Az év első felében még kitartott a hazai lakásszektor növekedése, de már egyértelműen látszanak a ciklusforduló jelei – közölte az OTP Ingatlanpont ingatlanközvetítő. A Magyar Nemzeti Bank szakértői hasonló következtetésre jutottak.
A KSH adatait idézve közölték: július és szeptember között 4,5 ezer újlakást adtak át, amely az elmúlt 12 év legjobb harmadik negyedévi eredménye, míg az első kilenc hónapban 13 617 lakás került átadásra, 7,7 százalékkal több a bázisidőszakinál.
A községekben 36 százalékos, a megyei jogú városokban 22 százalékos, a kisebb városokban pedig 7,7 százalékos volt a növekedés január és szeptember között éves összevetésben, a fővárosban ugyanakkor a lakásátadások száma 10 százalékkal zsugorodott.
Az eltérést részben magyarázza, hogy a kisebb településeken érvényesült a Covid-hatás, sokan költöztek ki a nagyvárosokból, míg a fővárosi nagyberuházások különösen megszenvedhették a közelmúlt nehézségeit, az építőipari drágulást, az ellátási láncok akadozását és a munkaerőhiányt – sorolta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő szerint a másik ok, hogy a lakáspiaci változásokra rendszerint gyorsabban reagáló fővárosi lakáspiacon a lassulás is korábban tapasztalható.
A lakásépítési kérelmek (építési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések) száma január és szeptember között 15,8 százalékkal 25 984-re emelkedett, de itt is jelentős eltérések mutatkoztak településtípusok szerint – derül ki a jelentésből.
A fővárosban az előző év hasonló időszakához képest – alacsony bázisról – 99,3 százalékkal nőtt az új kérelmek száma, míg a megyei jogú városokban mindössze 1 százalékos volt az emelkedés. A kisebb városokban és a községekben pedig már visszaesést regisztráltak, az előbbiekben 7,3 százalékot, az utóbbiakban 2 százalékot.
Baranya megyében 109 százalékkal nőtt éves viszonylatban a lakásépítési kérelmek száma, a megyék többségében azonban már visszaesett az építési kedv, Tolna megyében 59 százalékos, Hajdú-Bihar megyében 34,3 százalékos, Bács-Kiskun megyében 28 százalékos csökkenést mért a KSH.
Valkó Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a lakásépítésnek. Az újlakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa kétéves meghosszabbítása akár az új kérelmek visszaesését is hozhatja a negyedik negyedévben, mivel sokan a jelenlegi bizonytalan helyzetben a kivárás mellett dönthetnek – írta.
Tíz év konjunktúra után körvonalazódik a fordulat az ingatlanpiacon; keresleti és kínálati oldalról is láthatók a szűkülés jelei – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője a jegybank Lakáspiaci jelentését bemutató sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: a lakáspiaci adásvételek száma szeptemberben 34 százalékkal csökkent országosan az egy évvel korábbihoz képest.
Az újonnan kihelyezett hitelek piaca csaknem 40 százalékkal esett vissza az ősz első hónapjában, a szerződések száma pedig harmadával lett kevesebb – tájékoztatott. A használt lakások vásárlására nyújtott hitelek volumene mérséklődött a leginkább, 50 százalékkal.
A jegybank felmérése a hitelkereslet további mérséklődését vetíti elő a negyedik negyedévre és a jövő év első negyedévére a hitelfeltételek szigorodásával párhuzamosan.
A szakember felidézte: a második negyedévben a lakások ára még jelentősen, országos szinten éves alapon csaknem 25 százalékkal drágult, főként a vidéki folyamatok eredményeképpen. Az előzetes adatok alapján a harmadik negyedévben azonban az áremelkedési dinamika 18 százalék közelébe lassult, reálértéken, az inflációval korrigálva pedig egyszámjegyűvé vált.
A bérleti piacon szeptemberben havi alapon stagnáltak a díjak, éves összevetésben azonban országosan és Budapesten is 20 százalék feletti volt az emelkedés – húzta alá.
Winkler Sándor elmondta, hogy az újépítésű lakások piacán átmenetileg még emelkedés várható idén a kedvezményes lakásáfa eredményeképpen, ugyanakkor a kereslet szűkülése jövőre már a kínálati oldalt is visszafoghatja. A tavalyi alacsony, 20 ezer alatti bázishoz képest idén 23 ezerre bővülhet a lakásátadások száma – fejtette ki.
Budapesten a fejlesztés alatt álló lakásállomány éves összevetésben alig, mindössze 3 százalékkal nőtt, ezen belül a még el nem adott lakások száma jelentősen, több mint harmadával csökkent, tehát szűkös volt a kínálat – magyarázta.
A hazai lakásállomány megújulási aránya alacsony historikus és nemzetközi összehasonlításban is, kevés új lakás épül Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 100-150 ezer új lakás nem épült fel – ismertette a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések következtetéseit.
Arra is kitért, hogy szétszakadó lakáspiac van kialakulóban, ahol a rossz energiahatékonyságú ingatlanok ára csökken, ugyanakkor a jó energiakondíciójú lakások ára stagnál vagy inkább nő.
Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az állami beruházások átütemezése és az építőipari termelés csökkenése eredményeképpen kapacitások szabadulhatnak fel a szektorban. Idén elmondása szerint még a szakképzett munkaerő hiánya volt a termelés fő gátja, a munkaerőhiány azonban oldódik és egyre inkább az elégtelen kereslet szab korlátokat.
Továbbra is probléma ezen felül a szektorban az alapanyagok hiánya, illetve drágulása; az alapanyagok a második negyedévben Magyarországon 20 százalékkal nőttek, ami európai szinten a 6. legmagasabb érték – részletezte. A szakma várakozásai szerint idén még további 10-15 százalékos drágulás várható – tette hozzá.
Nagy Tamás, a MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője arra a kérdésre, hogy várható-e újabb lakáscélú zöldhitel program azt válaszolta, hogy a jegybank jelenleg minden eszközével az infláció ellen küzd, új hitelprogram nincs napirenden. A meglévő otthonfelújítási programokat azonban szerinte érdemes lenne célzottabbá, zöld irányultságúvá tenni, ahogy azt az MNB májusban kiadott 144 pontjában is jelezte már.
(Forrás: MTI)
