A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya összefoglalta a 2015. szeptember 11-én hatályba lépő törvénymódosítás legfontosabb kis- és középvállalkozásokat érintő pontjait.
2015. szeptember 11. napján lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely több ponton megváltoztatja a fogyasztóvédelemről szóló törvény, illetve a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény rendelkezéseit. A jogszabályváltozás következtében a vállalkozásokat együttműködési kötelezettség fogja terhelni a békéltető testületi eljárásban, illetve kibővül a fogyasztók részére történő tájékoztatási kötelezettség tartalma is.
Békéltető Testület: kötelező együttműködés, kötelező bírság
Tekintettel arra, hogy a vállalkozásoknak a módosítás hatálybalépéséig kizárólag lehetőség volt a békéltető testület előtti megjelenés, a vállalkozások döntő többsége távol maradt az alternatív vitarendezési eljárástól, ezzel meghiúsították a fogyasztóval történő esetleges egyezségkötést, valamint a vállalkozások passzív magatartása miatt a bírósági eljárás elkerülését célzó fórum előtt egyre nőtt a megoldatlan ügyek száma. Éppen ezért a jogalkotó a vállalkozások számára kötelezővé teszi a békéltető testület előtti eljárás során való együttműködést, amely kettő kötelezettséget foglal magában. Egyrészről továbbra is fennáll a vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá új kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”) törvénybe foglalása. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás lesz alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nem lesz lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és középvállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása. A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. A kötelező bírság bevezetésével a jogalkotó a békéltető testületekkel való együttműködés nyomatékosítását, illetve a vállalkozásoknak a békéltető testületi eljárásban való aktív részvételének biztosítását célozza.
Új fogalom: fogyasztói jogvita
A törvény új pontban rögzíti a fogyasztói jogvita fogalmát az alábbiak szerint:
„A fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.”
A fogalom meghatározás a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyek körét adja meg, illetve a vállalkozásokat terhelő – alábbiakban kifejtésre kerülő – tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is irányadó szerepet tölt be.
Szigorodó tájékoztatási kötelezettség
A vállalkozásoknak eddig is tájékoztatniuk kellett a fogyasztókat az alábbi információkról:
- a vállalkozás székhelye,
- a panaszügyintézés helye, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
- a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módja, valamint
- a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címe és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címe, illetve internetes címe, telefonszáma.
A fenti tájékoztatási kötelezettség a jogszabályváltozást követően fogyasztói jogvita esetén kiegészül a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről való tájékoztatással, valamint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét; a fogyasztói jogvita esetén a tájékoztatásnak ezen információkra is ki kell terjednie.
A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a fenti tájékoztatásokat jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
A jogszabály eddig is a fogyasztók jogaként határozta meg, hogy a vállalkozásoknak az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszukat szóban vagy írásban közölhetik a vállalkozással.
A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni.
Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a jogszabályváltozást követően, ha a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
A fenti tájékoztatási kötelezettség betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi és jogsértés megállapítása esetén kötelezés elrendelésére, jogsértő magatartás folytatásának megtiltására, illetve ezen felül fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.
Határon átnyúló online fogyasztói jogviták
A jogszabályváltozás következtében a Budapesti Békéltető Testület a határon átnyúló, online adásvétellel vagy szolgáltatással összefüggő fogyasztói jogviták elbírálására kizárólagos illetékességet kapott. A fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt hatékonyabb vitarendezés áll rendelkezésre amiatt, hogy egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönthet a magyar fogyasztó és a külföldi cég vagy a hazai vállalkozás és másik tagállami fogyasztó vitájában, ha az internetes vásárlással kapcsolatos.
