Rekordösszegű, 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki az Európai Bizottság kedden a Google amerikai internetes óriásvállalatra az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.
Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. A Google visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított egy másik Google-szolgáltatásnak, a Google ár-összehasonlítójának.
A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát – olvasható a bizottság közleményében.
Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Google számos olyan innovatív terméket és szolgáltatást állít elő, amely fontos szerepet játszik az életünkben. Ez rendben is van így. De a Google saját ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatásával kapcsolatos stratégiája nem csupán arról szólt, hogy a versenytársakénál jobb minőségű szolgáltatással szerezzen a cég vevőket. A Google visszaélt piaci erőfölényével, mivel a keresőmotorját úgy állította be, hogy az a keresési találatok között előnyben részesítette a cég saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéival szemben. Ezzel a Google megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”
A Google ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatással kapcsolatos stratégiája
A Google vezető terméke a cég keresőmotorja, amely internetes keresést végez a fogyasztók számára, akik e szolgáltatásért adataikkal fizetnek. A társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka származik reklámból, például azokból, amelyeket a Google jelenít meg a fogyasztóknak egy-egy lekérdezés nyomán.
A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Szolgáltatását kezdetben a „Froogle” név alatt kínálta, majd 2008-ban a szolgáltatást átnevezték „Google Product Search”-re, 2013 óta pedig „Google Shopping”-nak hívják a társaság ár-összehasonlítóját. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók összehasonlítják az interneten kínált termékeket és azok árait, és kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (pl. Amazon, eBay) és más viszonteladókat.
Amikor a Froogle megjelent a piacon, ott már számos gazdasági szereplő kínált hasonló terméket. Az akkori dokumentumokból kiderül, a Google tudatában volt annak, hogy a Froogle piaci teljesítménye viszonylag gyenge maradt (egy 2006-ból származó belső dokumentum szerint „Froogle simply doesn’t work” / „a Froogle egyszerűen nem működik”).
Ár-összehasonlító szolgáltatások versenyképessége nagymértékben függ az általuk generált forgalomtól. A nagyobb forgalom több kattintást és ezáltal több bevételt eredményez. Ezen túlmenően a nagyobb forgalom több kiskereskedőt csábít arra, hogy termékeiket az adott ár-összehasonlítón is listázzák. Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása az ár-összehasonlító szolgáltatások forgalmának.
2008 óta a Google alapvető stratégiai változásokat hajtott végre az európai piacon annak érdekében, hogy fokozza ár-összehasonlító szolgáltatása forgalmát. Ez a stratégia a Google általános internetes keresőszolgáltatások terén meglévő erőfölényére támaszkodott, nem pedig a társaság saját ár-összehasonlító szolgáltatásának erényeire:
- A Google módszeresen kiemelt elhelyezést biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának: amikor valaki megad egy vonatkozó keresőkifejezést a Google keresőben, a Google ár-összehasonlító szolgáltatásából származó találatok a találati lista elején lesznek láthatók.
- A Google a találati listán hátra sorolja rivális ár-összehasonlító szolgáltatásokat: a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások a Google általános keresési algoritmusának megfelelően szerepelnek a keresési eredményekben. A Google számos olyan kritériumot épített be ezekbe az algoritmusokba, amelyek eredményeként e rivális ár-összehasonlító szolgáltatások hátrább sorolódnak az eredménylistán. Az adatok azt mutatják, hogy még a leginkább előre sorolt versenytárs is csak átlagosan a találati lista negyedik oldalán jelenik meg, a többi rivális pedig még rosszabb helyezést kap. A Google saját ár-összehasonlító szolgáltatására ugyanakkor nem vonatkozik a Google általános keresési algoritmusa, így az említett hátrasorolás sem.
Ennek eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatása a fogyasztók számára sokkal jobban látható a Google keresési eredményeiben, mint a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások.
