válaszokat a Brexit tábortól? Le kell vonniuk a következtetéseket és értesíteniük kell a döntéseikről. Van rövid és középtávú tervünk Európa megmentésére.”

Manfred Weber a vita végén úgy összegzett, hogy a mai napnak két tanulsága van. Az egyik, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, a másik pedig, hogy az EP az európai projekt mögött áll.  Arra buzdította az Európai Tanácsot, hogy ne bonyolódjon belső vitákba, hanem küldjön holnap erős üzenetet.