Az Európai Bizottság elnöke arra biztatta a görögöket, hogy a népszavazáson mondjanak igent a reformokra és az euróra. Görögországban a bankok egy hét múlva nyitnak ki. Addig eldől az euró-drachma kérdés. És ezzel sok más is.

Július 6-ig zárva maradnak a görög bankok – tették közzé hétfő hajnalban egy kormányközlönyben, amelyet Prokopisz Pavlopulusz államfő és Alekszisz Ciprasz mininiszterelnök írta lá. Ezen a héten a tőzsde sem nyit ki.

Történt mindez azt követően, hogy Ciprasz nem tudott megegyezni a nemzetközi hitelezőkkel. Hiába volt még péntek este is az optimizmus, hogy szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterek dűlőre jutnak.

Az unió csúcsvezetői már akkor is meglehetősen óvatosan fogalmaztak, a hitelezői körökben pedig szinte egyértelműen az látszott, hogy ég és föld a különbség a görög javaslatok és a hitelezői elvárások között.

Semmi jel nem mutat arra, hogy a következő napokban közeledhetnének az álláspontok. Pedig kedden lejár a határidő, és Athénnak fizetnie kell(ene) a Nemzetközi Valutaalapnak 1,6 milliárd eurót. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy azt állítsuk: erre se pénz, se szándék nem lesz.

Ciprasz vasárnap este televíziós beszédben jelentette be, hogy tőkekorlátozásokat vezetnek be. A kormányfő közölte: személy szerint őt is váratlanul érte, hogy elutasították a pénzügyi meghosszabbításra vonatkozó kérést. Mint mondta: ez európai mércével mérve váratlan lépés volt, sőt, megkérdőjelezte egy szuverén nép jogát a döntéshez. Ciprasz vasárnap még nem jelentette be, hogy meddig maradnak zárva a bankok.

Dönthet a nép

Görögországban a hitelezői javaslatokról július 5-én népszavazást rendeznek, amelyre a parlament áldását adta. Az első elemzések szerint senkit nem lepne meg, ha a szavazók elutasítanák a megszorításokat, ez pedig az eurózól való búcsút jelentené.

Az euróhoz jutást egyébként már most is korlátozták. A bankautomatákból személyenként napi 60 eurót lehet felvenni görög bankkártyával, vagyis a külföldi nyaralókat ez nem érinti – legalábbis papíron.

Kiskapuk még mindig nyitva vannak. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy interjúban azt mondta, hogy ők továbbra is rugalmasan kezelik a problémát, és ha a görögök érdemben készek tárgyalni, szó lehet róla.

Intézkedési csomag

Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: nem tesznek újabb javaslatot Athénnak. A görögöket arra bíztatta, hogy július 5-én szavazzanak a reformokra és az euróra a népszavazáson. Juncker többször is élesen bírálta a görög kormány tárgyalási magatartását, s közölte, hogy nem mindenről tájékoztattak hitelesen. Például a hitelezők nem kérték a nyugdíjas csökkentését, szemben azzal, amit Ciprasz állított.

A tőzsdék hétfőn eséssel reagáltak a görög hírekre, az eurót hétfő délelőtt 314 forint felett is jegyezték.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont úgy nyilatkozott, hogy a görög válság csak csekély mértékben van hatással Magyarországra.

A tapogatózás és az esetleges újabb egyeztetések mellett Athén ezen a héten arra is felkészülhet, hogy mit tegyen július 6-án, a banknyitáskor. Bejelenthetik például, hogy milyen árfolyamon váltják át az eurót drachmára, s aztán, ha a görögök úgy akarják, akár újra vásárolhatnak a drachmájukért eurót is.

Ezt nem fogadta el Athén

Az Európai Bizottság közzétette a javaslatokat, amelyeket nem fogadott el a görög kormány. A közleményben hangsúlyozták, hogy a görögök egyoldalúan szakították meg a tárgyalásokat.

A javaslat szerint:

• A görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, ez az adósságfizetés nélkül értendő.
• A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné.
• Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, és meg kellene feleznie a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat. Garantálni kell a tervezett ingatlanadó-bevételeket.
• Végre kell hajtani a jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformokat.
• A teherhajókra kivetett adókat is meg kellene emelni, a kedvezményeket ezen a téren fokozatosan ki kell vezetni a rendszerből.
• A már most is érvényben lévő jachtadó (a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajók) kulcsát 10-ről 13 százalékra kell emelni.