A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra. A felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére (az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut az első helyre sorolt linkre). Egy általános keresés során a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások 1 százalékát kapja. Ezt nem csupán az a tény magyarázza, hogy az első eredmény a leginkább releváns, mivel a bizonyítékok azt is mutatják, hogy ha az első eredményt a harmadik helyre teszik át, a kattintások száma mintegy 50 százalékkal csökken. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.
Ez azt jelenti, hogy azáltal, hogy a Google csak saját ár-összehasonlító szolgáltatásának biztosított kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, jelentős előnyt biztosít saját szolgáltatása számára.
Az EU trösztellenes szabályainak megsértése
A Google fent ismertetett gyakorlata a Google általános internetes keresőszolgáltatások piacán élvezett erőfölényével való visszaélést valósít meg.
A piaci erőfölény mint olyan nem sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Azonban az erőfölényben lévő vállalkozások különös felelősséggel tartoznak azért, hogy versenykorlátozás révén ne éljenek vissza erős piaci pozíciójukkal sem azokon a piacokon, ahol erőfölényben vannak, sem egyéb piacokon.
A mai határozat arra a következtetésre jut, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán az Európai Gazdasági Térségben (EGT), azaz az EGT 31 országának mindegyikében. A határozat szerint a Google valamennyi EGT-országban 2008 óta erőfölényben van az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, kivéve a Cseh Köztársaságot, ahol erőfölénye 2011 óta áll fenn. Az értékelés alapja az a tény, hogy a Google keresőmotorjának piaci részesedése az EGT valamennyi országában nagyon magas, többnyire 90 százalék fölötti. Ez legalább 2008 óta – azaz a bizottság által vizsgált időszakban – folyamatosan így van. Emellett ezen a piacon a belépési korlát is magas, részben hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy keresőmotort, az annál vonzóbb lesz a hirdetők számára. Az így generált nyereségből azután még több felhasználható csábítható a szolgáltatáshoz. Hasonlóképpen, a keresőmotor által a fogyasztókról gyűjtött adatok felhasználhatók az eredmények javítására.
A Google azáltal élt vissza piaci erőfölényével, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásának jogellenes előnyt biztosított. Prominens helyezést tett lehetővé a keresési eredményekben saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, miközben a versengő szolgáltatásokat kevésbé látható helyre sorolta. Ezzel akadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán.
A Google ezt a gyakorlatot folytatta az EGT mindazon 13 országában, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával, először 2008 januárjában Németországban és az Egyesült Királyságban. 2010 októberében Franciaországra, 2011 májusában Olaszországra, Hollandiára és és Spanyolországra, 2013 februárjában a Cseh Köztársaságra, 2013 novemberében pedig Ausztriára, Belgiumra, Dániára, Norvégiára, Lengyelországra és Svédországra is kiterjesztette ezt a gyakorlatot.
A Google által folytatott jogsértő gyakorlat hatása
A Google által folytatott jogellenes gyakorlat jelentős hatást gyakorolt a Google ár-összehasonlító szolgáltatása és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások közötti versenyre. Lehetővé tette, hogy a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen növekedjen a versenytársak és az európai fogyasztók kárára.
Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása a forgalomnak. A jogsértő gyakorlat eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának forgalma jelentősen nőtt, míg a versenytársak jelentős és tartós forgalmi veszteséget szenvedtek.
A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban.
A Google által alkalmazott módszer hatására ugyanakkor a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások forgalma jelentősen csökkent. A Bizottság például konkrét bizonyítékot talált arra, hogy a forgalom egyes versenytársak honlapján hirtelen 85 százalékkal csökkent az Egyesült Királyságban, 92 százalékkal Németországban és 80 százalékkal Franciaországban. E hirtelen visszaesés nem volt magyarázható más tényezőkkel. Egyes versenytársak alkalmazkodtak, és sikerült visszaszerezniük a forgalom egy részét – teljes mértékben azonban egyetlen rivális sem tudta forgalmát az eredeti szintre növelni.
A bizottság által feltárt egyéb adatokkal együtt mindez arra utal, hogy a Google által alkalmazott gyakorlat megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán, és ezáltal megfosztotta az európai fogyasztókat valódi választás és az innováció nyújtotta előnyöktől.
A begyűjtött bizonyítékok
A határozatában a bizottság a bizonyítékok széles körére, többek között a következő bizonyítékokra vonatkozó átfogó elemzésre támaszkodott:
- a Google-tól és más piaci szereplőktől származó dokumentumok;
- jelentős mennyiségű forgalmi adat, pl. 5,2 terabájt tényleges Google keresési eredmény (ez mintegy 1,7 milliárd keresésnek felel meg);
- mindenekelőtt a keresési listán elfoglalt helynek a fogyasztói magatartásra és a kattintásokra való hatását mérő kísérletek és felmérések;
- a keresési eredmények láthatóságának üzleti jelentőségét és a hátra sorolás hatását mutató pénzügyi és forgalmi adatok; valamint
- a fogyasztók és a versenytársak körében az érintett piacokon végzett kiterjedt piaci vizsgálat (a Bizottság több száz vállalatnak küldött kérdőíveket).
A határozat következményei
A bizottság által kiszabott 2 424 495 000 eurós bírság figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyát. A bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatással összhangban (lásd a sajtóközleményt és a tájékoztatót), a bírságot a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának a 13 érintett EGT-országból származó bevételi adatai alapján számították ki.
A bizottság határozata szerint a Google-nak a határozathozatal keltétől számított 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, és tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely a jogsértő magatartással azonos vagy ahhoz hasonló tárgyú vagy hatású. A határozat kötelezi a Google-t, hogy a saját és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások tekintetében érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét:
A Google-nak azonos folyamatokat és módszereket kell alkalmaznia a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások és a saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a Google keresési oldalakon történő megjelenítése tekintetében.
A határozatnak történő megfelelés és annak módja a Google kizárólagos felelőssége. Függetlenül attól, hogy a társaság melyik lehetőséget választja, a bizottság szorosan figyelemmel kíséri a határozat végrehajtását, és a Google köteles tájékoztatni a bizottságot az általa hozott intézkedésekről (először 60 napon belül, majd időszakonként).
Amennyiben a Google nem tesz eleget a bizottság határozatának, a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalma legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ebben az esetben az Európai Bizottság feladata, hogy egy külön határozatban megállapítsa a megfelelés elmulasztását és a megfelelés elmulasztásának kezdő időpontjától visszamenőlegesen fizetendő bírságot.
Ezenfelül a Google-val szemben kártérítési keresettel élhet a tagállami bíróságok előtt a versenyellenes magatartás által érintett bármely személy vagy vállalkozás. A versenyjogi rendelkezések megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok kárvallottai számára a kártérítési igényük érvényesítését.
A Google-t érintő egyéb esetek
A bizottság már két egyéb, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével. Ezek az ügyek a következők:
- az Android operációs rendszer esetében a Bizottság attól tart, hogy a Google különböző mobiltelefonos alkalmazások és szolgáltatások tekintetében akadályozza a választék bővítését és az innovációt a mobil eszközökön egy olyan átfogó stratégia megvalósítása révén, amelynek célja az általános internetes keresés terén meglévő erőfölényének védelme és növelése; valamint
- az AdSense ügyben a Bizottság attól tart, hogy a Google korlátozza a választékot azálta. hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.
A bizottság továbbra is vizsgálja, hogy a Google keresőmotorja hogyan kezeli a Google egyéb speciális szolgáltatásait. A mai határozat precedenst teremt az ilyen típusú magatartások jogszerűségének megítélése tekintetében. Ugyanakkor ez nem változtat azon, hogy minden esetben ügyspecifikus elemzésre van szükség annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az egyes piacok sajátos jellemzőit.
